!

film fogalom

John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Stephen King: Végítélet
David Morrell: Settenkedők
Paulo Coelho: A Zahir
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Robert Merle: Mesterségem a halál
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Csernus Imre: Bevállalja?
Tony Parsons: Apa és fia
Barry Gifford: Veszett a világ
Peter Marshall: Tombol a hold
Michael Moore: Hülye fehér ember
Nick Hornby: Hogy legyünk jók?
Soós Viktória: Japán turistaszemmel
Maxie Wander: Tekints vissza – harag nélkül
Alice Munro: Asszonyok, lányok élete
David Lodge: The Picturegoers
Moldova György: A beszélő disznó
Buda Béla: Empátia
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Scott Turow: Ártatlanságra ítélve
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek
Andrej Tarkovszkij: Napló
Féjja Sándor: Illés György
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
Per Petterson: Lótolvajok
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
David Gilmour: Filmklub – Peregnek a kamaszévek
Martin Oliver: Mozimánia
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Doszpod Béla: Angyali társaságban
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Friedrich Glauser: Matto birodalma
Richelle Mead: A végső áldozat
Mosonyi Aliz: Magyarmesék
Christopher Isherwood: Bécsi ibolyák
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Almássy: Vágytól az ágyig
Szabó Győző: Toxikoma
Mick Jagger – Keith Richards – Charlie Watts – Ronnie Wood: The Rolling Stones: 50
Varga Zoltán: Iskolai ártalmak
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Doug Harman – David Jones: A digitális fotózás alapjai
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a balszerencsés boszorka
Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal
Irvine Welsh: Mocsok
J. L. Armentrout: Origin
George Cooper: Magánügy
John Elder Robison: Nézz a szemembe, fiam!
Klaus Schlesinger: Régi filmek
Borisz Akunyin: A fekete város
Füredi János (szerk.): Pszichoterápiás esettanulmányok
Stephen King: Rémálmok bazára
Köves Gábor: Mi az, hogy nagymenők?
John Cure: A fekete esernyős férfi
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Bánkuti András (szerk.): Az év fotói 2001 / Pictures of the Year 2001
Nicolas Barreau: Egy este Párizsban
Jean-Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja
Anne Frasier: A testolvasó
Leiner Laura: Ég veled
Benyhe Bernát (szerk.): Közösség
Toni Morrison: Engedjétek hozzám
Bruce Dickinson: Mire való ez a gomb?

Idézetek

>!
Annie04

A filmek megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyenek saját gondolataid.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · könyv · MacKayla Lane
>!
Connie

Egyébként szeretem a könyveket, jobban, mint a filmeket. A filmek megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyenek saját gondolataid.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · könyv · MacKayla Lane
>!
Kovtünci

Egyébként szeretem a könyveket, jobban, mint a filmeket. A filmek
megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyenek saját
gondolataid. A filmek egy rózsaszín házat mutatnak, egy jó könyv viszont azt mondja, hogy van egy rózsaszín ház, de megengedi, hogy az utolsó simításokat magad végezd el, esetleg kiválaszthatod a tető stílusát, és leparkolhatsz előtte. Az én képzeletem mindig felülmúlta a filmeket.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · könyv
3 hozzászólás
>!
Leah P

Az utolsó szamuráj című film – Tom Cruise-zal a főszerepben – bizony meghódította a japán szíveket, hiszen egy olyan tükröt tartott eléjük, melyben ők annak láthatták magukat, aminek szeretnék: erkölcsösnek, tisztelettudónak és őseik tisztelőjének, hazájukért önmagukat feláldozóknak, és egy nagyszerű kultúra letéteményeseinek. Ráadásul a film alaptémája – hiába játszódik több, mint száz évvel ezelőtt – jelenleg is ugyancsak aktuális kérdéseket vet fel, a japán társadalom egy nagy dilemmáját, méghozzá: átvegyünk-e mindent feltétlenül Nyugattól (…), és ha már átveszünk dolgokat, hogyan tartsuk meg a saját kultúránkat?

