Florence Nightingale személy
Idézetek
„Furcsának tűnhet ezt kijelenteni, de a legelső követelmény egy kórház iránt az, hogy ne ártson a betegnek.”
Kertész Erzsébet: A lámpás hölgy 85% Florence Nightingale élettörténete
Kossuth Zsuzsannáról meglepően keveset tudunk. Akik hallottak róla, Kossuth Lajos húgaként ismerik nevét, néhányan talán azt is tudják, hogy a szabadságharc idején bátyja valamennyi tábori kórház főápolónőjének nevezte ki. Hat évvel később, a krími háború idején ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale, és egy nemzet hálája volt osztályrésze, míg Kossuth Zsuzsanna tettei csaknem feledésbe merültek.
159. oldal
– Látom, hogy lenyűgöz a felfokozott állapotom. Tudom, hogy vonzó, sokat gyakorlom, minden nő imádja a betegeket. Felébresztem bennük az ápolónőt, mindenki egy Florence Nightingale. De vigyázz! – Most rám nézett, ravaszul, féloldalasan. – A végén még ártani fogsz: az éhség alapvetőbb, mint a szeretet. Tudod, Florence Nightingale kannibál volt.
169. oldal
– […] És nagyon kérlek, ne hozakodj újra elő ezzel a szemérmetlen tervvel.
– Szemérmetlen? Anyám, te összekevered a fogalmakat. Nem utcalány akarok lenni, hanem ápolónő!
42. oldal (Móra, 1976)
Kertész Erzsébet: A lámpás hölgy 85% Florence Nightingale élettörténete
Sikeremet annak tulajdonítom, hogy sosem kerestem és nem is fogadtam el kifogást. – Florence Nightingale
55. oldal
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak 86% 100 különleges nő története
Ezt egy második, meghökkentő felismerés követte, melynek megemésztésére nem állt teljesen készen, tudniillik, hogy bármit mondjon Jakob, nem azért állt munkába a kórházban, hogy Florence Nightingale-t játsszon. Azért állt munkába a kórházban, mert elvesztette a saját élete iránti érdeklődését. Egy pillanatig sem érezte, hogy bármi iszonyú értékeset tenne kockára.
136. oldal
Joe Hill: Spóra 84%
– Tessék, úgy beszélsz, mint Florence Nightingale nagyanyja…
20. oldal, A törpe
– De én is szeretnék valamit tenni! – fakadt ki szenvedélyesen Florence. – Valami többet ezeknél a csip-csup feladatoknál! Ha fiúnak születek, ugyanúgy dolgozhatom, mint ön, vagy bármelyik más férfi, akinek esze és elhivatottsága van. Hát csak azért, mert lánynak születtem, eleve bezárnak egy körbe, ahonnan nem lehet kilépnem?
23-24. oldal (Móra, 1976)
Kertész Erzsébet: A lámpás hölgy 85% Florence Nightingale élettörténete
– A szerelemből házasság lesz, a házasságból gyermekek születnek, akiket fel kell nevelni. És én úgy érzem, rám valami fontosabb vár. Valami, amit ön tesz, s az önhöz hasonló férfiak. […] Valami, ami előbbre viszi a világot!
24. oldal (Móra, 1976)
Kertész Erzsébet: A lámpás hölgy 85% Florence Nightingale élettörténete
Az első kérdés a legalapvetőbb testtel kapcsolatos emberi jogból következett, és úgyis nevezhetnénk: a visszautasításhoz való jog. Az ipari forradalom előtt kevés teremtést sajnáltak és vetettek meg jobban a „vénlánynál”. Általánosan elterjedt nézet szerint az aggszűz majd megdöglött a férfiakért, hiszen nélkülük semmit sem ért. Bárki került is az útjába, feltételezték róla, hogy az „aggszűz” látatlanban is elfogadja majd, s maga az ötlet is teljesen elfogadhatatlannak tűnt, hogy valaki inkább az egyedüllétet választja a házasság boldogsága helyett. A 19. század nőmozgalma az egyedülálló nőnek is életcélt, munkát és hivatást nyújtott, s ezzel a nők látóköre kibővült, önbecsülésük megerősödött. A törvényreform, a választójogi küzdelem, a női oktatás ügye, az alkoholizmus- és a rabszolgaellenes mozgalom az egyedülálló nőknek a sikeres önmegvalósítás új formáit kínálta, s elég magabiztosságot jelentett ahhoz, hogy megkérdőjelezzék, hogy valóban csak a házasság jelenthet-e életcélt. A Krímben hősiesen végrehajtott feladata után Florence Nightingale lett a világ leghíresebb vénlánya. Sohasem házasodott meg, s ez egyértelmű kinyilatkoztatása volt a részéről, mennyire fontosnak tartja saját autonómiáját, az egyéniséget és a teste feletti rendelkezési jogát. Teljesen nyíltan fogalmazta meg, miért utasítja vissza a házasság intézményét: „a nő egész életét fel kell hogy áldozza, ha elfogadja azt [ a férfi házassági ajánlatát] … a férfi sorsát magára vállalva, a nőnek meg kell semmisítenie önmagát.”
294-295. oldal; Testpolitika