Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij személy

Szerinted van jobb módja annak, hogy megismerj valakit, mint az, hogy mindent megbeszélsz vele, ami csak Dosztojevszkijnél szerepel?

203-204. oldal

A bátyámmal az olvasás volt a szenvedélyünk, esténként éjszakába nyúlóan olvastunk, olyasmiket is, amiket mai fejjel nem ajánlanék gyerekeknek. Shakespeare, Racine, Dosztojevszkij, Victor Hugo. Amit nem értettem, azt átlapoztam. De úgy éreztem, ezzel az olvasással különleges és értékes leszek. Vágytam ezek után a könyvek után, mert ők voltak az én előkelő társaságom. Mások számára titok volt az életünk, és a könyvek révén én is titkok tudójává váltam.

Előszó, 14.o.

372-373. oldal, December 6., hétfő (Ciceró, 2011)

Nem bocsátom közre a felhívást, hogy könyvtárral váltsuk föl az államot – bár sokszor megkísértett e gondolat –, ám nem kétlem, hogy kevesebb volna a bánat a földön, ha urainkat olvasói tapasztaltságuk, nem pedig politikai programjuk alapján választanók meg. Úgy gondolom, sorsunk potenciális urától nem azt kéne elsősorban megkérdezni, hogyan képzeli el a külpolitika irányát, hanem azt, mi a véleménye Stendhalról, Dickensről, Dosztojevszkijről. Már csak azért is, mert az irodalomnak éppen az emberi sokféleség és rútság a mindennapi kenyere, s így hatékony ellenmérge mindenféle – már ismert s jövendőbeli – kísérletnek, mely totálisan, tömegesen közelíti meg az emberi létezés problémáinak megoldását. Mint legalábbis erkölcsi biztosítási rendszer, sokkal hatásosabb, mint hitek vagy filozófiai doktrínák ilyen-olyan rendszere.

192. oldal, Szokatlan látásmód - Beszéd a Nobel-díj átvételekor

[Tolsztojnak] Az angolszász világban óriási sikere volt – amivel a színvonaláról jelentünk ki valamit. Ki értene meg Amerikában valamit is Dosztojevszkijből?

470. oldal

Dosztojevszkij írta: „Ha Isten nem létezne, minden szabad volna”. Ez az exisztencializmus kiindulópontja.

45-46. oldal

Késő délután mély álomból ébredtem kopogására. Tipikus Dosztojevszkij-jelenet volt: burzsoá apa jön meglátogatni külföldre szakadt fiát, és a városba érkezvén lerozzant padlásszobában talál rá a láztól reszkető ifjú költőre.

98. oldal

Gyerekkorom óta rajongok a történetekért, orvostanhallgató éveimet leszámítva egész életemben úgy aludtam el esténként, hogy előtte még olvastam az ágyban. Lenyűgöztek a Joyce-, Nabokov- vagy Banville-féle stílusbravúrok, de leginkább mégis az olyan, könnyebben fogyasztható szerzőket csodálom, mint Dickens, Trollope, Hardy, Csehov, Murakami, Dosztojevszkij, Auster vagy McEwan.

48. oldal

Az ifjú Dosztojevszkij olykor lefekvés előtt ilyesféle levélkéket hagyott a környezetének: „Ma letargikus álomba zuhanhatok. Ezért még néhány napig ne temessenek el”.

1973. február 15. - 94. o.

Az elmúlt három évben az utolsó új könyv, ami engem igazán felizgatott, az a García Márquez regénye volt, a Szerelem a kolera idején. Ez volt az egyetlen, amit úgy olvastam, mint ahogy fiatalkoromban az Anna Kareninát vagy Dosztojevszkijt. Ez igen, ez belecsavart a zsigereimbe!

199. oldal