!

fejlődés fogalom

Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Stanisław Lem: Az Úr Hangja
A. S. Neill: Summerhill
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Polcz Alaine: Gyermek a halál kapujában
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Hamvas Béla: Eksztázis
Németh László: Lányaim
Gyökössy Endre: Ketten – hármasban
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
Kürti Jarmila: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban
Gozsdu Elek: Köd
Réger Zita: Utak a nyelvhez
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
Thomas Bernhard: Kioltás
Lengyel Anna – Perjés Klára – Rados Péter: Egy csepp emberség 1.
Peter Lauster: A társkapcsolat krízisei
Dennis Lehane: Viharsziget
Kéry László: Angol írók
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Gordon Smith: A lélekfutár
Gretchen Rubin: Boldogságterv
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Csontváry-emlékkönyv
Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál keresése
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
Bálint Mária: Pedagógiai antropológia és egzisztencialista pedagógia
Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok
Ernst Jünger: Homokórák könyve
Carol S. Dweck: Szemléletváltás
Claire North: Harry August csodálatos élete
Dave Eggers: Hologram a királynak
Nógrádi Csilla: A fattyú
Sylvia Löhken: A csend öröme
Szabó Péter: Válaszd a boldogságot!
Megan Kaye – Deborah A. Olson: Siker: A teljesítmény pszichológiája
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Idézetek

>!
Morpheus

Meg kell teremtenünk annak a feltételeit, hogy az ember, e befejezetlen és tökéletlen lény – aki mégis egyedülálló a maga nemében – fejlődése legyen minden társadalmi átalakulás legfőbb célja. Az igazi szabadság, a függetlenség és a kizsákmányoláson alapuló elnyomás minden formájának megszüntetése teremtheti meg az élet szeretetének feltételeit. Ez az egyetlen erő, amely gátat szabhat a halál szeretetének.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · elnyomás · ember, emberiség · fejlődés · függetlenség · halál · szabadság
>!
BakosJuci MP

– A hatalmas lépések – és tényleg vannak lépések, minden napra jut belőlük –, amelyek a pszichiátria fejlődését jellemzik, nem teszik lehetővé, hogy egy ilyen hely fennmaradjon. Húsz év múlva primitívnek tűnik majd, ami itt zajlik. A letűnt viktoriánus kor befolyásának egyik sajnálatos mellékterméke. Azért közölni fogják, hogy az intézet nem működhet tovább. Mindenki a társadalomba való beolvasztásról kezd majd papolni. A beolvasztás kerül napirendre. Isten hozott a nyájban. Lecsillapítunk. Újjá varázsolunk. Mindenki rendőrbíró lesz. Egy olyan társadalom tagja, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek. Napóleon nem kerülhet többé Elba szigetére.

>!
Morpheus

…felvázolom az érett, feltétel nélküli kapcsolat jellemzőit…:
1. Törődni valakivel önzetlen viszonyulást jelent: az ember félreteszi éntudatosságát, a Mit gondolhat rólam? vagy a Mi hasznom belőle? gondolatokat. Nem vár dicséretet, csodálatot, szexuális kielégülést, hatalmat vagy pénzt. Az adott pillanatban kizárólag a másikhoz kötődik: nincs harmadik szemlélő. Más szóval az embernek teljes lényével kell kötődnie: ha nincs teljes lényével jelen – például arra gondol, hogy milyen hatással lesz ez a kapcsolat egy harmadik személyre –, akkor annak mértékében hibádzani fog a kapcsolat.
2. Törődni valakivel azt jelenti, hogy a lehető legteljesebben kell őt ismerni. Ha az ember önzetlenül kötődik, akkor teljesen megismerheti a másikat – nem csak azon részeit, melyek valamilyen célszerűség miatt érdekesek a számára. Átnyúlik a másik lényébe, felismerve, hogy az érző lény, aki hozzá hasonlóan megteremtette a saját világát.
3. Törődni valakivel azt jelenti: fontos a másik léte és fejlődése. A gondos reá figyelés nyomán kialakuló teljes megismerés alapján az ember törekszik segíteni, hogy a másik az egymásra találás pillanataiban tökéletesen kiteljesedhessen.
4. A törődés aktív. Az érett szeretet nem azt jelenti, hogy az embert szeretik, hanem azt, hogy ő szeret. Nem „beleesést” a másikba, hanem a szeretet adását.
5. A törődés: létezési mód a világban; nem egy kizárólagos, tünékeny és mágikus kapcsolat egy adott személlyel.
6. Az érett törődés az ember gazdagságából, és nem a szegénységéből fakad – a fejlődésből, és nem a szükségből. Az egyén nem azért szeret, mert a létezéshez, a kiteljesedéshez és a magány előli menekülésben szüksége van a másikra. Az éretten szerető ember ezeket a szükségleteket már kielégítette máskor, máshogyan (nem utolsó sorban a koragyermekkorban kapott anyai szeretet révén). A múltbéli szeretet ily módon az erő forrása, a jelenlegi pedig az erő eredménye.
7. A törődés kölcsönös. Amilyen mértékben fordul az ember a másik felé, olyan mértékben alakul át ettől az odafordulástól. Amilyen mértékben életre kelti a másikat, olyan mértékben válik ő is elevenebbé.
8. A felnőtt törődés nem jutalom nélküli. Az egyén átalakul, gazdagodik, kiteljesedik, egzisztenciális elszigeteltsége gyengül. A törődéssel maga is törődéshez jut. De ezek a jutalmak az őszinte törődésből következnek; nem előzik meg azt.

