Feketecsőrű Manon személy
1 hozzászólásIdézetek
– A háború már csak ilyen. A háború szentesített gyilkosság, mindegy kinek az oldalán állsz.
44.fejezet
Szürkületkor tért magához.
Abraxos teljesen körbevette a szárnyával. Legalább melegben volt. De a szomjúság…
Nyögött, mire az állat azonnal elkapta a szárnyát, és a feje is előkerült. Aggódó pillantást vetett rá.
– Jaj, te tyúkanyó…- nyögte Manon, és a karjait a háta alá csúsztatva próbálta feltornászni magát.
258. oldal, 25. fejezet
Manon szó nélkül átnyújtotta Bronwennek a kardját, és hálája jeléül biccentett.
Aztán levette a fejéről a csillagkoronát és Glennis felé nyújtotta.
– Ez téged illet – mondta halkan.
– A crochanek mormolva mocorogni kezdtek.
Glennis elvette a koronát, mire a csillagok elhalványodtak. Apró mosoly terült szét a vén boszorkány arcán.
– Nem – felelte –, nem engem.
Manon nem mozdult, miközben Glennis felemelte a koronát, és visszatette Manon fejére.
I. kötet, 56. fejezet, 570. oldal