felhő tárgy
Idézetek
Weöres Sándor:
Déli felhők
Domb tövén, hol nyúl szalad,
s lyukat ás a róka:
nyári fényben, napsütésben
felhőt les Katóka.
Zöld fűszál az ajka közt,
tenyerén az álla…
A vándorló felhő-népet
álmosan csodálja.
Elöl úszik Mog király,
kétágú az orra,
feje fölött koronája,
mint a habos torta.
Fut mögötte a bolond
szélesen nevetve –
nagy púpjából szürke kígyó
nyúlik az egekbe.
Törött kordén utazik
egy kopasztott kánya,
s haját tépve Bogyóvére,
a király leánya.
És utánuk cifra ház
gördül sok keréken,
benn a cirkusz hercegnője
öltözködik éppen.
Száz ruháját, ékszerét
odaadná szépen,
csak egy hétig futkoshatna
lenn a nyári réten.
42-43. oldal
Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország 3. 91% Foglalkoztatókönyv óvodásoknak, kisiskolásoknak
Éppen azért, ha a többiekkel volt, iparkodott jókedvű lenni, de ha magára maradt a tornácon, és elnézte a Tisza felé gomolygó szomorú, felvidéki felhőket, a szíve csordultig telt meg, s a szeméből könnyek peregtek az ölébe…
Telihold volt, s az égen apró felhők kergetőztek.
– Lesz eső?
– Hogy lenne, Hold telésen nincs eső. A fényes hold mind felszíja a vizet a fellegekből. Avval mosdik, azér olyan fényes az ábrázatja.
75. oldal
Az ilyen pillanatokban irigylem azokat, akik biztos kikötőre találtak, ahol a szívük révbe érhet – vagy talán azért irigylem őket, mert van szívük, ami révbe érhet. Jómagam gyakran érzem úgy, hogy nekem nincs, csupán egy szív alakú kő van a helyén, és emiatt arra vagyok kárhoztatva, hogy magányosan sétáljak, mint egy felhő, ahogy Wordsworth fogalmazott.
216. oldal
…fektemben látom az eget, szeszélyesen változó alakú felhők úsznak rajta. A felhők, égi vándorok, mindig távoli világok üzenetét hozzák. Bámulod a felhőket, megbillen a tér, az idő. Emberi arcok, állatok formázódnak, az elefánt ormánya foszlányokra bomlik, kinyílik egy nagy szem, nem kétséges, téged néz.
124. oldal, Zárványok
Különböző dolgok
Pálcika a világon gondolkodott. Hogy mennyi különböző forma van a földkerekségen.
Hiába hasonlítunk, mégis egészen mások lehetünk!
A felhők dagik vagy bodrosak. A házak kocka alakúak, vagy olyanok, mint valami hatalmas gyufásdoboz. Az autók laposak, és kerekeken gurulnak, lassítanak, gyorsítanak, lefékeznek, indexelnek, kanyarognak, dudududálnak. Az uborkák vastagok és görbék. A könyvek laposak, de sok szárnyuk van, hiszen mindegyik lapjuk egy-egy szárnyacska. Mellékesen, akkor pedig az olvasás repülés is, és hoppá. A tornyok, na a tornyok egy kicsit hasonlítanak rá, Pálcikára.
De különösen különböznek tőle az állatok. Például a békák! Truttyognak, brekekéznek, és nagyon különös alakúak. Vagy Zelóta Hápi és Csipkedős Hajnalka, a balatoni hattyú. Vagy egy kormányos, tiszta fülű elefánt. Bocsánat, ormányos elefánt. Vagy egy bajuszos tigris. Gyuszi Nyuszi a lapulevélnagy füleivel. Ugató, vauvau, kiskutya! És akkor Pálcika egy zsiráfra gondolt. És egy kicsit megörült.
Szerintetek miért?
Különböző dolgok
Darvasi László: Pálcika, ha elindul 81% Akkor aztán zsupsz!
Ez volt a két napsugaras vasárnap.
Azóta pedig csiszegnek-csoszognak a felhő vénasszonyok, szipákolnak és könnyeznek, dideregnek, huhognak, és aszott ujjukkal kopognak a lehullott leveleken.
Kopognak az ablakon, az esőcsatornán, cuppognak sáros, elhagyott utakon, nyirkos tenyerüket nyakunkba kenik,csupa szeretetből, pedig csak a meleget keresik, mely fölött nem is olyan régen még gőgösen vitorláztak tova.
Késő – késő!
Ragyogó, gomolygó, áldásos fiatalságtok nem adtátok uratoknak, a Nyárnak. Csepegő, siránkozó vénségtek, lottyadt meddőségtek kinek kellene?
Eljárt az időtök, és hiába maradnátok, mert pár nap múlva elkurjantja magát messze a hegytetőkön a kopogó csizmájú vitéz, a szúrós szemű, minden disznótorba hivatalos, szánkócsengős, bő torkú és nagy csizmájú December.
187. oldal - Novemberi hajtások (Nesztor Könyvkiadó, Budapest, 1997)