!

férfiak fogalom

Lázár Ervin: A manógyár
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Szabó Magda: A szemlélők
Weöres Sándor: A teljesség felé
Jane Austen: Meggyőző érvek
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Térey János: Paulus
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Terry Goodkind: A könnyek köve I-III.
Esterházy Péter: A szív segédigéi
Candace Bushnell: Szex és New York
Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba
Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége
Jay McInerney: A jó élet
Agatha Christie: És eljő a halál…
Sveva Casati Modignani: Vanília és csokoládé
Ray Bradbury: Az öröm masinériái
Oscar Wilde: Az élet titka a művészet
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Sarah Dunant: A kurtizán és a törpe
Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon
John Updike: Gyere hozzám feleségül
Susan Minot: Este
Agatha Christie: Paddington 16.50
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Håkan Nesser: A gonosz arcai
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Tawni O'Dell: Mellékutak
Arturo Pérez-Reverte: Alatriste kapitány kalandjai
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
John Grisham: Ha ölni kell
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
Oscar Wilde: Lord Arthur Savile bűne
Michel Houellebecq: A csúcson
Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
David Mitchell: Szellemírók
Christoph Hein: Régi tangó
George R. R. Martin: Királyok csatája
Rejtő Jenő (P. Howard): A fehér folt
Niccolò Ammaniti: Én nem félek
Borisz Akunyin: Leviathan
Vavyan Fable: Vészbejárat
Thomas Mann: A varázshegy
Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Desmond Morris: Bensőséges kötelékek
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
James Joyce: Ulysses
Friedrich Nietzsche: Im-ígyen szóla Zarathustra
Antoine de Saint-Exupéry: Éjszakai repülés
Ray Bradbury: Kaleidoszkóp
Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
F. Scott Fitzgerald: Az éj szelíd trónján
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Nick Hornby: 31 dal
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
Lian Hearn: A fülemülepadló
Patrick Süskind: A galamb
Vavyan Fable: A Hold forró jegén
J. D. Salinger: Kilenc történet
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Agatha Christie: A titokzatos Négyes
Virginia Woolf: Orlando
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy
Allan Pease: Testbeszéd
Eckhart Tolle: A most hatalma
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Weöres Sándor: Psyché
Tony Parsons: Apa és fia
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 8. – Hercegnő a szakadék szélén
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Mori Ōgai: A vadlúd
Barbara Pease – Allan Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?
Márai Sándor: Az igazi
L. M. Montgomery: Anne férjhez megy
L. M. Montgomery: Anne és a Szivárvány-völgy
Mészöly Miklós: Az atléta halála
L. M. Montgomery: Anne családja körében
Thomas Hardy: Lidércfény
Simone de Beauvoir: A második nem
John Gray: A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek
Karácsony Benő: Napos oldal
Szepes Mária: A szerelem mágiája / A hűség mágiája
Josef Škvorecký: Egy tenorszaxofonos történetei
Philip Roth: A szellem árnyékában
Agatha Christie: Gyilkosság a csendes házban
Ole Lund Kirkegaard: Gumi Tarzan
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
Krúdy Gyula: Asszonyságok díja
Libba Bray: Rettentő gyönyörűség
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Matt Ridley: Génjeink
Publius Ovidius Naso: Átváltozások (Metamorphoses)
Berkesi András: Játék a tisztességgel
Kriston Andrea – Ruzsonyi Péter: Kriston intim torna
Krúdy Gyula: Szindbád
Anaïs Nin: Vénusz deltája
William Somerset Maugham: Catalina
Anne Brontë: Wildfell asszonya
Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég
Robert James Waller: Madison megye hídjai
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Thomas Mann: József és testvérei
Bruce Lansky: A Murphy szülők szextörvénykönyve
Guy de Maupassant: Erős, mint a halál
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Szerintem ezt a bort már valaki megitta egyszer – I Think This Wine Has Been Drunk Before
Robert Gordon: Nem lehetsz elégedett
William Faulkner: Zsiványok
Simone de Beauvoir: Az öregség
Agatha Christie: Az alibi
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Szeifert Natália: Gyógyfűrész
Gustaw Herling-Grudziński: Más világ
Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban
Buda Béla: Empátia
Hésziodosz: Istenek születése / Munkák és napok
Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó tarka kutya
Dallos Sándor: A nap szerelmese
H. G. Wells – Egon Friedell – K. W. Jeter: Utazások az időgéppel
Krúdy Gyula: Nagy kópé
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Sandra Dustin: Skót szívek
George R. R. Martin – Ben Avery: Kóbor lovag
Břetislav Hodek: Kockára tett szerelmek
William Paul Young: A viskó
Fehér Béla: Fültől fülig
Sherrilyn Kenyon: Álomszerető
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset / Függöny
Voigt Vilmos (szerk.): A varázsdob és a látó asszonyok
Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe
Sáringer Károly: Nőt akarunk!
Miért nem bírják a magyarokat?
Steve Perry: A Birodalom árnyai
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love 2. – Hűség
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Marcus Valerius Martialis: Válogatott epigrammák
Arnaldur Indriðason: Hidegzóna
Juvan Sesztalov: Medveünnep közeledik
Esther Vilar: Az idomított férfi
Isabel Losada: Hol vagytok, férfiak?
Friedrich Nietzsche: Jón és gonoszon túl
B. Élthes Eszter: Óda az erotikához
Epiktétosz: Kézikönyvecske
Pierre Lemaitre: Téboly
Nyíri Tamás: A keresztény ember küldetése a világban
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva–Petuski
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Robert A. Heinlein: A fenevad száma
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete
Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett
Kerstin Gier: Rubinvörös
Diana Gabaldon: Az idegen
Agatha Christie: Halloween és halál
Singer Magdolna: Vigasztalódás a gyászban
Michel Houellebecq: A térkép és a táj
Hoppál Bori: Kebelbarátnők
Gayle Forman: Ha maradnék
Stephen King: A búra alatt
Tom Naegels: Válófélben
Kerstin Gier: Zafírkék
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Sue Townsend: Adrian Mole folyó ügyei
Charles Baudelaire: Baudelaire válogatott művei
Kriston Andrea: Kriston intim torna férfiaknak
Krúdy Gyula: Őszi utazások a vörös postakocsin
Kertész Imre: Mentés másként
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme
Oscar Wilde: Vera / Az eszményi férj
Jack Kerouac: Úton – Az eredeti tekercs
Rachel Vincent: Stray – Kóborok
Fazekas Zsuzsa (szerk.): Nartok
J. R. Ward: Újjászületett szerető
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
Julianna Baggott: Tiszták
Salman Rushdie: Joseph Anton
E. L. James: A szürke ötven árnyalata
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Wilkie Collins: A fehér ruhás nő
Örkény István: Április
Karinthy Frigyes: Minden másképpen van
Ian McDonald: A dervisház
Trux Béla: A templomos lovag
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: A kör
David Mitchell: Felhőatlasz
Lakatos Levente: Bomlás
Catherine Ryan Hyde: A jövő kezdete
Slavenka Drakulić: Frida, avagy a fájdalomról
Alma Katsu: Halhatatlan
Zakály Viktória: Szívritmuszavar
Galgóczi Dóra: Megszülethettél volna
J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről
XVI. Benedek pápa: Sacramentum caritatis
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Gillian Flynn: Holtodiglan
Neil Gaiman: Óceán az út végén
Louisa Young: Drágám, tudatom veled…
Eckhart Tolle: „Kísérő” Eckhart Tolle A most hatalma (útmutató a megvilágosodáshoz) című könyvéhez
Jennifer Probst: Érdekházasság
Borisz Akunyin: Színház az egész világ
Emerson Eggerichs: Love & Respect
Elsebeth Egholm: Rejtett hibák
Abbi Glines: Ha az enyém lennél
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Tuomas Kyrö: A koldus és a nyúl
Jonathan Franzen: Erős rengés
Schäffer Erzsébet: Álmok kertje
Caitlin Moran: Hogyan legyünk tökös csajok
Andrzej Sapkowski: Baptism of Fire
Jeffrey Archer: Gondold meg, mit kívánsz!
Alessandro D'Avenia: Senki sem tudja
Gaál Viktor – Kiss Angéla: Feketén fehéren
Michael Grant – Katherine Applegate: Eve & Adam – Éva és Ádám
Émile Ajar: Salamon király szorong
A. J. Christian: A férfiakkal csak a baj van?!
Nicole Williams: Crash – Zuhanás
Colleen Hoover: Point of Retreat – Visszavonuló
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Helena Silence: Ezüsthíd
Sarah MacLean: A hódítás tíz szabálya
Elizabeth Bear: Range of Ghosts – Szellemek hegyei
Zak Ebrahim – Jeff Giles: A terrorista fia
Agatha Christie: Hercules munkái
Colum McCann: TransAtlantic
David Gemmell: A Kísértetkirály
Julianne Donaldson: Edenbrooke
M. J. Arlidge: Ecc, pecc
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Borisz Akunyin: A fekete város
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
Nicolas Barreau: A világ végén megtalálsz
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Diana Gabaldon: Az utazó 1-2.
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Schuster Lóránt: Kaptafa
Sarah MacLean: Tizenegy botrány egy herceg meghódításához
Pavel Vilikovský: Első és utolsó szerelem
Kevin Hearne: Tricked – Átverve
Ernst Herbeck: Lenni mert nem lenni
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért
Rangos Katalin: A képzett beteg
Szentkuthy Miklós: Maupassant
Lorraine Heath: A herceg szeretője
Jay Crownover: Az utcák királya
Tompa Andrea: Omerta
Tisza Kata: Akik nem sírnak rendesen
Joseph Fink – Jeffrey Cranor: Üdvözöljük Night Vale-ben!
Sabrina Jeffries: Mire vágyik egy herceg?
Tasmina Perry: Ház a Naplemente-tónál
John Gray: Túl Marson és Vénuszon
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan I.
Ayu Utami: Saman
Sabahattin Ali: Madonna prémkabátban
Marjolein Dubbers: Hormonkontroll
Lisa Kleypas: Winterborne választottja

Idézetek

>!
krlany I+SMP

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Az ember ne számítson arra, hogy egy férfi tud logikusan gondolkodni; ők a tökükkel gondolkodnak és az érzelmeik szerint cselekednek.

415. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
7 hozzászólás
>!
tasiorsi

A biciklis bölcsész a New York-i agglegény sajátos alfaja: okos, vicces, romantikus, sovány, igen vonzó, röviden: a felnőtt nők álma.

9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · New York
>!
Szédültnapraforgó

– Miért kell a nőknek így szenvedniük? Miért nem vagyunk szabadok, mint a férfiak?
– Ez a világ rendje – válaszolta Sizuka. – A férfiak erősebbek, nem tartja vissza őket a gyengédség vagy a könyörület. A nők megszeretik őket, de ők nem viszonozzák.
– Én sohasem leszek szerelmes – mondta Kaede.
– Jól teszed – helyeselt Sizuka, aztán felnevetett.

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők · szerelem
>!
Frank_Spielmann I

Mondhat akármit: de valami nincs rendben az olyan férfival, aki nem iszik, nem játszik, kerüli a szép nők társaságát meg az asztali beszélgetést… Az ilyen ember vagy súlyos beteg, vagy titokban gyűlöli embertársait.

Tizennyolcadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · Woland
13 hozzászólás
>!
Rawalpindi

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

…talán azért olyan merész ő a férfiakkal szemben, mert gyermekies tapasztalatlanságában egyáltalán nem ismeri a férfitermészetnek azt az oldalát, amely elnyüvi a női szíveket és életeket?

178. oldal, Európa Könyvkiadó, 1971

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
>!
Lovely P

„Á, ő nem olyan” – legyinthetnék könnyelműen, ha nem sejteném, hány nem olyan férfi él, akit hibáztatni sem lehet, hogy bizony mégis olyan.

Felvételi vizsga anyaságból 148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
Hirdetés
>!
EBrody I

A szerelmes férfi szánalmas látvány.

A titokzatos stylesi eset - Tizenharmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
>!
EBrody I

Sosem értettem, miért a hitvány férfiak vonzzák legjobban az okos nőket.

Függöny - Negyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők
>!
EBrody I

Megvetően felkiáltottam: – Milyen ostobák néha a nők! Ugyan mi vonzza őket egy ilyen fickóban?
– Ki tudja? Így szokott lenni. A mauvais sujet (rosszfajta ember)… az tetszik nekik.
– De miért?
Poirot vállat vont. – Talán olyasmit látnak benne, amit mi nem látunk.
– De hát mit?
– A veszélyt, valószínűleg… Az emberek, barátom, szeretik, ha néha egy kis veszély fűszerezi az életüket. Van, aki passzívan élvezi… bikaviadalon például. Van, aki olvasni szeret róla. Mások a moziban keresik. De egyvalami kétségtelen: az állandó biztonságérzet gyűlöletes a legtöbb ember szemében.

Függöny - Ötödik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők · veszély
>!
krlany I+SMP

Meg vagyok győződve arról, hogy a férfihormonok jelentik a legnagyobb veszélyt erre a bolygóra. Mert egy dolog uralkodni egy másik törzs felett, legyőzni egy másik harcost, s egészen más rakétákkal próbálni ugyanezt. S az is más, ha az embernek hatalmában áll úgy pusztítani a természetet, ahogy mi tesszük. (…) A modern világ tragédiája, hogy a férfihormonok túlsúlyban vannak olyan helyeken, ahol hosszú távú károkat okozhatnak. Még ha nem is említjük a háborúkat vagy a természet elleni erőszakot, mindig ott van az az agresszivitás, amely nem engedi, hogy közel kerüljünk egymáshoz, és együtt oldjuk meg a problémákat.

139. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · Robert Kincaid