Friedrich Nietzsche személy

Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Elias Canetti: Feljegyzések
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Ladik Katalin: Élhetek az arcodon?
Milan Kundera: Elárult testamentumok
Thomas Mann: Naplók 1940–1955
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Martin Walser: Egy kritikus halála
Kertész Imre: Gályanapló
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Guillaume Apollinaire: Guillaume Apollinaire versei
Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék
Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Osho: Zarathustra
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója
Moldova György: A napló
Karinthy Frigyes: Mennyei riport
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Jostein Gaarder: A történetárus
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Erich Fromm: A szeretet művészete
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Szendi Gábor: Isten az agyban
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Feldmár András: Szabadság, szerelem
Hamvas Béla: A láthatatlan történet
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Dean R. Koontz: Rettegés
Alekszandr Etkind: A lehetetlen Erósza
Garaczi László: Mintha élnél
Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Paolo Santarcangeli: „Pokolra kell annak menni…”
William Styron: Sophie választ
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Jorge Luis Borges: A titkos csoda
Viktor Pelevin: Kristályvilág
Lev Sesztov: Dosztojevszkij és Nietzsche
Christian Morgenstern: Akasztófa-énekek
Tibor Fischer: A Gógyigaleri
Thomas Bernhard: A menthetetlen
Hamvas Béla: A világválság
Abraham Antoine Moles: A giccs, a boldogság művészete
Földényi F. László: A fiatal Lukács
Philip Roth: Düh
Sopotnik Zoltán: Az őszinteség közepe
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Camilo José Cela: Méhkas
Gergely Mihály: Röpirat az öngyilkosságról
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love 2. – Hűség
François Furet: Egy illúzió múltja
Franz Fühmann: Bajtársak
Wolf Haas: Jöjj, édes halál
Esterházy Péter: Esti
Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai
Hankiss Elemér – Lengyel László: Kétszög – Idegen világban? / A távol közelében
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Eperjessy László (szerk.): Modigliani
Vaclav Nizsinszkij: Füzetek
Viv Croot – Jane Moseley – Owen Sherwood: Dracula gróf: Egy vámpír naplója
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Saulius Tomas Kondrotas: A kígyó pillantása
José Ortega y Gasset: A szerelemről
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Jack Holland: Nőgyűlölet
Erdős Renée: Végzetes vonzalom
Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
Erich Kästner: Notabene 45
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Patrick Ness: Válasz és Kérdés
Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
José Ortega y Gasset: Korunk feladata
Sarah Winman: Amikor isten nyúl volt
Laini Taylor: Füst és csont leánya
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt
Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas
Alfred Adler: Életünk jelentése
Rajsli Emese (szerk.): [csevegőszoba]
Mette Jakobsen: Minou szigete
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Irvine Welsh: Skagboys
Vezér Erzsébet: Szeretném magam megmutatni
Robert Kirkman – Jay Bonansinga: A Kormányzó színre lép
Krasznahorkai László: Megy a világ
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó
Jules Renard: Jules Renard naplója
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Florian Illies: 1913
David Foenkinos: Emlékek
Helena S. Paige: Egy lány belép a bárba
Irvin D. Yalom – Ginny Elkin: Minden nappal közelebb
Czinki Ferenc: Egy kocsma város
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Rick Yancey: Der Monstrumologe
Stephen King: Mr. Mercedes
Michel Houellebecq: Behódolás
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
John Buchan: Greenmantle
Borisz Akunyin: A fekete város
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok
Yuval Noah Harari: Sapiens
Jonathan Franzen: Tisztaság
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Buda László: Mit üzen a lelked?
Svetislav Basara: A merénylet angyala
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
George Bernard Shaw: The Perfect Wagnerite
Dan Brown: Eredet
Marcus Weeks: Mit tenne Nietzsche?
Michael Finkel: Az Északi-tó fantomja
Paul Murray: A domonkos lelkiség új bora
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Victoria Schwab: Egy sötét duett
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága
Chloe Benjamin: A halhatatlanok
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
!

Friedrich Nietzsche


Idézetek

Algernon +SP>!

