fundamentalizmus fogalom
Idézetek
A vallás nem általában hanyatlik. A fundamentalizmus burjánzik, mint valami kártékony gyomnövény. Értelmiségi körökben egyaránt találkozunk Buber, Kierkegaard, Maharishi és Nágárdzsuna követőivel. A tudományban azonban többé nem játszik szerepet a vallás. Newton azt mondta, felfedezései csak Isten dicsőségét növelik, Lalplace azonban már úgy nyilatkozik Napóleon előtt, hogy Isten hipotézisét szükségtelennek tartja. A mai tudós, még ha templomba, vagy shulba jár is, álmában sem gondolna arra, hogy Isten akaratával magyarázza a mikrobiológia vagy a részecskefizika valamelyik talányát.
130-131. oldal
A karizmatikus keresztények semmivel sem voltak kevésbé agresszívak, mint a fundamentalista muszlimok.
H. Gy.: Ne vesztegessük el, amit az Annus Mirabilisszal kezünkre játszott a szerencse: most kell megmutatnunk, mennyire európaiak vagyunk. S mi kell ehhez? Mindenekelőtt a törvényhozásban az állam és az egyház határozott, kérlelhetetlen különválasztása. Ebben nem lehetünk selypegős-szentimentálisak, minden-kenetesen-elkenők, ez a legbiztosabb védősánc a fundamentalizmus behatolása ellen közéletünkbe.
135. oldal, Határ Győző (Százszorszép, 1994)
Azt szoktam mondani, hogy a fundamentalizmus és a vallási fanatizmus akkor lenne súlyos, sőt nagyon súlyos, ha Isten létezne és hirtelen dühödt hívei pártját fogná. De mind ez ideig még nem állítható egyértelműen, hogy elkötelezte volna magát akármelyikük oldalán.
167. oldal
Ha az iszlámnak nincsenek különösebb problémái, miért van annyi muzulmán menekült? A tíz ország közül, ahonnan a Hollandiába bevándorlók elmenekülnek, kilencben az iszlám a többségi vallás. Miért jövünk arra a Nyugatra, amelyet elítélünk? Mije van a Nyugatnak, ami nekünk nincs? A muzulmán országokban miért olyan nyomorúságos a nők helyzete? Ha olyan toleránsak és békések vagyunk, miért van annyi etnikai, vallási, politikai és kulturális megosztottság és erőszak? Miért nem látjuk, miért nem akarjuk látni, hogy aggasztó a helyzetünk? Miért vagyunk olyan dühösek? Miért van bennünk ennyi ellenségesség, ennyi gyűlölet másokkal és önmagunkkal szemben? Miért nem vagyunk képesek szembenézni önmagunkkal?
Ha le kéne írnom az iszlámot, azt mondanám, olyan lett, mint Atta apja:sokkos állapotban van,lebénult, vak. Ahogy az apa nemzette fiát, Mohamedet, az iszlám úgy nemzette önnön sarját, amelyet vagy fundamentalizmusnak, vagy politikai iszlámnak hívunk. Ugyanúgy, ahogy az apa nem vette észre, hogy a fiában van romlottság is, hosszú időn át mi is elutasítottuk a gondolatot, hogy egy hajdan békés, erővel és energiával teli vallás magában hordja a fanatizmust és az erőszakot. Mindig is muzulmán megoldást akartunk minden problémánkra, és most is azt akarunk. Mindig rábíztuk istenre az életünk folyását, a társadalmaink, gazdasági rendszereink megszervezését, gyerekeink nevelését és a nők és férfiak kapcsolatát. Insalláh (ahogy Istennek tetszik) a leggyakrabban használt kifejezés a muzulmánok közti társalgásban.
Vajon Isten elhagyott volna minket? Mindenesetre teljesen szem elől tévesztettük a vallás és a józan ész közötti egyensúlyt. Amiből szegénység, erőszak, politikai instabilitás, gazdasági bajok és emberi szenvedések erednek.
59-60. oldal
Ayaan Hirsi Ali: Az engedetlen 63% Egy szabad és bátor fiatal nő tanúvallomása
[…] A nemek közötti egyenlőség, a nők szexuális szabadsága, amelyek nem férnek össze a hagyományos család fogalmával, istenkáromlás a fundamentalista csoportok szemében. Ellenzése voltaképpen a vallási fundamentalizmus egyik meghatározó tényezője szerte a világon.
74. oldal, 4. Család (Napvilág, 2005)
Közép-Európa? Idejétmúlt fogalom. Nyugat-Európa számára a konfrontációs vonal már nem Kelet-Európa határai mentén húzódik (ezen a fronton béke és együttműködési szándék uralkodik), hanem a Földközi-tengeren keresztül (a terrorizmus inváziója, energetikai veszélyeztetettség, az arab vendégmunkások okozta konfliktusok, a fundamentalizmus támadása stb.). Európa visszatér a Martell Károly alatti helyzethez; újra Poitiers, újra a Nyugat és az arab világ összeütközése.
105. oldal