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · Japán · kultúra
3 hozzászólás
>!
VioletHill

– Például az olvasás ugyanaz az élmény, mint amikor magadban kutatsz, mert nyilván azért olvas az ember, hogy tudat alatt, de referenciapontokat találjon a saját dilemmáihoz, vagy a saját életéhez… Én például miközben iszonyú tempóban és rengeteget olvastam, ugyanakkor teljes odaadással minden hőst átéltem, minden szituációban ott voltam, szinte lehetetlen volt kizökkenteni belőle. És ez sok gyerekkel van így. Mesék, gyerekkönyvek szólnak arról, hogy a kisgyerek a takaró alatt zseblámpával olvas… Tehát ez önmagában is ugyanaz a tevékenység, amiért létezünk. (…) Könyvet olvasni azért nagyon hálás, mert magadra vetítheted, és azért jobb, mint a film, mert mindenki azt a könyvet olvassa, amit ő lát, vagyis a saját filmjét nézi közben.

235-236. oldal, 1995. szeptember 25. - Müller Péter Sziámi (Biográf, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: film · könyv · olvasás
>!
XDóra

Nagyon nem mindegy, hogy milyen filmet nézünk meg együtt legelőször.

166. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film
Hirdetés
>!
esőember

Cyd lakása akár a romantika temploma is lehetett volna.
A falakat poszterek borították – olyan filmeké, amelyek a tökéletes szerelemről mesélnek, vagy a fejjel minduntalan a falnak rohanó szerelemről, de mindenképpen olyan szerelemről, amely mentes modern világunk komplikációitól.

223-224. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · szerelem
>!
Inimma

– Az jut róla eszembe, hogy mi nem stimmel az Aranypolgárban.
– Miért? Van valami, ami nem stimmel benne? – kérdezte hitetlenül Vinnie. – Az lehetetlen! Mestermű.
– Hatalmas hibával. Azzal kezdődik, hogy Kane öregember, és haldoklik csodás mesekastélyában. Ágyban fekszik, és egy üvegdíszt szorongat, amelyben, ha megrázzák, hópelyhek kezdenek szállingózni.
– Mindenki ismeri ezt a jelenetet – mondta Vinnie. – Egyszer együtt néztük a filmet a Klasszikusok csatornán, és még sosem mondtad, hogy hiba van benne.
– Azután jöttem rá, hogy Syracuse-ba költöztél. "Rosebud"*, motyogja Kane, és leejti a gömböt, amely ezer darabra törik a padlón. Az ajtó előtt ügyeletet tartó ápolónő a zajra felriad, beront a szobába. Majd vágás következik, az új jelenetben már a nyomdagépeken futó újságok látszanak, szalagcímükben Kane utolsó szavával: Rosebud. Ezután jön a riporter, hogy nekivágjon a rejtély felderítésének, megtudni, mire gondolt Kane.
– Igen. És?
– Ha az ápolónő kint ült a folyosón, a zárt ajtó előtt – magyarázta Cora –, és Kane mellett nem tartózkodott senki, akkor miből derült ki, hogy mi volt az utolsó szava?
– Ó! A francba! – emelte fel a hangját Vinnie. – Tönkretettél egy filmet, amelyet egész eddig imádtam!
– Ha legközelebb megnézed, ugord át ezt a részt!

64-65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aranypolgár · film · hiba
>!
Zakkant_Tudós

Egy 35 mm-es filmkocka képfelbontása nagyjából 30 megapixelnek felel meg, ha digitális géppel helyettesítjük a filmes kamerát. De nem szabad csak számokban gondolkodnunk, hiszen az emberi szem csupán bizonyos határon belül képes érzékelni a részleteket. Kartávolságból nézve mindössze 3 MP részletet lát a szemünk egy nyomtatott képen.

Mit tud a megapixel? - Kis és nagy felbontású képek összehasonlítása

Doug Harman – David Jones: A digitális fotózás alapjai Képes útmutató kezdőknek és haladóknak, a felszerelés kiválasztásától a profi digitális technikákig

Kapcsolódó szócikkek: fényképezőgép · film · szem
>!
FreeAngel 

    Egyébként szeretem a könyveket, jobban, mint a filmeket. A filmek megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyen saját gondolataid. A filmek egy rózsaszín házat mutatnak, egy jó könyv viszont azt mondja, hogy van egy rózsaszín ház, de megengedi, hogy az utolsó simításokat magad végezd el, esetleg kiválaszthatod a tető stílusát, és leparkolhatsz előtte. Az én képzeletem mindig felülmúlta a filmeket. Kiváló példa erre az az átkozott Harry Potter-sorozat is: képtelenség, hogy Fleur Delacour, az a félvér véla tyúk így nézzen ki.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: film · Fleur Delacour · könyv · MacKayla Lane