Firenze helyszín
Idézetek
[…], majd csillogó szemmel azt próbálta elemezni, mit jelent a számára, mennyi csodát és eksztázist, maga ez a szó: Toszkána. Mert ennek a földnek nincs egy darabja sem, amit történelmi hadseregek, császárok és francia királyok nagyszerű kosztümös csapatai ne tapostak volna, itt minden ösvény valami nagyon fontos helyre vezet, és Firenze egy utcájára több történelem esik, mint odahaza hét vármegyére.
63. oldal - I. rész 5. fejezet
Amikor Esti először töltött hosszabb időt Portugáliában, nőügy, egy vaskos, terméskőből épített, tizenhatodik századi toronyban lakott, ahol állítólag Cervantes is megfordult, igaz, minden réginek látszó épületről ez a hír járta, ahogy Firenze környékén Dante élt minden épületben, és ki tudna olyan pajtát mutatni a Kiskunfélegyháza-Kecskemét háromszögben, amely nem őrzi a mai napig Petőfink csenevész testének hazafias melegét.
Tizedik fejezet, melyben A természet öle
Firenze katedrálisa a Santa Maria del Fiore nyolcvan évig állt nyitva az ég alatt, mivel senki sem tudta, hogyan kell kupolát építeni hatalmas apszisa fölé. Ha a kupola íve elért egy bizonyos magasságot, egyszerűen nem tudták megakadályozni semmilyen módszerrel a falak beomlását. Buzgó fiatal művészek és elismert építészek minden évben beadták pályázataikat a katedrális a katedrális építését felügyelő Opera del Duomo bizottságnak, de egyikőjük terve sem bizonyult meggyőzőnek. A bizottság a város vezető politikusaiból és üzletembereiből állt, akik személyes hírnevüket tették kockára döntéseikkel. Nyolcvan éven át nem találtak az ajánlott megoldások közül olyat, amely a kupola megépítésére, így a város és önmaguk számára alkalmas és méltó lett volna.
Akkor azonban a humanista tudósok érdeklődni kezdtek a római Pantheon iránt, megmérték annak hatalmas kupoláját és megpróbálták nyomon követni építészeti megoldásit. A Pantheont a 2. században Hadrianus császár építtette újjá, csaknem 22 méter magas kupolájának átmérője 43 méter volt. Ekkora épületet több mint egy évezreden át nem építettek, és a módszer, amely a rómaiak számára lehetővé tette, hogy úgy húzzák fel a szerkezetet, hogy ne omoljon össze, a barbár inkvizíció sötét századai alatt hosszú időre feledésbe merült. Ekkorra azonban, hogy a béke és a kereskedelem feltámasztotta az itáliai városokat a tudás is kezdett lassan újjáéledni.
Brunellschi, aki 1401-ben valószínűleg az ókori romok kedvéért látogatott Rómába, felismerte a Pantheon tanulmányozásának jelentőségét. A firenzei dóm kupoláját elgondolása szerint az oldalnyomás megtartásában segítséget nyújtó belső kő boltív szerkezetére, valamint az ezek között halszálkakötéssel épített téglafalazatra lehet terhelni. Elgondolását nem kizárólag a római kori építészeti megoldásokra alapozta, hanem figyelembe vette a közbülső századok egyéb építészeti stílusát, többek között a gótikus módszereket is.
Amikor terveit bemutatta a bizottságnak, a testület egyből felismerte, hogy kivitelezhető és tetszetős megoldással állnak szemben. A felépült kupola új és diadalmas formává vált, ihletet adva az őt követő építészek százainak, közöttük Michelangelónak, aki erre alapozta a Szent Péter – bazilika kupolájának terveit.
42-43. oldal
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás 89% A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája
Firenze ott pihegett és pezsgett előttünk, a földrész egyetlen vidékéhez sem hasonlítható toszkán táj ölelésében. Az Arno csendes folyama és az Appenninek szelíd csúcsai és lágyan simuló domborulatai magukhoz karolták a természet bölcsőjében ringatózó kisdedüket. A világ egyik legszebb városát.
10. oldal, A kilencedik nap – 2006. április 22. (Szamárfül, 2002)
PETŐFIESKEDŐ
Hírös város az Alföldön Kecskemét
azóta, hogy felavatták gleccserét.
Hírös város az Alföldön Debrecen,
mert a pulyka kibújik a ketrecen.
Hírös város az Alföldön Szombathely,
csak egy kicsit nyugatabbra pottyant el.
Hírös város az Alföldön Torontó,
csak nem látszik a csorvási toronytó’.
Hírös város az Alföldön Firenze,
de hazament tegnap este kilencre.
25. oldal
Savonarola, aki eleinte a köztársaságért harcolt, eljutott egyéni akaratának korlátlan zsarnokságáig. Az élettől és a földtől távolodó lelke kiszikkadt a dogmák önkényétől. Boldogságot ígért Firenzének, és szerencsétlenné tette a legvirágzóbb várost. Mindent megtagadott az élőktől, amit tőle az élet megtagadott; a szépséget, a vidámságot és a boldog szerelmet. Egyetlen kolostorrá tette Firenzét, amelyben annyi egyéniség és szellem lobogott. A tirannizmus ellen bontotta ki zászlaját, és mindenkinél keményebb és könyörtelenebb ura lett Firenzének…
216. oldal
Én is
Ó Dante, aki búsan révedezve
jártad szülőhonod szennyes sarát,
s reád mutatva szólt hűtlen Firenze:
„Ez egykoron lenn a pokolba járt”;
Lenn jártam én is, s borzasztóbb pokolban,
de nem vezérelt engemet barát.
Kuszált hajakkal, sírva bujdokoltam,
kigyó harapta vérző köldököm,
s pillámra dermedt forró könnyem ottan.
Csiklandozott hideg halálöröm,
vacogtam én is kénes habjaidban,
és útamat még máig is töröm.
A Tantalusz kínkelyhét én is ittam,
izzadtam jégbe, fáztam tüzkohón.
Megettek ördögök, s a testem itt van,
véresre martam ökleim mohón.
És mindhiába a szivembe vert kés,
ha meghalok, százszor megújhodom.
Magam vagyok a poklom, az erem kész
csatorna, hol forr a tüzes patak,
futnék magamtól és nincs, nincs menekvés.
Bukom, botorkálok a kín alatt.
A tűhegyű korom, a néma éjjel,
a vasfogós manók mind kínzanak.
Felhagytam én már rég minden reménnyel.
Az ásitó bolton nincs semmi fény.
Utamban a kétségbeesés vezérel.
Ó, mert nekem nincsen Beatricém!