Fudzsi helyszín
A Fudzsi (japánul: 富士, nyugaton: Fuji), vagy Japánban sokkal általánosabban használt nevén Fudzsiszan (japánul: 富士山) Japán legmagasabb hegye, az ország egyik jelképe, ezért gyakran előfordul a művészetben. Külföldön hibás olvasat miatt a Fudzsijama névalak is elterjedt a Fudzsiszan helyett, Japánban azonban ez egyáltalán nem használatos, legfeljebb régi irodalmi szövegekben fordul elő, de akkor is Fudzsi no jama formában.
2013-ban az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította.
A Honsú sziget csendes-óceáni partján fekszik, Tokiótól 100 km-re délnyugatra. A Fudzsi hegy körül öt tó helyezkedik el: Kavagucsi-tó, Jamanaka-tó, Szai-tó, Motoszu-tó és Sodzsi-tó. A hegy a Fudzsi–Hakone–Izu Nemzeti Park része.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fudzsi
https://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Fuji
https://ja.wikipedia.org/wiki/富士山
Kacusika Hokuszai: Finom szél tiszta reggel (A Fudzsi harminchat látképéből) – https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacusika_Hokuszai#/media/…
_-_Google_Art_Project.jpg){kind=link}
Idézetek
A Fuji vulkánhoz nem olyan egyszerű elmenni, mint azt elképzeltem. Reggel a portán egy fiatal nő elmagyarázza, hányszor kell átszállni a metrón, amíg elérek a vasútállomásra. Négy óra alatt, mondja, már egész közel lehet jutni vonattal a hegyhez. Nem közel akarok jutni, hanem oda. Talán ez a baj, ez a mindent akarás, elég lenne a dolgok közelébe menni, de nekem mindjárt maga a vulkán kell, a tölcsér.
121. oldal, Hideg padló (Színvonal)
– A torii a sintó vallás egyik fontos kelléke. Szó szerinti fordításban kakasülőt is jelenthet; egy szent kapu. A Fudzsira felmenő és a krátert megnéző turisták és zarándokok, hogy a kamiknak, az isteneknek mind-mind kedvezzenek, a fából készült torii repedéseibe pénzérméket helyeznek el. Sok száz vagy sok-sok ezer pénzérme helyezkedett el ebben a toriiban. Na most, itt nagy dilemmában voltunk. Fent, az istenek lakhelyén az isteneknek szánt áldozati ajándékot nagyon-nagyon-nagyon nem illik háborgatni. De. Ha az ember nagyon éhes, és nagyon kevés…
– És gondol a jövőjére…
– … pénze van, akkor mindenképpen érdemes ezt a kamikkal megbeszélni, hogy ők hogy is gondolják. Úgyhogy nekiálltunk a komámmal és elkezdtünk tárgyalni a kamikkal. Különböző ajánlatokat tettünk, és gondoltuk, néhány jenecske nem fogja a földhöz vágni a Fudzsi isteneit. Biztos, ami biztos, előre szégyelltük magunkat.
Badár Sándor – Horváth János: Jappán 87% Retró útikalandkönyv
初夢のいきなり蝶の太き腹
Hacujume no ikinari csó no futoki hara
宇佐美魚目
Uszami Gjómoku (1926)
Év első álma:
viselős hasa hirtelen
egy pillangónak
[…]
Ezt a haikut sok japán haikuköltő nagyra értékeli. A „csó no futoki hara”, a pillangó hatalmas pocakja merész reményekre jogosít. A japánok számára az év első álma nagyon fontos. Három dolgot tartanak a legtöbbre, ha az az első álomban megjelenik: az első a Fudzsi-hegy, a második a héja, a harmadik pedig a padlizsán. A szerző álma oda nem illő, szinte sokkoló, Japán-szerte elcsodálkoztak rajta. […]
22. oldal
Kató Kóko (szerk.): Rejtőzködő tó 92% Modern japán haikuantológia
– Ja és a Fudzsin nem lehet egyenesen menni, csak cikk-cakkban.
– Igazi szerpentin.
– Mászó szempontból nulla az egész, mert semmi, csak föl kell menni, viszont rendkívül nehéz, mert cikk-cakkban lehet haladni. Elhatároztuk, hogy a lótuszt, a japánok azok gyengék, nem cikk-cakk alakban fogunk fölmenni, hanem egyenesen. Toronyiránt felfelé. Na most, kettő lépés bal lábbal, egy lépés jobb lábbal, és utána térdig süllyedtünk a salakban, majd visszafolytunk az ösvényre. Néhány kísérlet után úgy döntöttünk, hogy mégsem.
– Nem is olyan hülyék ezek a japánok.
– Mégsem, mégsem.
132. oldal
Badár Sándor – Horváth János: Jappán 87% Retró útikalandkönyv
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Komarl Romi: Japán vers
Fehér fejével vár a Fuzijáma,
Ezüst sugárral szegte be a hold,
Hozzá nem ér föl a világi lárma,
A szenvedély mély szivében halott.
Ó, de tövén nyíl cseresznyék virága,
Ó, de tövén zokognak a dalok,
Fehér fejével vár a Fuizijáma,
És én forró öledbe lankadok!
1922
837. oldal, Műfordítások (Magyar Helikon, 1970)
Én a magam részéről hittem annak az embernek, aki azt állította, hogy a Fudzsi tetején minden évben összegyűlnek az istenek, és írásban rögzítik, mi mindennek kell történnie a következő esztendőben.
A Fudzsi istenei
Kicune: Az ágyas 70% Párnakönyv a középkori Japánból
It’s the highest mountain in Japan at 3,776 meters, and there’s even a mnemonic device for people to remember the elevation: Let’s all be like Fuji-san, Fuji-san no yo ni mi [three] na [seven] ni na [seven] rou [six] – there are many higher mountains around the world, but as a free-standing single mountain it’s unusually high.
3. Sugi and Chikako's Hotel for Pets
Amikor az égközelben álló templom papja az utolsó, a tizedik jelet égette bele a botomba: „a Fudzsi csúcsa, 3776 méter”, az agyamban csupán egy, a költői pátosztól távol álló japán közmondás motoszkált: „Aki egyszer sem ment még fel erre a hegyre, az bolond; de akinek az jutott eszébe, hogy kétszer is megmássza, az kétszeresen bolond.”
181. oldal