festészet fogalom

Agatha Christie: Öt kismalac
Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Blaise Pascal: Gondolatok
James Lord: Egy Giacometti portré
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval
Virginia Woolf: A világítótorony
Salvador Dalí: Egy zseni naplója
Irving Stone: Van Gogh élete
Meg Cabot: Egy igazi amerikai lány 2.
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb
Eugène Delacroix: Delacroix naplója
George Orwell: Burmai napok
Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el…
Claire Kenneth: Éjszaka Kairóban
Romain Gary: Lady L.
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Marcus Tullius Cicero – Sextus Empiricus: Antik szkepticizmus
Hamvas Béla: Arkhai
Hollósi Nikolett (szerk.): Frida Kahlo
Hugh McLeave: A festő és a hegy
Deborah Moggach: Tulipánláz
Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Françoise Gilot – Carlton Lake: Életem Picassóval
Móra Ferenc: Bolondságok
Dániel Anna: Diderot világa
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Leonardo Sciascia: Célok és eszközök
F. G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
Jennifer Ashley: Lord Mackenzie tébolya
Jennifer Ashley: Lady Isabella botrányos házassága
Christopher Moore: Te szent kék!
P. Horváth Tamás: Tündérváros
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Szabó T. Anna: Senki madara
Edward Rutherfurd: Párizs
Donna Tartt: Az Aranypinty
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Alain de Botton: How Proust Can Change Your Life
Steven Pressfield: A Művészet Háborúja
Klasszikus kínai tanmesék
Pam Grout: Kreatív lélek
Dinah Jefferies: Monszun előtt
Sabahattin Ali: Madonna prémkabátban
Sarah J. Maas: A Court of Frost and Starlight – Fagy és csillagfény udvara
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
Esi Edugyan: Washington Black
Rose Tremain: A kegyelem szigetei
Bódis Kriszta: Kisasszonyképző
Szanyi Ildikó: Pillangóhatás

Idézetek

Izolda P>!

Megfigyelted-e, … hogy az angyalokat egészen hibásan, tudománytalanul ábrázolják? … Egy hetvenkilós férfinak, ha történetesen szárnya nőne, ahhoz, hogy használhassa is, irtózatos izmokat kellene fejlesztenie. Az erős repülőizmok viszont megfelelően nagy mellcsontot is feltételeznek, mint a madárnál. Egy hatvankilós angyalnak négy-öt lábnyira kidudorodó mellcsontja kellene hogy legyen, ha csak annyira is akarna repülni, mint egy kacsa. Ez közöld apáddal, ha legközelebb az Angyali Üdvözletet akarja megfesteni.

381. oldal

Kapcsolódó szócikkek: angyal · festészet · repülés
2 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

– Festeni annyi, mint fénnyel írni – állította Salvat. – Először meg kell tanulnod az ábécéjét, aztán a nyelvtanát. Csak ezután tehetsz szert stílusra és varázserőre.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet
2 hozzászólás
Gregöria_Hill>!

A festészet az, amikor a szívünknek kedves kép bejön a szemünkön, aztán az ecset hegyéből kifolyik – a szerelem pedig ugyanez!

1960. szeptember 1.

Kapcsolódó szócikkek: festészet
aled>!

Mindenki tudja, hogy boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság.

Kapcsolódó szócikkek: boldogtalanság · festészet · filozófia · művészet · zene
7 hozzászólás
krlany I>!

A nagy festők mindent elszedtek tőle. Turner a fényt lopta el, Boudin a levegőt meg az eget, Monet a földet és a vizet; Olaszország, Párizs, Görögország oly temérdek sok falon látható, hogy közhellyé vált; amit nem festettek meg, arról fényképet készítettek, az egész földkerekség egyre inkább azokhoz az elnyűtt nőkhöz hasonlít, akiket túl sok kéz vetkőztetett le.

7. oldal

7 hozzászólás
Lélle P>!

– […] minden olyan portré, amit valódi érzéssel festettek, a művész portréja, és nem a modellé. A modell csak puszta körülmény, alkalom. Nem őt leplezi le a festő; inkább a festő az, aki a színes vásznon leleplezi önmagát.

117. oldal, I. fejezet (Helikon, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Basil Hallward · festészet · festmény · festő
Csabi>!

Elidőztem hát egy kicsit az ablaknál, és élveztem a természet és érzékeim közötti tökéletes, hiánytalan egyensúlyt. Kedvem támadt lefesteni. De aztán elálltam ettől a szándékomtól, attól tartva, hogy megbontom, elrontom ezt az egyensúlyt, egyszóval, hogy nem tudom visszaadni. Hogy egészen pontos legyek, teljesen banális és, bizonyos értelemben, akadémikus volt a vágyam, végeredményben amolyan közhely. Olyan ember hirtelen támadt kedve, aki nem tud festeni, vagy ha tud is, nem igazán festő, és szembetalálva magát valami természeti látvánnyal, egy tájjal, tárgyaknak valamilyen tér- és fénybeli elhelyezkedésével, azt mondja: ezt le kellene festeni. Pedig éppen ez a legbanálisabb és legakadémikusabb dicsérete a természetnek, s ugyanakkor a festészetnek is lebecsülése és lealacsonyítása, olyan felbuzdulás, amely, legalábbis az én számomra, mindenre irányul, csak arra nem, amit valóban le kellene festeni.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet · giccs · művészet
1 hozzászólás
krlany I>!

– A Művészet! – szólalt meg gúnyosan a főfelügyelő. – Folyton ez a Művészet! Én sose értettem, és nem is fogom érteni soha! Látnia kellett volna azt a képet, amin Crale dolgozott! Minden torz volt rajta. A lány úgy nézett ki, mintha fájna a foga, és az egész oromzat ferde volt. Rossz volt ránézni. Utána még sokáig nem tudtam kiverni a fejemből. Még álmodtam is róla. Ráadásul még a látásomra is hatással volt… lassan csámpásnak láttam minden oromzatot, falat, meg mindent. Még a nőket is!

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet · művészet
Aravis>!

A festészet olyan, mintha házat építenél, […]. Nem kezdheted azzal, hogy fellógatod a függönyöket. Először az alapokat kell felhúznod.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet · Susan Boone
mági>!

Picasso rá volt kattanva a meztelen nőkre. Mért nem festette meg őket ruhában? Ki az aki egy szál ruha nélkül üldögél, és úgy pötyögteti a mandolint? És akkor már miért nem rajzolt meztelen pasasokat is, úgy lenne fair. Bizonyára meztelen csajokat rajzolni művészet, a meztelen pasik, az ejnye. Dehát a festők többsége férfi.

126. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet · Pablo Picasso
1 hozzászólás