Friedrich Nietzsche személy

Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Elias Canetti: Feljegyzések
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Ladik Katalin: Élhetek az arcodon?
Milan Kundera: Elárult testamentumok
Thomas Mann: Naplók 1940–1955
Pablo Urbányi: Isten állatkertje I.
Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső
Para-Kovács Imre: A horror vakui
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Martin Walser: Egy kritikus halála
John Fante: Kérdezd az út porát
Kertész Imre: Gályanapló
Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban
Guillaume Apollinaire: Guillaume Apollinaire versei
Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék
John Updike: Az eastwicki boszorkányok
Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Osho: Zarathustra
Katherine Anne Porter: Bolondok hajója
Moldova György: A napló
Karinthy Frigyes: Mennyei riport
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Jostein Gaarder: A történetárus
Salvador Dalí: Egy zseni naplója
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Erich Fromm: A szeretet művészete
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Müller Péter: Jóskönyv
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Hamvas Béla: Scientia sacra
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV.
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Albert Camus: A lázadó ember
José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása
Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Szendi Gábor: Isten az agyban
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Akutagava Rjúnoszuke: Víz alatti emberek
Feldmár András: Szabadság, szerelem
Hamvas Béla: A láthatatlan történet
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek
Szerb Antal: A világirodalom története
Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Rüdiger Safranski: Nietzsche
Dean R. Koontz: Rettegés
Alekszandr Etkind: A lehetetlen Erósza
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Garaczi László: Mintha élnél
Hamvas Béla: Arkhai
Hamvas Béla: Szarepta
Akif Pirinçci: Bársonytalpon oson a halál
Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Paolo Santarcangeli: „Pokolra kell annak menni…”
Tom Butler-Bowdon: Pszichológia dióhéjban
William Styron: Sophie választ
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Jorge Luis Borges: A titkos csoda
Viktor Pelevin: Kristályvilág
Lev Sesztov: Dosztojevszkij és Nietzsche
Christian Morgenstern: Akasztófa-énekek
Márai Sándor: Napló 1976–1983
Tibor Fischer: A Gógyigaleri
Ruth Andreas-Friedrich: Berlini napló
Thomas Bernhard: A menthetetlen
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Hankiss Elemér: Az emberi kaland
Hamvas Béla: A világválság
Abraham Antoine Moles: A giccs, a boldogság művészete
Földényi F. László: A fiatal Lukács
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Philip Roth: Düh
Pavel Tsatsouline: Kezdd el a kettlebellt!
Sopotnik Zoltán: Az őszinteség közepe
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Françoise Giroud: A csodálatos Cosima
Camilo José Cela: Méhkas
Gergely Mihály: Röpirat az öngyilkosságról
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Elizabeth Gilbert: Hűség
François Furet: Egy illúzió múltja
James Hollis: Az élet második fele
Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma
Franz Fühmann: Bajtársak
Wolf Haas: Jöjj, édes halál
Esterházy Péter: Esti
Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai
Harai Dénes: Katonadolog?
Hankiss Elemér – Lengyel László: Kétszög – Idegen világban? / A távol közelében
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Mauro Boselli – Maurizio Colombo: Dampyr: A Sötétség Gyermeke 6. – Fekete mágia
Eperjessy László (szerk.): Modigliani
Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe
Hamvas Béla: Naplók I-II.
Vaclav Nizsinszkij: Füzetek
Viv Croot – Jane Moseley – Owen Sherwood: Dracula gróf: Egy vámpír naplója
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Saulius Tomas Kondrotas: A kígyó pillantása
Viktor Pelevin: T
José Ortega y Gasset: A szerelemről
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Jack Holland: Nőgyűlölet
Erdős Renée: Végzetes vonzalom
Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
Erich Kästner: Notabene 45
Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Patrick Ness: Válasz és Kérdés
Harvey Sachs: Kilencedik
Borbély Sándor: Juhász Gyula
Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
Csontváry-emlékkönyv
José Ortega y Gasset: Korunk feladata
Sarah Winman: Amikor isten nyúl volt
Laini Taylor: Füst és csont leánya
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt
Horváth Róbert – Németh Norbert – Szmorad Csaba: A Tradíció ösvényei 1.
Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas
Alfred Adler: Életünk jelentése
Rajsli Emese (szerk.): [csevegőszoba]
Mette Jakobsen: Minou szigete
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Czippán György (szerk.): Pop periszkóp ’87
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
Irvine Welsh: Skagboys
Egon Friedell: Kőfejtő
Douglas Preston – Lincoln Child: Két sír
Charles Bukowski: The Pleasures of the Damned
Vezér Erzsébet: Szeretném magam megmutatni
Robert Kirkman – Jay Bonansinga: A Kormányzó színre lép
Krasznahorkai László: Megy a világ
Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó
Both Eszter (szerk.): Egy zacskó cseresznye
Jules Renard: Jules Renard naplója
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Máté Gábor: Szétszórt elmék
Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Florian Illies: 1913
David Foenkinos: Emlékek
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
Helena S. Paige: Egy lány belép a bárba
Irvin D. Yalom – Ginny Elkin: Minden nappal közelebb
Czinki Ferenc: Egy kocsma város
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II.
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Rick Yancey: Der Monstrumologe
Stephen King: Mr. Mercedes
Michel Houellebecq: Behódolás
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
Gérard Depardieu: Ez már csak így volt
Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs
John Buchan: Greenmantle
Borisz Akunyin: A fekete város
Fredrik Backman: My Grandmother Asked Me to Tell You She's Sorry
José Carreras: Lélekből énekelni
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok
Yuval Noah Harari: Sapiens
Libba Bray: Lair of Dreams – Álmok mélyén
Jonathan Franzen: Tisztaság
Csányi Vilmos: Ő ott bent
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Buda László: Mit üzen a lelked?
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Svetislav Basara: A merénylet angyala
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Sylvia Löhken: A csend öröme
George Bernard Shaw: The Perfect Wagnerite
Hamvas Béla: Álarc és koszorú
Dan Brown: Eredet
Marcus Weeks: Mit tenne Nietzsche?
Michael Finkel: Az Északi-tó fantomja
Auður Ava Ólafsdóttir: Hegek
Paul Murray: A domonkos lelkiség új bora
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Victoria Schwab: Egy sötét duett
Barbara Nickless: Vér a síneken
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága
Chloe Benjamin: A halhatatlanok
Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra
Balázs Béla: Dialogus a dialogusról
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Csepeli György: Ember 2.0
XVI. Benedek – Piergiorgio Odifreddi: Kedves teológus pápa! Kedves ateista matematikus!
Annie Ernaux: Lánytörténet
Szondy Máté: Tudatos változás
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
David Graeber: Bullshit munkák
Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete
Kathryn Hennessy (szerk.): Könyvek, amelyek megváltoztatták a történelmet
Costică Brădățan: A hős filozófus
Michel Houellebecq: Intervenciók 2020
Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről
Nacukava Szószuke: Rintaró és a könyvek útvesztője
Toni Llácer: Nietzsche
Scottie Pippen: Unguarded – Az én igaz történetem
Алексей Поляринов: Риф
Jørn Lier Horst: Blindgang
!

