fejlődés fogalom
Idézetek
Van valami, amit mindenképpen fejben kell tartanod, akár egy szokásodat, akár a komfortzónádat akarod megváltoztatni; mégpedig az, hogy a változtatás folyamata kényelmetlen. Amikor változtatsz valamin, valószínűleg először valamiféle kényelmetlenséget fogsz érezni. Ez nem annak a jele, hogy valami nincs rendben, ez pont annak a jele, hogy nagyon is rendben van. A kényelmetlenség jelzi számodra, hogy olyasmit csinálsz, amihez eddig nem voltál hozzászokva. Kiterjeszted régi önmagad, egy új és jobb önmagad felé.
Ezt hívják fejlődésnek. A fejlődés pedig nem más, mint az élet értelme. Valaki egyszer azt mondta, hogy aki nem fejlődik, az haldoklik.
Keith Ellis: Csodalámpa 85% Célkitűzési kézikönyv azoknak, akik utálnak célokat kitűzni
– Hát már sosem jön meg az eszed, Anne? – nyögött fel Marilla.
– Dehogynem – felelte derűlátón Anne, aki ismét visszanyerte szokott vidámságát, miután jól kisírta magát fent, a szobája jótékony magányában.
– Azt hiszem, soha ilyen jók nem voltak a kilátásaim, hogy végre megkomolyodjam.
– Elképzelni sem tudom, miért – kételkedett Marilla.
– Nos – fogott bele Anne a magyarázatba –, ma egy új, értékes tapasztalattal lettem gazdagabb. Amióta a Zöldmanzárdos-házba kerültem, sok botlást követtem el, de mindegyik egy jelentős fogyatékosságomtól szabadított meg. Az ametiszt melltű esete ráébresztett, hogy ne nyúljak olyasmihez, ami nem az enyém. A Kísértetjárta Erdő kapcsán rájöttem, hogy ne engedjem szabadjára a képzeletemet. A fájdalomcsillapítós torta kigyógyított a főzés terén mutatott gondatlanságomból. A hajfestés pedig a hiúságból. Azóta eszembe sem jut a hajam meg az orrom, vagyis csak nagyon ritkán. És a mai botlásom a túlzott regényesség hibáját orvosolja egyszer s mindenkorra. Mindebből arra a következtetésre jutottam, hogy Avonlea-ben nincs helye a regényességnek. Az ilyesmi egy tornyos Camelotban, pár száz évvel ezelőtt helyénvaló volt, de nem ma. Egészen bizonyos vagyok afelől, Marilla, hogy hamarosan jelentős változást figyelhet meg nálam.
– Kíváncsian várom – mormolta Marilla kételkedve.
245. oldal
Az, hogy az ember lényegi fejlődése soha nem fejeződik be, az emberi helyzet tragédiájának része. Még kedvező helyzetben is meglevő lehetőségeknek csupán csak egy része képes a megvalósulásra. Minden ember még azelőtt meghal, mielőtt igazából megszületett volna.
83. oldal
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember 86% Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata
„Választhatunk, merre induljunk: vissza a biztonságba vagy előre a fejlődés felé. A fejlődést azonban újra és újra választanunk kell, és a félelmet is újra és újra le kell győznünk.”
Abraham Maslow
92. oldal, 3. fejezet - Hozzáállásunk tökéletesítése: Vad lovak (HVG Könyvek, 2018)
Megan Kaye – Deborah A. Olson: Siker: A teljesítmény pszichológiája 86% Hogyan legyünk eredményesek az élet minden területén?
Márpedig ez azt jelenti, hogy rendszeresen hatalmas intelligenciamennyiséget hagyunk elveszni azáltal, hogy alábecsüljük a diákok fejlődésre való képességét.
99. oldal
Carol S. Dweck: Szemléletváltás 85% A siker új pszichológiája
Nem veszik észre hogy visszefejlődünk és felejtünk? Itt, a Periférián már lemondtak az atomenergiáról. Gamma Andromédán egy erőmű felrobban a gyatra javítás következtében, a birodalmi kancellár meg panaszkodik, hogy alig lehet atomtechnikusokat kapni. És a megoldás? Talán újakat képzeni? Áh, dehogy! Korlátozni az atomenergiát!
84. oldal, Második rész - Az enciklopédisták
Az egyénnél a születésekor kalibrálható energiamező élete végéig átlagosan csupán öt ponttal növekszik. Az, hogy a tudati szintünk gyakorlatilag már születésünk pillanatától kezdve meghatározott, eléggé kijózanító gondolat, és igen nagy jelentőségű. Az emberi civilizáció formájában kifejeződő tudat – generációk hosszú során át – igen lassan fejlődik. […] Az élet során elérhető átlagosan ötpontos fejlődés természetesen csak statisztikai érték, amely egyebek közt azon sajnálatos ténynek tulajdonítható, hogy az emberek tudati szintje az életük során meghozott döntések halmozódó hatása miatt sok esetben nemhogy nem növekszik, hanem egyenesen csökken.
78. oldal
[…] mindenki azzal foglalkozzon, amiben jó, abban fejlődjön, amiben tehetséges. Ez megfelel a való életnek, ahol különböző képességű emberek dolgoznak együtt, és képességeik kiegészítik egymást.
44. oldal
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak 90% Gyerekeknek és szülőknek
Ezernyi bizonyíték áll rendelkezésünkre, amelyek azt mutatják, hogy nevelés és örökség dacára egymástól messzemenően eltérően fejlődnek hasonló származású emberek, sőt azonos „hozománnyal” induló ikrek is, s ennek megfelelően személyiségük kibontakozása összetéveszthetetlenül egyedi módon alakul. A fejlődésnek az a tarka sokszínűsége, amit a feltételezetten meghatározó tényezők dacára pl. testvérek felmutatnak, megerősít bennünket abban a reményben, hogy az ember szellemi lényéből adódóan mérhetetlenül több annál, semminthogy egyszerűen tudomásul kellene vennie – mint afféle véletlent és sorsszerűt – a családja és környezete nyújtotta lehetőségeket.
50. oldal