292. oldal

6 hozzászólás
>!
Morpheus

(…)minden új fejlődés nyitánya egy lépés hátra egy kevésbé empirikus és erősebben metafizikus hajlandóságú korba.

236. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés
>!
Lana89 

Mivel munkám során annyi fájdalmat láttam már, gyakran felteszem a kérdést a szellemvilágnak az emberi szenvedés miértjéről. Minden alkalommal ugyanazt a választ kapom erre a kérdésre: „A szenvedésen keresztül vezet az út a fejlődéshez." Mindannyiunknak meg kell tanulnunk néhány leckét ebben az anyagi világban. És mindenkinek más és más dolgokat kell elsajátítania, bár ezek természete időnként hasonló is lehet.

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · fejlődés · szenvedés
>!
Kkatja P

     – Tehát az, hogy az ember képes megbocsátani az ellenségeinek, hatással van a spirituális előmenetelére? – kérdeztem a Dalai Lámától.
     – Igen, igen. Ehhez kétség sem fér – válaszolta. – Ez döntő. Egyike a legfontosabb dolgoknak. Megváltoztatja az ember életét. A gyűlölet és más romboló érzelmek gyengítéséhez ki kell alakítani azok ellentétét: az együttérzést és a kedvességet. Ha erős az emberben az együttérzés, és mély tiszteletet táplál mások iránt, akkor a megbocsátás sokkal könnyebb. Ennek oka leginkább a következő: nem akarok a másiknak ártani. A megbocsátás lehetővé teszi, hogy az ember kapcsolatba kerüljön ezekkel a pozitív érzelmekkel. Ez pedig segíteni fog a szellemi fejlődésben.

62. oldal Tűz a köldökben

Kapcsolódó szócikkek: együttérzés · fejlődés · gyűlölet · kedvesség · megbocsátás
Hirdetés
>!
nagytimi85

Az emberi alkalmazkodóképesség páratlan, gyorsan hozzáedződünk az új életfeltételekhez, akár jók, akár rosszak, és azokat tekintjük normálisnak. (…) könnyű hozzászokni a jó érzést kiváltó dolgok némelyikéhez, például egy új kocsihoz, egy új beosztáshoz, a légkondicionáláshoz, vagyis a jó érzés elmúlik. A fejlődés légköre ezzel ellentétes. Hamar természetesnek veszünk egy új ebédlőasztalt, de a kert gondozása minden tavasszal új örömöt és meglepetést szerezhet.

87-88. oldal, Február: Gondolj a szerelemre! (Édesvíz, 2010)

Gretchen Rubin: Boldogságterv Egy év története, amikor megpróbáltam reggelenként énekelni, rendet tartani a szekrényben, okosan vitatkozni, Arisztotelészt olvasni, és általában véve többet bolondozni

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés
>!
nagytimi85

Kényelmi zónámból nagyobb próbatételek felé akartam lökdösni magam. De vajon nem mondott ellent ez a törekvésem a „Légy Gretchen!” parancsolatnak?
Igen is, meg nem is. Természetes hajlamomat követve akartam fejlődni.

101. oldal, Március: Törj magasabbra! (Édesvíz, 2010)

Gretchen Rubin: Boldogságterv Egy év története, amikor megpróbáltam reggelenként énekelni, rendet tartani a szekrényben, okosan vitatkozni, Arisztotelészt olvasni, és általában véve többet bolondozni

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés · komfortzóna
>!
nagytimi85

A fogalom alapja az a hiedelem, hogy ha eljutunk egy bizonyos célállomásra, akkor boldogok leszünk. (…) A megérkezési téveszme azért tévedés, mert akármekkora boldogságot várunk az érkezéstől, ha odajutunk, ritkán leszünk olyan boldogok, mint ahogy képzeltük.
Először is, aki célba ér, korábban is feltételezte, hogy el fog jutni odáig, vagyis a célba érés már beépült a boldogságába. Ráadásul a megérkezés gyakran még több munkával és felelősséggel jár. Ritkán vívunk ki olyasmit (a kitüntetés kivételével), ami zavartalan örömöt szerez, következmények nélkül. Egy újszülött. Egy előléptetés. Egy házvásárlás. Alig várjuk, hogy eljussunk odáig, de ha megvan, már nem csak felhőtlen örömet érzünk. Arról nem is beszélve, hogy a célban újabb, még izgalmasabb célok tárulnak elénk. (…) A próbatétel éppen ezért nem egyéb, mint örömet találni a fejlődésben, a cél fokozatos megközelítésében, a jelenben. Ezt a rendkívüli örömforrást kiábrándító módon „célmegvalósítás előtti pozitív hatásnak” nevezik.

106-107. oldal, Március: Törj magasabbra! (Édesvíz, 2010)

Gretchen Rubin: Boldogságterv Egy év története, amikor megpróbáltam reggelenként énekelni, rendet tartani a szekrényben, okosan vitatkozni, Arisztotelészt olvasni, és általában véve többet bolondozni

Kapcsolódó szócikkek: cél · fejlődés
>!
Carmilla

Az elméletek és a tudomány folyamatos keletkezését és szétfoszlását tetszetős szóval fejlődésnek nevezték el.

51. oldal (Medio, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: fejlődés