Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij személy

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Ljudmila Ulickaja: Életművésznők
Lawrence Sutin: Isteni inváziók
Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége
Joyce Carol Oates: Én nem az vagyok, akinek ismersz
Martin Walser: Egy kritikus halála
Christiane Rochefort: Házasság párizsi módra
Rejtő Jenő (P. Howard): A Néma Revolverek Városa
Viktor Jerofejev: Az orosz lélek enciklopédiája
Eric Bogosian: Plaza
Umberto Eco: A Foucault-inga
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Szilágyi Ákos: Franci
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Vladimir Nabokov: Lolita
John Irving: Garp szerint a világ
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Richard Brautigan: Pisztrángfogás Amerikában
Hamvas Béla: Scientia sacra
Pilinszky János: Pilinszky János összegyűjtött versei
Albert Camus: A pestis
Frank McCourt: De!
Joseph Heller: Öregkori önarckép
Rejtő Jenő (P. Howard): A Sárga Garnizon
Szerb Antal: A harmadik torony
Alberto Moravia: A leselkedő
Donna Tartt: A titkos történet
Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra
Dolák-Saly Róbert: Madáretető
Daniel Pennac: Nemkötelező olvasmány
Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Claudia Hammond: Érzelmi hullámzások
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Vladimir Nabokov: Pnyin professzor
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Fatou Diome: Az óceán gyomra
Lev Sesztov: Dosztojevszkij és Nietzsche
Forrai György: Eszter királyi ágyban
Heinrich Böll: A nyolcadik parancsolat
Dallos Sándor: Aranyecset
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Mándy Iván: Mi az, öreg?
Fülöp János: Gordiusz mester nyomoz
Henry Troyat: Dosztojevszkij
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 2.
Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij: Romantikusok
Viktor Jerofejev: Élet egy idiótával
Andrej Tarkovszkij: Napló
Denys Chevalier: Picasso kék és rózsaszín korszaka
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Franz Kafka: Naplók, levelek
Haruki Murakami: Norwegian Wood
Szabó Pál: Isten malmai
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Bodor Ádám: A börtön szaga
Nicholas Sparks: Dear John
James Hollis: Az élet második fele
Anna Dosztojevszkaja: Emlékeim
Márai Sándor: Napló 1945–1957
Thomas Mann: Egy apolitikus ember elmélkedései
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Hankiss Elemér – Lengyel László: Kétszög – Idegen világban? / A távol közelében
Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok
Vaclav Nizsinszkij: Füzetek
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Joszif Brodszkij: Gyűjtőknek való
David Edmonds – John Eidinow: Bobby Fischer háborúba indul
Thomas Mann: Naplók 1.
Donna Tartt: Die geheime Geschichte
Paul Auster: Láthatatlan
Elias Canetti: A hallás iskolája
Viktor Pelevin: T
Török Endre (szerk.): Az orosz vallásbölcselet virágkora I-II.
Sam Savage: Firmin
Aszlányi Károly: Szélhámosok
Sue Townsend: Adrian Mole elveszett naplói
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Örök útitársaink
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek
Wei Hui: Sanghaj Baby
Eva Hornung: Kutyafiú
John Irving: Fohász Owen Meanyért
Nicolaas Matsier: 3D a festészetben
Spiró György: Magtár
Szergej Lukjanyenko: Új Őrség
Belső Nóra: Utak egymástól
Sylvain Reynard: Pokoli erény
Zahar Prilepin: Mert mi jobbak vagyunk
Matthew E. Bunson: Ferenc pápa küldetése
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni
Pilinszky János: Csönd és közelség
Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Jack Kerouac: Hazajáró lélek és egyéb írások
M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nő…
Spiró György: Diavolina
Borisz Akunyin: A fekete város
Réz Pál – Parti Nagy Lajos: Bokáig pezsgőben
Légrádi Mihály: Endorfin
Kubiszyn Viktor: Oroszrulett
Szerb Antal: A világ sokkal több…
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Horváth Andor (szerk.): Szavak májusa
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása
Karl Ove Knausgård: Szerelem
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Suzanne O'Sullivan: Vihar az agyban
Ákody Zsuzsa: Lélekrablók
Rumena Buzsarovszka: A férjem
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
Várkonyi Judit: Vénusz virrasztása
Walter Tevis: A vezércsel
Giancarlo Berardi – Maurizio Mantero – Claudia Salvatori: Julia: Egy kriminológus a bűn nyomában 1. – Halálos házasság
Cecilie Enger: Lélegezz
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Irvin D. Yalom – Marilyn Yalom: Halálról és életről
Alice Munro: A szeretet útja
Paul Auster: A magány feltalálása
Mario Escobar: A varsói tanár
Feldmár András – Tóth László: Nem Szentírás!

Idézetek

eme>!

Szerinted van jobb módja annak, hogy megismerj valakit, mint az, hogy mindent megbeszélsz vele, ami csak Dosztojevszkijnél szerepel?

