fordítás fogalom

Konrád György: Csodafigurák
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök
Kertész Imre: A kudarc
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem
John le Carré: A zebra dala
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Esterházy Péter: Egy kék haris
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Emma Hartley: Sokszínű Európa
Földes Anna: Beszélgetni jó
Radnóti Miklós: Próza
Kéry László: Angol írók
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
C. S. Lewis: Az öröm vonzásában
Luther Márton: Bibliafordítás, vigasztalás, imádság
Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába
Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája
Horgas Béla – Levendel Júlia: Leveles könyv
Sárközi Mátyás: Párban magányban
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Beliczay Angéla: „Engem várnak a szigetek”
Barna Imre: Az átutazó és a bennszülött
Nényei Pál: Léda tojásaitól az Aranyszamárig
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Kappanyos András: Bajuszbögre, lefordítatlan
Jordi Llobregat: Vesalius titka
Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Rose Tremain: Gustav-szonáta
Elif Shafak: Éva három lánya
Paul Auster: 4 3 2 1
Barna Imre: Pont fordítva
Horváth Csaba: Reptéri nyúl
Jenn Lyons: Királyok Veszte
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Bao Ninh: A hét törpe tábora
Elena Ferrante: Véletlen találatok
Lionel Casson: Libraries in the Ancient World

Idézetek

Epilógus>!

Minden magyar mondatnak megvan az angol megfelelője. Pontosan le lehet fordítani, csak éppen reménytelenül mást jelent, és éppen a lényeg sikkad el a fordításban – a kép, a fogalom a szótári szó mögött.

217. oldal (Alexandra Kiadó, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: fordítás
fióka>!

Azt hiszem, jó prózát gördülékenyen fordítani csak úgy lehet, ha az ember kicsit ivott. És teliholdkor.

120. oldal, Bemutatás: ők azok, akikkel szeretnék újra találkozni

Kapcsolódó szócikkek: fordítás · telihold
18 hozzászólás
fióka>!

A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell. Lehetetlen indogermán módon gondolkodni, és magyarul beszélni. A magyar nyelv mértana úgy üt el a többi nyelvétől, mint Bolyaié Euklidészétől. Magyarra mindent le lehet fordítani, magyarról úgyszólván semmit. A magyart – ez félelmetes – el is lehet felejteni!

11. oldal, Ember a világ végén (Magvető, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: Euklidész · fordítás · hangszer · magyar nyelv
3 hozzászólás
Futóhomok>!

Már éppen szóvá akarom tenni, hogy miért ezt a régi dán fordítást olvassa az új helyett, amely időben és gondolkodásban is közelebb áll hozzánk – a fordítások ugyanis rendszerint gyorsabban elavulnak, mint maguk a művek, ez az irodalom egyik rejtélye: lehet akármilyen jó és fontos a fordítás, mégis mintha jobban kötődne a korához, mint a mű maga.

199.

Kapcsolódó szócikkek: fordítás
olvasóbarát>!

A műfordítás mindig csoda egy kicsit, csoda, ami megesik a költővel, s ugyanakkor munka is, fárasztó és nehéz, épp nehézségében vonzó. Hordja, dajkálja magában az idegen verset, ha bájkörébe lép, s elképzelhetetlen, reménytelen, hogy magyarul szólaljon meg egyszer. Elképzelhetetlen és reménytelen egészen addig – míg meg nem szólal.
[…]
Egyik versben a dallam ragadott el, másikban a kép, a harmadikban viszont egy megoldhatatlannak látszó probléma izgatott, s legtöbbjében persze minden együtt, a vers maga.

392. oldal, A műfordításról

Radnóti Miklós: Próza Novellák és tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: fordítás
Aurore>!

„S szólt a holló: nevem Mór” – ezt már idéztem, de mint viccet, bocsánat. És Karinthy is viccnek szánta persze; de tudja, érzi vagy legalábbis sejti az ember, hogy viccnél több ez azért. Mert így is épp elég félelmetes az a holló, és – mi tagadás – kurva jól hangzik a refrén. A „sohasem” nem károg, csak susog, és a „soha már” sem eléggé kemény. Tényleg így volna a legjobb.

117. oldal, Széken lebegni (Európa, 2018)

1 hozzászólás
latinta P>!

A könyvek java része már dobozokban vár a szállítóra, de szerdán feljött néhány fiatal. Karinthy Frici műfordítás-paródiáján nevettünk, s terveztük, hogy Horvát Henrik kiválaszt egy alkalmas régi verset, lefordítja németre, majd a német változatot Benedek Marcell franciára, ezt majd én angolra, s Kosztolányi, szintén nem sejtve, mi volt az eredeti, angolból készít magyar műfordítást. Vajon hová torzul a vers négyszeres átköltéssel?

89. oldal (Noran, 2012)

Chöpp >!

Ha szereted a verset, amit fordítasz, akkor szétszedni azt a verset, majd újra összerakni a saját nyelveden, ájtatos cselekedet, szolgálása a mesternek, aki azt a csodát a kezedbe helyezte…

462. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fordítás
Izolda P>!

(Eco: A rózsa neve c. regényének fordításáról)
Persze nehéz munka volt. Kukacoskodni is kellett, citátumok és terminus technicusok után nyomozni. Hetekig töprengeni, hogy mi legyen a személynevek sorsa. (Guglielmo? William? Vilhelmus? Vilmos?!…; és akkor viszont: Gioacchino da Fiore helyett Virág Joachim?) Latolgatva, hogy latin vagy olasz couleur localja legyen-e (legyen-e?) a magyar szövegnek. Eldönteni, hogy a szerzetesek tegezzék, kegyelmedezzék, önözzék vagy – horribile dictu! – magázzák-e egymást. Hogy a protestáns Károli, a katolikus Káldy vagy netán a Szent István Társulat Szentírás-szövegét idézzék-e, a modernet. Hogy mennyire legyen régies a regény szövege; hogy miféle szöveg legyen. Egy további „szövegváltozat”-e? Vagy csak amolyan „mű”-fordítás? Az eredeti, ugye, a szememen át bejön a fejembe olaszul, az ujjaim pedig lent, az írógép billentyűin kikopogják magyarul…

Fordítás közben: A másoló öröme

Barna Imre: Az átutazó és a bennszülött Esszék, kritikák, publicisztikai írások

Kapcsolódó szócikkek: fordítás
csillagka>!

Itt volt Vándory V. Valér, a műfordító, aki minden nyelvből fordított, de egyet se tudott, az anyanyelvét is beleértve.

98. oldal, Ötödik fejezet (Helikon, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: fordítás