Fidzsi helyszín

Lomb Kató: Egy tolmács a világ körül
Amélie Nothomb: The life of Hunger
Polgár Ernő: Óceánia
Rátóti Benő – Tolnay László: A világ országai
Eden Finley: Final Play

Idézetek

marianngabriella P>!

Fiji is the place I fell in love for real the very first time. Not confusing love, not comforting love, but true love. The kind of shit Disney movies are made of.

Jet and Soren - 22. Jet

Kapcsolódó szócikkek: Fidzsi · Jet Jackson
Szávitrí>!

Hittérítők 1830 óta éltek Fidzsi szigetén. Amikor odaérkeztek, meglehetősen vad viszonyokat találtak. Embert részben vallási okokból ettek a szigetlakók: ezt nevezik kultikus kannibalizmusnak. Másrészt a törzsek között dúló harcok következtében találták természetesnek, hogy az elejtett ellenséget elfogyasszák. A hősiesen védekező ellenfelet egyenesen össznépi érdekből kellett megennie a törzsfőnöknek. Hiszen így az övé lett a „mana”: a testben lakozó, de természetfeletti erő, amiben minden tulajdonság – így a bátorság is – összpontosul. A kannibalizmus a férfiak előjoga volt. Nők nem ehettek emberhúst.

280-281. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fidzsi · kannibál
7 hozzászólás
metahari P>!

There is an Oceanian archipelago called Vanuatu, formerly the New Hebrides, which has never known hunger. Situated between Fiji and New Caledonia, for thousands of years Vanuatu has enjoyed two assets, both of which are rare, one of them extremely so: abundance and isolation. This latter virtue, since we are talking about islands, might perhaps be considered somewhat tautologous. But there are also islands which attract large numbers of people, while few have been visited as seldom as the New Hebrides.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Fidzsi
MissWenut>!

A Fidzsi-szigeteket Tasman holland tengerész fedeze fel 1643-ban.

104. oldal (1973)

Kapcsolódó szócikkek: 1643 · Abel Janszoon Tasman · Fidzsi
giny>!

A kannibálszigetekként emlegetett Fidzsi mára tényleg letette a főtt emberi hús marcangolására használt evőeszközeit. (Mégis téma még mindig az emberevés, nem bizonyítható esetekről napjainkban is hallani.)

Viti Levuban egy leprakórházban idős betegekkel beszélgettünk. Egyikük őszintén bevallotta, hogy ő igenis evett emberhúst, még gyermekkorában, apja házában, ahol a kannibalizmus nemcsak rituális szertartás volt, hanem az emberi testet – ahogy ők nevezték „hosszú disznót” (long pig) – egyszerűen nagyon jó volt megenni. Az emberhúst egy bizonyos fűszernövény, a Solanum anthropophagorum leveleivel borították be, és a földbe ágyazott kemencékben kisütötték. Nagy ritkán főzve fogyasztották el. Az agyat, a zsigereket is megették. „Átviteli” hiedelmeik szerint a megevett ember tulajdonságait is megszerezhetik. Ezért egy ügyes kenufaragónak a kezét, jól futó harcosnak a lábát kell mindenekelőtt megenni.

Kapcsolódó szócikkek: Fidzsi · kannibalizmus