Felix Adler személy

– Elvehetik tőlünk az otthonunkat, az értékeinket. A családunkat. Az életünket. Elűzhetnek bennünket, ahogy eddig még sosem sikerült. Megalázhatnak, megfoszthatnak emberi mivoltunktól. De a gondolatainkat nem vehetik el. A tehetségünket nem vehetik el. Nem vehetik el a tudásunkat, az emlékeinket, az elménket. A zenében nem létezik rabság. A zene ajtó, és a lélek a dallamokon át elmenekülhet. Még ha csak néhány percre is. És az is felszabadul, aki hallgatja. Felemel mindenkit, aki csak hallja.

Amikor zenélsz, az életem szólal meg a húrokon. Hallom a hosszan kitartott hangokat és a skálákat, a könnyeket és a gyakorlással töltött órákat. Hallom magamat és téged…magunkat, együtt, ebben a szobában. Hallom az apámat, és mindazt, amit tőle tanultam, és átadtam neked. Ezt mind hallom, és az életem folytatódik, az életem egyre csak megy és megy tovább, amikor te játszol.

85. oldal, 3.fejezet - Bécs (Libri Kiadó, 2019)