– Egyszer egy ember azt mondta – válaszolta Izil –, „ne harcolj szörnyekkel, másként belőled is szörny lesz, és ha beletekintesz a mélybe, a mély beléd tekint”. Nietzsche, tudod.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Izil
1 hozzászólás
Kuszma P>!

Isti ekkor kicsit elszomorodik, nem szereti, ha Nietzschét idéznek a pultnál. Pláne, ha müllerpétereznek is mellé.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
20 hozzászólás
Dyus33 P>!

Aki szörnyetegekkel harcol, ügyeljen,
nehogy közben szörnyeteggé váljék.
És ha sokáig pillantasz a mélységbe,
a mélység is beléd pillant.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
danaida P>!

NIETZSCHE szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
3 hozzászólás
Chöpp >!

Nietzsche azt mondta, muzsika nélkül tévedés volna az élet. Cioran pedig azt mondta, Bach nélkül Isten csupán egy mellékszereplő lenne.

278. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emil Cioran · Friedrich Nietzsche · Johann Sebastian Bach · zene
Szelén P>!

Seneca szerint az egyetlen tulajdonunk az elménk – minden mást ajándékba kaptunk.

Epikurosz azt állította, hogy a boldogságnak mindössze három lényegi összetevője van: a barátság, a szabadság (amikor senki tulajdona nem vagyunk) és a górcső alá vett élet. Minél több hiányzik ezekből, annál jobban vágyunk a hatalomra és pénzre, és az mindig boldogtalansághoz vezet.

Arisztotelész azt írta, hogy a boldogság a célok célja.

Nietzsche kijelentette, hogy a nagy boldogságot nagy szenvedés előzi meg.

Dr. Seuss arra intett bennünket, hogy ne sírjunk, ha valami véget ért, inkább mosolyogjunk, amiért megtörtént.

Kurt Vonnegut egyik regényében ezt írta: „Önöket is arra biztatom, hogy vegyék észre, mikor boldogok, és kiáltsanak fel, mormolják a bajszuk alatt, vagy legalább magukban jegyezzék meg: »Ha ez nem kellemes, akkor nem tudom, mi lehetne az!«”

Abraham Lincoln szerint a legtöbb ember olyan boldog, amilyen boldognak képzeli magát.

Buddha ismert mondása: „Az élet szenvedés.” (Imádom ezt a pasast.)

Ismeretlen személy: „Ha azt hiszed, a napsütés tesz boldoggá, sosem táncoltál még esőben.” (Ez az ember nyilván sosem volt még depressziós.)

XIV. dalai láma: „A boldogságot nem készen kapjuk – tetteinkből fakad.”

39-40. oldal, Miért vagyunk agyonhajszoltak? - A boldogság hajszolása (HVG Könyvek, 2016)

Ruby Wax: Mindfulness-kalauz Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének

Frank_Spielmann I>!

Goethe költő volt, és Nietzschét halálig gyötörte a félelem, hogy ő is csak költő.

284. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Johann Wolfgang Goethe · költő
3 hozzászólás
Kuszma P>!

Anabelnek Nietzschét kellene olvasnia, hogy ne folyton azon rágódjon, hogy mi jó és mi rossz. De csak egyetlen filozófust szokott emlegetni, Kierkegaard-t. El tudod képzelni, hogy milyen lehet Kierkegaard-ral ágyba bújni? Biztos folyton azt kérdezgetné, hogy szabad ezt nekem? Megengeded?

371. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Søren Aabye Kierkegaard
Morpheus>!

Hogyan viszonyuljunk Nietzsche szerint az előttünk álló akadályokhoz? Úgy, hogy rendületlenül higgyünk abban, amire vágyunk, még akkor is, ha nem érjük el, és talán soha nem is fogjuk elérni. Másképpen fogalmazva, ne engedjünk a csábításnak, és ne ócsároljunk vagy bélyegezzünk meg valamit pusztán azért, mert túlságosan nehéz a birtokába jutnunk.

285. oldal

Kapcsolódó szócikkek: akadály · Friedrich Nietzsche · vágy
Ydna>!

Akinek van miért élnie, az szinte bármilyen hogyant elvisel. – mondtam ünnepélyes komolysággal. – Ez Nietzsche – tettem hozzá nyomatékkal.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elly Portman · Friedrich Nietzsche