Friedrich Nietzsche


Idézetek

Algernon P>!

– Egyszer egy ember azt mondta – válaszolta Izil –, „ne harcolj szörnyekkel, másként belőled is szörny lesz, és ha beletekintesz a mélybe, a mély beléd tekint”. Nietzsche, tudod.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Izil
1 hozzászólás
Kuszma P>!

Isti ekkor kicsit elszomorodik, nem szereti, ha Nietzschét idéznek a pultnál. Pláne, ha müllerpétereznek is mellé.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Müller Péter
21 hozzászólás
tgorsy>!

Én még a bajusz terén is túl fogok tenni Nietzschén! Az enyém nem wagnerzenés, ködlepte búbánatos konya bajusz lesz. Nem! Az enyém hetyke lesz, imperialista, ultra-racionalista és égnek meredő, mint a vertikális miszticizmus, mint a spanyol vertikális szakszervezetek.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bajusz · Friedrich Nietzsche
4 hozzászólás
Dyus33>!

Aki szörnyetegekkel harcol, ügyeljen,
nehogy közben szörnyeteggé váljék.
És ha sokáig pillantasz a mélységbe,
a mélység is beléd pillant.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
danaida>!

NIETZSCHE szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
3 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Goethe költő volt, és Nietzschét halálig gyötörte a félelem, hogy ő is csak költő.

284. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Johann Wolfgang Goethe · költő
3 hozzászólás
Chöpp P>!

Nietzsche azt mondta, muzsika nélkül tévedés volna az élet. Cioran pedig azt mondta, Bach nélkül Isten csupán egy mellékszereplő lenne.

278. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emil Cioran · Friedrich Nietzsche · Johann Sebastian Bach · zene
Kkatja P>!

    Az öreg hekus azt képzeli: Ha beszéltethetlek, akkor terelhetlek.
    Csak hát Brady lefogadná, hogy az öreg zsaru sosem olvasta Nietzschét; azt is lefogadná, hogy inkább John Grisham a gusztusa. Ha egyáltalán olvas. Ha sokáig nézel egy szakadékba, írta Nietzsche, a szakadék visszanéz beléd.
    Én vagyok a szakadék, öregfiú. Én.

50. oldal Nyug. - Det.

Darkshine>!

Nietzsche valahol azt írja, hogy a legnagyobb különbség az ember és a szarvasmarha között az, hogy a szarvasmarha tudja, hogyan kell az áldott jelenben szorongás, vagyis félelem nélkül élni, nem háborgatva a múlt által, nem ismerve a jövőben reá váró rémségeket. Minket, embereket azonban annyira fogva tart a múltunk és a jövőnk, hogy csak rövid ideig bírunk ellenni a mostban.

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
DaTa>!

Lejegyeztem egy sokkoló mondatot: „Jobban szeretjük a vágyat magát, mint azt, amire vágyunk.”
És egy másikat: „Biztonságosan élni veszélyes.” Nietzsche azt mondja, hogy az én egész bürgerlich életem veszedelmesen telt. Azt hiszem, úgy érti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy elveszítem igazi önmagam, hogy nem válok azzá, aki vagyok. Na de ki vagyok én?

309. oldal

Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt A szenvedély regénye

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche