Felmayer Dávid (Dave) személy
3 hozzászólásIdézetek
– Kinga, szerintem a te fejed az okos gondolatok miatt lüktet. Túl sok van belőle (sic!) – szólalt meg Cortez.
– Igen. Verekszenek az okos gondolataid. Attól lüktet. A kevésbé okos gondolataidat ki akarják túrni, hogy legyen hely még több észnek – kapott rá Dávid is a cikizésre, és Cortezzel együtt óra végégig (sic!) szívták a vérét.
158. oldal, Október 7., kedd (Ciceró, 2010)
– Dave, a lényeget – szólt rá Cortez.
– Jól van – rázta meg a fejét idegesen. – Ezzel azt akarom mondani, hogy két műszaki áruházban, egy kávézóban, apám munkahelyén és egy pizzériában jártam tegnap, ezzel a hátamon! – tartott felénk egy sárga jelölőcetlit, amin vastag filccel ez szerepelt: „Jó nagy hülye vagyok”. Automatikusan elnevettük magunkat, Dave pedig összehúzott szemmel meredt Zsoltira.
– Tudom, hogy te voltál! Még visszakapod!
330. oldal, Május 12., kedd (Ciceró, 2010)
Hát, ennyi kellett, mindenki szakadt a nevetéstől, az infótanár pedig készített pár képet a jelmezverseny győzteséről. Illetve győzteseiről, mert a jelmezbe öltözött Virág boldogan mosolygott, a mellette álló Dave pedig Szökés-ruhában, a Kenny-jelmez fejrészében ácsorgott mellette. Vicces volt.
69. oldal, Január 30., péntek (Ciceró, 2010)
– Máday – sziszegte Virág, de késő volt. A következő pillanatban fülsüketítő kiabálástól visszhangzott az egyébként is zajos aula.
– Felmayer Dávid, azonnal tedd el a telefonod! – üvöltött Dave-re.
– De igazgatóhelyettes asszony, fontos hívásban vagyok – kezdte Dave.
– Engem az sem érdekel, ha a Wall Streettel beszélsz, ez egy iskola, elteszed vagy én teszem el!
Dave „majd visszahívlak, apu” köszönéssel eltette a telefont.
19-20. oldal, Szeptember 1., kedd (Ciceró, 2010)
– Na, és ez Cortezék MySpace-oldala. Elég menő, nem? Ennyi ismerősük van, és itt vannak a kommentek, és itt meg a képeik, nézd, ez tökre jó! Itt a videók, mindent Dave szerkeszt… – hadartam. Apu szinte lesokkolódott a sok új információtól, de a világért sem vallotta volna be, hogy ez neki túl gyors. Én meg, ugye, abszolút 21. századi gyerek lévén, kellően kapkodtam a neten, mint mindig.
Megmutattam még apunak a farmom, aztán Cortezék Facebook-oldalát is, szóval mindenfélét. – Na? – kérdeztem mosolyogva.
– Nos. Nagyszerű. És ezek pontosan mire jók?
211. oldal, Október 7., szerda (Ciceró, 2010)
Ofőórán Haller dühösen érkezett. Ez mostanában gyakran előfordul, úgyhogy annyira nem lepődtünk meg a dolgon.
– Reni, két egyes rajzból? – kezdte, miután lecsapta az asztalra a naplót. Jaj, ne, már megint ez a szemrehányás…
– Mielőbb kijavítom – motyogtam. Haller bólintott, aztán rátért a többi, nagyon fontos dologra.
Például, hogy Zsolti miért evett spenótos pennét kémián (☺) vagy hogy hová tűntek a szép plakátok a teremből (Andris és Robi először összefirkálták, majd kiszaggatták a tartóban lógó posztereket). Vagy hogy Ricsi miért énekelt el egy egész dalt (Billy Talenttől valamit) matekórán, amikor Gazdag tanárnő éppen egyenletek megoldására szólította fel. Vagy hogy Cortez miért nem képes eltenni a zenelejátszóját, Dave pedig a mobilját az órákon. Aztán megkaptuk még, hogy Andrisra és Robira a héten huszonkét panasz érkezett, holott nincs is ennyi tanárunk. Valaki duplázott. ☺
61-62. oldal, Január 29. péntek (Ciceró, 2011)
Klubtagság: Apple; Mac; iPhone; iPod; iPad; iDave ☺
9. oldal (Ciceró, 2012)
– Kinga merre van? – kérdeztem Zsoltit.
– Mmmm jmm mmm ö mmmba – mondta. Furán néztem, ahogyan letörli az állát, majd segítségkérőén Dave-re pillantottam.
– A Don azt próbálta mondani, hogy mindjárt jön, csak tupírozza a haját a mosdóban.
– Ó, oké, kösz – nevettem fel.
140. oldal, Február 11., péntek (Ciceró, 2012)
51-52. oldal, Január 19., szerda (Ciceró, 2012)