Fekete-tenger helyszín
Idézetek
És az erdélyi hegyekről mesélek Beának, az is a Kárpátok, mondom neki. Csak nálunk a hegyekben kerek, mély tavak vannak. Úgy mondják, hogy tengerszemek, annyira mélyek, hogy a fenekük összeköttetésben van a Fekete-tengerrel. Annak, aki belenéz egy hegyi tóba, a talpa a hegyen van, de a szeme a tengeren. Nagyapám azt mondja, a Kárpátok a föld alatt a karjukon hordozzák a Fekete-tengert.
68. oldal
Börzsöny-patak vizén ha átgázolok
a patak tiszta vizében lakozik az én Lelkem
Duna-lpoly befagyott folyóján ha átlábolok
a folyó zavaros tükörén lakozik az én Lelkem
a Fekete-tenger indigókék vizén ha járok
a tenger sós habjaiban lakozik az én Lelkem
a szélt fogó fenyves erdőn ha átballagok
az erdő illatában lakozik az én Lelkem
az Alföld homokjában lóhalálában vágtatok
mezítelen talpaimmal ha jelet hagyok
a sivatag forró homokjában lakik
újjá születő lelkem
70. oldal - Fragmentum(ok)
Németh Péter Mikola: Talán 77 + 33 magyar haiku
Németországnak végtére közömbös, hogy ki ül a Dardanelláknál, hiszen úgysem hajókázhatna be Fekete-tengerre, és ha egyszer konfliktusa támadna Oroszországgal, akkor sem a Fekete-tengeren át támadná meg az oroszokat, hanem valahol, ahol éppen megfelel neki a kétezer kilométer hosszú közös határ mentén.
I. kötet 208. oldal, 1940 december 3.
Nem az ember okozta ennek a tengernek a halálát vagy a haldoklását. Néhány fanatikust láthatóan feldúl, hogy a természet emberi segítség nélkül is képes előidézni ökológiai katasztrófát, de mégiscsak a természet erői okozták ezt a hatalmas környezetszennyezést: az utolsó jégkorszaktól kezdődően a Fekete-tengerbe ömlő öt nagy folyó sok-sok millió tonna sarat, falevelet, élő iszapot, holt mikroorganizmust hordott a tengerbe a szárazföld belsejéből.
Ez nem az ember hibája volt. De ha erre a tényre túl nagy figyelem irányul, az felmentést adhat az embernek egyéb bűneire. Ezért azután az újságírás és a propaganda alig-alig említi a hidrogén-szulfidot a Fekete-tengerrel kapcsolatban. Ha megemlítik (mint az ENSZ-okmányban), úgy teszik, hogy elhitessék: az oxigénhiány valamilyen módon kapcsolatban áll az emberi környezetkárosítással.
328. oldal (Európa, 2000)
TELEKES: Már én errűl (bajaidat látván) szorgalmatoskodtam. Leg-jobb a’ Dunára űlnöd, és ezen addég eveznöd, még a’ Fekete-tengört el-éröd. Innént Szerecsen-országba mönny: mert csak itt rejthetöd-el magadat: Mekkában légy mind-addég, még vagy Takson mög-hal, vagy haragja el-múlik. Tudósítani foglak mind-a’-kettő felől. Készen van egy deregje minden eleséggel. Benne két Szerecsenek, kik szolgáid, és Tolmácscsaid löhetnek. Pénzt-is hoztam. Vödd-el. Hordozzon az Isten.
MÁSADIK RÉSZ. Csereinek el-útazássa. §. I. Úti gondolat.
Dugonics András: Cserei Egy honvári herceg
Amikor 1789. május 5-én a rendi gyűlés megnyitásával Franciaország elindult a forradalom felé vezető úton, az európai diplomáciát több kérdés is foglalkoztatta. A 18. század egyik legfontosabb eseményének tekinthető', hogy az orosztörök háborúk eredményeként Szentpétervár szárazföldön és tengeren egyaránt megtalálta a Konstantinápoly felé vezető utat. Az igazi áttörést a Kücsük-Kaj- nardzsiban 1774júliusában aláírt béke hozta meg, melynek értelmében orosz fennhatóság alá került a Bug és a Dnyeper közti terület, a függetlenné vált krími kánságban orosz befolyás érvényesült, a Fekete-tengeren és szorosain pedig az orosz kereskedelmi flotta szabadon hajózhatott. Nagy Katalin lehetőséget kapott egy ortodox templom felépítésére Konstantinápolyban, ami az Oszmán Birodalomban élő keresztények feletti orosz védnökséget jelképezte.
18
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914 93% Európa és az Európán kívüli országok
Megszerveződött az oszmán flotta is, s ez egy sor genovai és velencei gyarmat és támaszpont sorsát megpecsételte. A Feketetenger alig két évtized leforgása alatt vált oszmán beltengerré, miután II. Mehmed csapatai 1461 -ben megszállták a Trapezunti Császárságot, azaz a Fekete-tenger anatóliai partvidékét.
347
Mire a folyamat véget ért, a régi világ darabjaira hullt. Róma elbukott. Nyugat-Európát, annak ellenére, hogy a barbárok lassan felvették a kereszténységet, továbbra is törzsi és dinasztikus területek zavaros kavalkádja alkotta. Csak a Földközi-tenger keleti partvidéke, valamint a Fekete-tenger környéke keltette azt a benyomást, hogy a régi világ megmaradt. Itt állt ugyanis, közvetlenül Görögország felett, a Fekete-tengert a Mediterráneum vizeivel összekötő keskeny csatorna partján Konstantinápoly fenséges városa, melyet Bizáncként is ismertek. Legyőzhetetlenül, a klasszikus kultúra és a keleti kereszténység őreként az inkább görög, mintsem latin jellegű Konstantinápoly sértetlen maradt: a város a középkorban végig – még ha csak nevében is – a keletrómai császár székhelye maradt.
A nyugati világ gondjai azonban még nem értek véget. 622-ben ugyanis Mohamed próféta első mekkai hedzsrájával kezdetét vette az iszlám hatalmas erejének robbanásszerű terjeszkedése. „A paradicsomba, igazhitűek, nem a tűzbe!” – üvöltötték parancsnokaik, mikor csatába vezették seregeiket: aki elesett, arra a mennyekben várt szállás. A muzulmán hadak Arábiából indulva átsöpörtek a Közel-Keleten, majd keleti irányban elárasztották Indiát és Perzsiát, nyugaton pedig Észak-Afrikán keresztül betörtek még Spanyolországba is. Egy másik hadjáratuk egészen Konstantinápoly kapujáig eljutott. S az eljövendő évszázadokban a keresztény Európa megtanulta rettegni a próféta nevét.
Végül, a bajok betetőzéseként jöttek a vikingek.
A folyó, 51. - 52. oldal