!

Friedrich Nietzsche személy

Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Elias Canetti: Feljegyzések
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Ladik Katalin: Élhetek az arcodon?
Milan Kundera: Elárult testamentumok
Thomas Mann: Naplók 1940–1955
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Martin Walser: Egy kritikus halála
Kertész Imre: Gályanapló
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék
Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Osho: Zarathustra
Moldova György: A napló
Karinthy Frigyes: Mennyei riport
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Jostein Gaarder: A történetárus
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Erich Fromm: A szeretet művészete
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Feldmár András: Szabadság, szerelem
Hamvas Béla: A láthatatlan történet
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Dean R. Koontz: Rettegés
Alekszandr Etkind: A lehetetlen Erósza
Garaczi László: Mintha élnél
Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Paolo Santarcangeli: „Pokolra kell annak menni…”
William Styron: Sophie választ
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Viktor Pelevin: Kristályvilág
Lev Sesztov: Dosztojevszkij és Nietzsche
Christian Morgenstern: Akasztófa-énekek
Tibor Fischer: A Gógyigaleri
Thomas Bernhard: A menthetetlen
Hamvas Béla: A világválság
Abraham Antoine Moles: A giccs, a boldogság művészete
Földényi F. László: A fiatal Lukács
Philip Roth: Düh
Sopotnik Zoltán: Az őszinteség közepe
Camilo José Cela: Méhkas
Gergely Mihály: Röpirat az öngyilkosságról
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love 2. – Hűség
François Furet: Egy illúzió múltja
Franz Fühmann: Bajtársak
Wolf Haas: Jöjj, édes halál
Esterházy Péter: Esti
Hankiss Elemér – Lengyel László: Kétszög – Idegen világban? / A távol közelében
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Eperjessy László (szerk.): Modigliani
Vaclav Nizsinszkij: Füzetek
Viv Croot – Jane Moseley – Owen Sherwood: Dracula gróf: Egy vámpír naplója
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
José Ortega y Gasset: A szerelemről
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Erdős Renée: Végzetes vonzalom
Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
Erich Kästner: Notabene 45
Patrick Ness: Válasz és Kérdés
Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
Sarah Winman: Amikor isten nyúl volt
Laini Taylor: Füst és csont leánya
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt
Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas
Rajsli Emese (szerk.): [csevegőszoba]
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Irvine Welsh: Skagboys
Vezér Erzsébet: Szeretném magam megmutatni
Robert Kirkman – Jay Bonansinga: A Kormányzó színre lép
Krasznahorkai László: Megy a világ
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó
Jules Renard: Jules Renard naplója
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Florian Illies: 1913
David Foenkinos: Emlékek
Helena S. Paige: Egy lány belép a bárba
Irvin D. Yalom – Ginny Elkin: Minden nappal közelebb
Czinki Ferenc: Egy kocsma város
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Rick Yancey: Der Monstrumologe
Stephen King: Mr. Mercedes
Michel Houellebecq: Behódolás
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
John Buchan: Greenmantle
Borisz Akunyin: A fekete város
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok
Jonathan Franzen: Tisztaság
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Buda László: Mit üzen a lelked?
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
George Bernard Shaw: The Perfect Wagnerite
Dan Brown: Eredet
Michael Finkel: Az Északi-tó fantomja
Paul Murray: A domonkos lelkiség új bora
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Victoria Schwab: Egy sötét duett
Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága
!

Friedrich Nietzsche


Idézetek

>!
kis_macko

– Jobb, ha szeretik, mint félik az embert, de ha szeretni nem tudnak, hát rettegjenek – mondta Dino. – Tudom, hogy nem szó szerint mondtam, de a lényeg a lényeg.
Döbbenten meredtünk rá.
– Jól van, na, szoktam olvasni – morogta sértetten.
– De Machiavellit?
– Érdekes csóka volt.
– Fogalmazhatunk így is. Csak attól tartok, Dino, még ha magam is szoktam olvasni őt, ha már az ember idézgetni kezdi, kilépett a jófiúk táborából.
– Nem, az Nietzsche. Machiavelli jó srác volt.

392. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
>!
kis_macko

Van még egy, Nietzschének tulajdonított felvetés: „Mi jobb: nagyobb szörnynek lenni a szörnynél is, vagy hagyni, hogy az szép csendben felfaljon?”

393. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
>!
danaida P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Nietzschénél voltam, a Torony ezredik emeletén. Nagyon kedves volt, de semmi érdekeset nem kaptam tőle. Jelképekben beszél, nem tudtam rávenni, hogy nevén nevezze az érzéseit. Mikor végre, elvesztve a türelmemet, kereken megkértem, nyilatkozzék, hogy érzi magát, hangosan nevetni kezdett, szerintem kicsit mesterkélt hangon, s végre biztosított róla, hogy ő a Boldog Kacagás Illanó Tánca. Mondhatom, kecsesebb táncot is láttam már, köztünk maradjon. Kérdeztem, összejönnek-e Zarathustrával, erre kiderült, hogy nem is emlékszik rá.

203. oldal, Hatodik közlés - Néhány "Snapshot" (pillanatkép) a Boldogság Koncentrikus Köreiból 1 Vezetőm átsegít a nehézségeken (Akkord, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
>!
Frank_Spielmann I

Nietzschét olvastam. Előírásokat ad a nemi életre. (Életében csupán kétszer közösült.)

1944. április 16.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
29 hozzászólás
>!
Chöpp 

Salzburgban rálelt valami másnak az ízére: Schopenhauer, Nietzsche, egyáltalán nem is tudtam, hogy létezik ilyesmi, mondta.

Egy gyerek, 37.o.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Schopenhauer
>!
Sárhelyi_Erika I

Leslie-vel egy Victorról elnevezett étterem teraszán ülünk, s már kapatos vagyok. Ekkora nemi villanyáram még sose rázott. Ennek a zsidó sellőnek a körme alatt több az érzékiség, mint Virginia és Észak-Karolina valahány lányszobában epedező szendéjének együtt. Az esze is tökéletes, és Henry Millernek azt a tételét erősíti, hogy az érzékiség ész dolga, értsd: buta nő, buta kúrás. Beszélgetésünk árapálya váltakozó, akár a tengeré – Hart Crane, szex, Thomas Hardy, szex, Flaubert, szex, Schopenhauer és Nietzsche, szex, Huckleberry Finn, szex.

3 hozzászólás
Hirdetés
>!
Morpheus

Nietzsche azt mondta: A halál végső jutalma – nem kell többé meghalni.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
>!
Frank_Spielmann I

Ha Nietzsche harsányan szidja a német jellemet, ha Stendhal kijelenti, hogy Itáliát többre tartja hazánál, egyetlen német, egyetlen francia sem sértődik meg; ha egy görög vagy egy cseh ugyanezt merészelni mondani, családja [népe] gyűlöletes árulóként átkozná ki.

179. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Stendhal
2 hozzászólás
>!
Kkatja P

    Szükségünk van a művészetre, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba, írja Nietzsche. Ezért én a magam részéről a kreativitást tartom az Arany Ösvénynek, és egész életemet, minden tapasztalatomat és elgondolásomat afféle belső komposztálóvá alakítottam, amelyből időről időre megpróbálok valami új és csodálatos dolgot teremteni.

13. oldal

Irvin D. Yalom: A magyar macska átka Pszichoterápiás mesék

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · kreativitás
>!
Dyus33 P

Aki szörnyetegekkel harcol, ügyeljen,
nehogy közben szörnyeteggé váljék.
És ha sokáig pillantasz a mélységbe,
a mélység is beléd pillant.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche