fénykép tárgy

A képek sorsáról dönteni a legnehezebb. Ott vannak az arcok, némelyik már tényleg csak ott, azon a bekeretezett képen, és talán homályosan a fejükben él. És még az emlékek is csalókák, mert le lehet ugyan játszani őket, de olyanok, mint egy sérült film. Van mozgás, de nincs tekintet, van beszéd, de nincs meg a hang, van érzés, de nincs érintés, felidézhetetlen, mint egy átmulatott éjszaka részletei.

77. oldal

A sírokra fontos fényképet helyezni. Különben csak egy név marad meg belőlük. Mert a halál az arcokat is magával viszi.

45. oldal, 9. fejezet

Az ember nem azért fényképezkedik, hogy emlékezzen, hanem hogy később, az élete folytatását is hozzátegye a képekhez. Ezért vannak eltalált és nem eltalált képek. Képek, amelyeket az idő a helyükre tesz, megadja nekik a valódi jelentésüket, és kizárja a többi jelentést, amelyek maguktól kitörlődnek, akár az idővel elfakuló színek.

99. oldal

A fényképnek nevezett jelenség változik, új jelentést kap. Már nem csupán annak a maradványa, aminek egykor valóságosan és kézzelfoghatóan léteznie kellett, nem a valóság másodrangú, szánalmas pótszere, hanem irigylésre méltó kincs. A hitelesség bizonyítékává válik.

172-173. oldal, 6

Akiknek most nevük van, és odavannak a büszkeségtől, hogy nekik nevük van, nem is sejtik, hogy egyszer ők is csak arcok lesznek egy kuka mellett, név nélkül.

122. oldal, Akela (Helikon, 2018)

Szerintem ez a fotók egyik funkciója: lehetővé teszik, hogy a mostani énünk szembesüljön a múltbéli énünkkel.

310. oldal

– Különben Proctor ügyes fickó, az előadásokról és a fellépő művészekről is mind van fotója. Az utóbbit, ha megveszed, aláírathatod azzal, aki rajta van.
– Minek?
– Azt nem tudom – vontam vállat. – Ez valami hóbortos amerikai szokás lehet.

127. oldal

A képeslap más, talán több mint a fénykép. Azáltal, hogy intézményesen sokszorosítják, árusítják, mintha nem egyetlen fotográfus, hanem egy egész közösség állna a lencse mögött, s tudatná velünk: ilyennek látjuk, pontosabban ilyennek akarjuk láttatni a helyet, ahol élünk; ezt és ezt akarjuk belőle megmutatni. S aki kiválasztja, megveszi, föladja, az elfogadja és szentesíti ezt a látszólag ártatlan képmutatást.

Westlake leltárt készített a szobában, megállapítva, hogy egy ágy, egy asztal és egy gyertyatartó volt benne. Az asztalon keretben Helga, Resi és Eva fényképe.
Volt ott egy könyv is. Marcus Aurelius elmélkedéseinek német fordítása.

67. oldal