Frederic Chopin személy

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Borisz Akunyin – G. Cshartisvili: Temetői történetek
Cseke Gábor: Lírai tőzsde
Agatha Christie: Paddington 16.50
Hermann Hesse: Peter Camenzind
Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Niccolò Ammaniti: Én nem félek
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Philip Roth: A szellem árnyékában
Hidas György – Raffai Jenő – Vollner Judit: Lelki köldökzsinór
Eugène Delacroix: Delacroix naplója
Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Steve Berry: A borostyánszoba
Elizabeth Moon: A sötét sebessége
Dino Buzzati: Szerelem utolsó látásra
Barát Endre: Boszorkánytánc
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Hamburger Klára: Liszt
Szántó Piroska: Akt
Csáth Géza: Zeneszerző portrék
Paula Mclain: A párizsi feleség
Alessandro Baricco: Mr. Gwyn
Jodi Picoult: Vezeklés
Maria Àngels Anglada: Auschwitzi hegedű
Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje
Rabih Alameddine: An Unnecessary Woman
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Lois Duncan: Sötét folyosók
A. J. Finn: Nő az ablakban
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés

Idézetek

Csabi P>!

És most itt vannak az oroszok. A belépő három katona közül az egyik lány, hozzám fordul, miután a kitárt karomba esve összecsókoltuk egymást.
– Patyifon – mondja, és mutatja is a kezével a lemez forgását, és dúdol hozzá. Ó, istenem, micsoda hadsereg – gondolom –, hihetetlen! Jön be az „ellenség", s első kívánsága az, hogy zenét hallgasson, hiszen köztudomású, hogy milyen zenekedvelő nép.
– Gyere, szívem – fogom meg a lány kezét, s odavezetem Aczél pompás, legmodernebb gramofonjához, amin eddig a nyilasok csak a Gyöngyhalászt és egyéb divatos slágereket játszottak, s felnyitom az ágyamat, ahová Aczél csodálatos lemezgyűjteményét dugtam el előlük, népzene, preklasszikusok, Bach, Chopin, Mozart, teljes operák, minden, körülbelül kétszáz darab, s intek a lánynak, hogy válassza ki, mit tegyünk fel. A lány odapillant, aztán szép rendesen lecsukja a készüléket, hóna alá csapja, a tűtartó külön dobozt zsebre vágja, s kisétál az ajtón, kedvesen mosolyogva int vissza. Tátott szájjal bámulok utána. Elég kövér kislány, az első katonalány, akit életemben láttam. Kitűnő, puha csizma, könnyű, vastag kabát (pufajka) s katonasapka, alatta látszik, hogy a haja vastag koszorúba fonva keretezi a fejét. Utánalépek, valami önmagamat nyugtatni akaró zavaros érzéssel, hogy biztosan csak itt a kapualjban vagy az utcán akar játszani, a társaival együtt, és ott a lemez is, de mire a kapuhoz érek, már nyoma sincs, s egy dzsip éppen elpöfög.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Wolfgang Amadeus Mozart
1 hozzászólás
egy_ember>!

Emlékszel-e arra az estére?
Ott csókolózott egy pár.
S te egyedül voltál.
Valahonnan, Isten manzárdszobáiból
zongoraszó hallatszott, Chopin.
Tarkón ütött, örökre megjelölt,
naggyá tett és boldogtalanná.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin
2 hozzászólás
Boglárka_Madar P>!

– Gyakran tanakodtam azon, vajon a hangolók tudnak-e zongorázni. Már úgy értem, profi szinten.
– Ritkán – felelte Jasper Gwyn. – De ha a kérdése arra vonatkozik – folytatta –, hogy a hosszú órákig tartó hangolás befejeztével vajon miért nem ülnek le egy Chopin-szonátát eljátszani, hogy kiélvezzék szakmai tudásuk és odaadó munkájuk eredményét, a válaszom az, hogy még akkor sem tennék meg soha, ha képesek lennének rá.
– Nem?
– Aki felhangolja a zongorát, az nem szívesen hangolja le – magyarázta Jasper Gwyn.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · zongora
Röfipingvin P>!

Zene árad a tudatomba hirtelen, zongoramuzsika. Szelíd, egyenletes, szervezett hangzás… becsukom a szemem, újra lazítok. Beugrik a név: Chopin. Egy etűd. Az etűd amolyan tanulmány… nem, hagyjuk áradni a zenét; ne gondolkodjunk.

300. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · zene · zongora
1 hozzászólás
Aurore>!

Ha Chopint játszottam, mindig úgy érzem, mintha olyan bűnöket siratnék, amelyeket soha el nem követtem, gyászolnék olyan tragédiákat, amelyek nem az enyémek.

13. oldal (Genius, 1924)

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Frederic Chopin
_ada>!

– A festők nagyon szeretik a szigeteket, ugye? – kérdezte Miss Marple. – Chopin… ő Mallorcán élt, nemde? Persze, ő zeneszerző volt. Gauguinre gondoltam. Szomorú élete volt, elpazarolta a tehetségét, az az ember érzése. Én nem nagyon szeretem a bennszülött nőket ábrázoló festményeket – bár tudom, hogy Gauguint sokan csodálják –, de én sohasem kedveltem azt a rikító mustársárgát. Az ember szinte gyomorrontást kap, amikor a képeit nézi.

154. oldal, Tizenharmadik fejezet (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Mallorca · Miss Marple · Paul Gauguin
Annamarie P>!

Ilyenkor egy órán át Chopint játszottam viszonylag tűrhetően, azután lefeküdtem a szőnyegre a zongora előtt, a plafont bámultam, és éreztem, ahogy az energia, ami játék közben betöltött, elszáll belőlem. Szörnyű érzés volt ennyire üresnek lenni, mintha semmi volnék. Miért nem tudok boldog lenni? Egyáltalán mi a boldogság? Lehet színlelni, ahogy Nora Bayes állítja? Lehet úgy nevelgetni, akár egy tavaszi hajtást a konyhában, vagy nekidörgölőzni egy chicagói partin, és elkapni, akár a náthát?

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · Frederic Chopin
Fapicula>!

Magnusnak szokása volt játszani egy keveset a Bechsteinjén, mielőtt kioltotta a fényeket. Az első nocturne-t másik követte, és hamarosan fülembe csendültek a larghetto epedő nyitótaktusai Chopin első zongoraversenyéből. Magnus átíratta szólózongorára. Mindig ezt játszotta utolsóként éjszakai pihenője előtt, mivel – mint elmondta – ez volt Emily kedvenc darabja. Az asszony e percben már az ágyában feküdt, és lassan elszenderedett a muzsika hangjára, amelyet férje neki játszott.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Magnus Pretorius
ede>!

– Föltett egy lemezt a lemezjátszóra. – így majd azt hiszik, hogy játszom. – És nagy komolyan hozzátette. – Chopin.
– Ki az a Chopin?
– Egy nagy ember.

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin
Arianrhod>!

…majd a sok Chopin-zene és a szecessziós furcsaságok szabályszerűen megfosztották a józan eszétől.

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · szecesszió