Führer személy
Idézetek
– A Führerre! – emeltem fel a korsómat.
Hogy mielőbb megdögöljön – tettem hozzá magamban.
A Führer, válaszul a szovjet harckocsizászlóaljak Berlin irányába történő gyors előrenyomulására, elrendelte a Panzerjagd hadosztály létrehozását. Ám jellemző módon ez a hatásos nevű, tankok megsemmisítésére életre hívott szervezet nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Az alakulat kerékpárosszázadokból állt, és a bicikliken főleg a Hitlerjugend tagjai ültek. Bilinccsel mindegyik kerékpár első kerekéhez és a kormányhoz két páncéltörő állványt rögzítettek függőlegesen. A kerékpárosnak elvileg csak pillanatok álltak rendelkezésére ahhoz, hogy leszerelje a Panzerfaustot és elfoglalja tüzelőállását, mondjuk egy T-34-es vagy egy Sztálin harckocsi ellen. Azt persze még a japánok sem várták el a kamikázéktól, hogy kerékpárral menjenek csatába.
103. oldal, Előretörés az Odera irányába
A Führer ragaszkodott ahhoz is, hogy a nürnbergi pártnagygyűlést minden évben Wagner Nürnbergi mesterdalnokokjának díszelőadásával nyissák meg. 1933-ban ezer ingyenjegyet osztatott ki a párt tisztségviselőinek, ám páholyába lépve szinte teljesen üres nézőtér látványa fogadta: a párttagok úgy döntöttek, az estét inkább a város számos sörözőjének és kávézójának egyikében töltik iszogatással, semhogy öt órán át komolyzenét hallgassanak. Hitler dühbe gurult, és járőröket küldött szét a városban, hogy ráncigálják ki őket az ivóhelyekről, de a színház még így sem telt meg.
203. oldal
[…] A Führer egész élesen állást foglal Magyarországgal szemben. A magyarok már azzal fenyegetőznek, hogy ha a nagyhatalmak megegyeznek a Duna-térségről, akkor ők átváltanak a kisantanthoz. Csak tegyék. Ez nekünk jó. Nekünk nagyon józanul kell számolnunk. Romániával és mindenekelőtt Jugoszláviával békében élhetnénk, ha a terrorista magyarok nem jönnének elő olyan szertelen követelésekkel. A magyarok teljes nagyzási hóbortba estek. És közben ők bánnak a legrosszabbul az országukban élő német kisebbséggel.
135. oldal, 1936 (Dunakönyv, 1994)
– Nem segithetnék? – kérdezte.
– Dehogynem – mondta, és darabokra tépett egy pepita füzetet. – Kitekerhetné a Führer nyakát, rábeszélhetné Pius pápát, hogy hallgasson a tanácsadóira, és sújtsa egyházi átokkal mindazokat, akik a nácikkal együtt harcolnak, végül megmondhatná , hogy hol van a lányom. – Nos, segít?
– Örömmel megtenném.
– Akkor miben akar segíteni? Minden egyebet magam is elintézek.
158. oldal
Ez a Führer, magyarázták neki, 1889. április 20-án, Braunauban, Ausztriában született, és mindent amit mond és tesz, közvetlenül Isten sugallatára mondja és teszi. Aki a jelenlevő barmok közül holnapra nem tudja kívülről a Führer születési adatait és a ma felolvasott idézeteket, az három heti sötétzárkát kap. A Führer evangéliuma a Mein Kampf-ban írásban le van fektetve, a foglyoknak joga van megvásárolni ezt a könyvet, papírkötésben öt márka hetvenért, kötve hét márka húszért. A pénzt elküldhetik a hozzátartozóikkal.
Huszonnégy foglyot oktattak ezen a módon, többségük entellektüel volt, professzor, orvos, író, ügyvéd, oktatójuk egy fiatal parasztlegény. A foglyok csíkos ruhában ültek előtte, kék és fekete foltos arccal, kopaszra nyírva, vagy egészen rövid hajjal, ketten horogkereszt alakú hajmaradványokkal. Üres arckifejezéssel, eltompulva ültek, és kórusban darálták a felolvasott mondatokat, amelyeket rettegve igyekeztek elgyötört agyukba bevésni. Gustav homályosan emlékezett rá, hogy egyszer felolvasott a Mein Kampf-ból egy Francois nevű férfinak, és mind a ketten nevettek rajta.
399. oldal
Az élet szép. Főleg most, hogy a Föld újra lapos lett, és ők a Führer pillantásától támogatva megmutatják az emberiségnek, hol az erő, a hatalom, az igazság és a jövő, hogy az eszmények következetes megvalósítása nem egyeztethető össze a szánalom egyetlen formájával sem. A Reich végtelen ereje a történelem minden Eimericjének tetteit ártatlan gyerekjátékká változtatta.
258. oldal
Jaume Cabré: Én vétkem 94% A regények regénye
A magyarok szégyenteljes követelésekkel állnak elő a Führernél. A Führer azt tanácsolta nekik, hogy harcolják ki azt, amit akarnak. Egyből visszakoztak. A Führer mélyen megveti ezeket a magyarokat. A legantiszociálisabb rezsim, amit a történelem ismer. Innen a vonzódásuk az angol látszatdemokráciához.
263. oldal, 1940 (Dunakönyv, 1994)