203-204. oldal

Elias Canetti: A hallás iskolája Életem története 1921–1931

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
6 hozzászólás
Chöpp >!

A bátyámmal az olvasás volt a szenvedélyünk, esténként éjszakába nyúlóan olvastunk, olyasmiket is, amiket mai fejjel nem ajánlanék gyerekeknek. Shakespeare, Racine, Dosztojevszkij, Victor Hugo. Amit nem értettem, azt átlapoztam. De úgy éreztem, ezzel az olvasással különleges és értékes leszek. Vágytam ezek után a könyvek után, mert ők voltak az én előkelő társaságom. Mások számára titok volt az életünk, és a könyvek révén én is titkok tudójává váltam.

Előszó, 14.o.

Paulina_Sándorné P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Utolsó óra után rohantam olvasókörre, amikor az aulában Cortez megállított.
     – Kösz – nyomta a kezembe a sálat, amit egész nap az arca előtt tartott.
     – Nincs mit – bólintottam, a kezem közt tekergetve a kötött anyagot. Cortez szemébe nézve annyi mindent akartam mondani. De nem tettem. Azért, mert egész egyszerűen megfordult, és ott hagyott.
    Töprengve léptem be a könyvtárba, és hatalmasat sóhajtva felültem a padra.
     – Orosz irodalom – mondta Kardos, fellapozva Dosztojevszkijt. Flóra és Karcsi pislogva figyelték, én pedig a nyakam köré tekertem a sálam. Aztán megcsapott egy illat, Cortez illata, amit beszívott az anyag. Az arcom elé húztam, és lehunytam a szemem. Na, ez fájt.

372-373. oldal, December 6., hétfő (Ciceró, 2011)

Kuszma>!

Nem bocsátom közre a felhívást, hogy könyvtárral váltsuk föl az államot – bár sokszor megkísértett e gondolat –, ám nem kétlem, hogy kevesebb volna a bánat a földön, ha urainkat olvasói tapasztaltságuk, nem pedig politikai programjuk alapján választanók meg. Úgy gondolom, sorsunk potenciális urától nem azt kéne elsősorban megkérdezni, hogyan képzeli el a külpolitika irányát, hanem azt, mi a véleménye Stendhalról, Dickensről, Dosztojevszkijről. Már csak azért is, mert az irodalomnak éppen az emberi sokféleség és rútság a mindennapi kenyere, s így hatékony ellenmérge mindenféle – már ismert s jövendőbeli – kísérletnek, mely totálisan, tömegesen közelíti meg az emberi létezés problémáinak megoldását. Mint legalábbis erkölcsi biztosítási rendszer, sokkal hatásosabb, mint hitek vagy filozófiai doktrínák ilyen-olyan rendszere.

192. oldal, Szokatlan látásmód - Beszéd a Nobel-díj átvételekor

5 hozzászólás
Kuszma>!

[Tolsztojnak] Az angolszász világban óriási sikere volt – amivel a színvonaláról jelentünk ki valamit. Ki értene meg Amerikában valamit is Dosztojevszkijből?

470. oldal

12 hozzászólás
Chöpp >!

Dosztojevszkij írta: „Ha Isten nem létezne, minden szabad volna”. Ez az exisztencializmus kiindulópontja.

45-46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij · Isten
Nikolett_Kapocsi P>!

Késő délután mély álomból ébredtem kopogására. Tipikus Dosztojevszkij-jelenet volt: burzsoá apa jön meglátogatni külföldre szakadt fiát, és a városba érkezvén lerozzant padlásszobában talál rá a láztól reszkető ifjú költőre.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Chöpp >!

Gyerekkorom óta rajongok a történetekért, orvostanhallgató éveimet leszámítva egész életemben úgy aludtam el esténként, hogy előtte még olvastam az ágyban. Lenyűgöztek a Joyce-, Nabokov- vagy Banville-féle stílusbravúrok, de leginkább mégis az olyan, könnyebben fogyasztható szerzőket csodálom, mint Dickens, Trollope, Hardy, Csehov, Murakami, Dosztojevszkij, Auster vagy McEwan.

48. oldal

4 hozzászólás
Nagy_Detti>!

Az ifjú Dosztojevszkij olykor lefekvés előtt ilyesféle levélkéket hagyott a környezetének: „Ma letargikus álomba zuhanhatok. Ezért még néhány napig ne temessenek el”.

1973. február 15. - 94. o.

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
sophie P>!

Az elmúlt három évben az utolsó új könyv, ami engem igazán felizgatott, az a García Márquez regénye volt, a Szerelem a kolera idején. Ez volt az egyetlen, amit úgy olvastam, mint ahogy fiatalkoromban az Anna Kareninát vagy Dosztojevszkijt. Ez igen, ez belecsavart a zsigereimbe!

199. oldal