fejlődés fogalom
Idézetek
A fejlődés gyakran jár együtt fájdalommal.
81. oldal
…felvázolom az érett, feltétel nélküli kapcsolat jellemzőit…:
1. Törődni valakivel önzetlen viszonyulást jelent: az ember félreteszi éntudatosságát, a Mit gondolhat rólam? vagy a Mi hasznom belőle? gondolatokat. Nem vár dicséretet, csodálatot, szexuális kielégülést, hatalmat vagy pénzt. Az adott pillanatban kizárólag a másikhoz kötődik: nincs harmadik szemlélő. Más szóval az embernek teljes lényével kell kötődnie: ha nincs teljes lényével jelen – például arra gondol, hogy milyen hatással lesz ez a kapcsolat egy harmadik személyre –, akkor annak mértékében hibádzani fog a kapcsolat.
2. Törődni valakivel azt jelenti, hogy a lehető legteljesebben kell őt ismerni. Ha az ember önzetlenül kötődik, akkor teljesen megismerheti a másikat – nem csak azon részeit, melyek valamilyen célszerűség miatt érdekesek a számára. Átnyúlik a másik lényébe, felismerve, hogy az érző lény, aki hozzá hasonlóan megteremtette a saját világát.
3. Törődni valakivel azt jelenti: fontos a másik léte és fejlődése. A gondos reá figyelés nyomán kialakuló teljes megismerés alapján az ember törekszik segíteni, hogy a másik az egymásra találás pillanataiban tökéletesen kiteljesedhessen.
4. A törődés aktív. Az érett szeretet nem azt jelenti, hogy az embert szeretik, hanem azt, hogy ő szeret. Nem „beleesést” a másikba, hanem a szeretet adását.
5. A törődés: létezési mód a világban; nem egy kizárólagos, tünékeny és mágikus kapcsolat egy adott személlyel.
6. Az érett törődés az ember gazdagságából, és nem a szegénységéből fakad – a fejlődésből, és nem a szükségből. Az egyén nem azért szeret, mert a létezéshez, a kiteljesedéshez és a magány előli menekülésben szüksége van a másikra. Az éretten szerető ember ezeket a szükségleteket már kielégítette máskor, máshogyan (nem utolsó sorban a koragyermekkorban kapott anyai szeretet révén). A múltbéli szeretet ily módon az erő forrása, a jelenlegi pedig az erő eredménye.
7. A törődés kölcsönös. Amilyen mértékben fordul az ember a másik felé, olyan mértékben alakul át ettől az odafordulástól. Amilyen mértékben életre kelti a másikat, olyan mértékben válik ő is elevenebbé.
8. A felnőtt törődés nem jutalom nélküli. Az egyén átalakul, gazdagodik, kiteljesedik, egzisztenciális elszigeteltsége gyengül. A törődéssel maga is törődéshez jut. De ezek a jutalmak az őszinte törődésből következnek; nem előzik meg azt.
292. oldal
A fölfelé mindig a fejlődéshez, a lefelé mindig a változáshoz társul a lélekben.
219. oldal
Nádas Péter: Évkönyv 90% Ezerkilencszáznyolcvanhét-ezerkilencszáznyolcvannyolc
Személy szerint semmi problémám sincs egy istenhívővel, bármelyik istenben higgyen is. Az ellen viszont tiltakozom, ha ugyanez az ember az ő istene nevében erőszakosan korlátozza mások fejlődését és boldogságát. A harc nem a teológiában hívők és nem hívők között van, hanem az emberi szabadságban hívők és az emberi szabadság elnyomását vallók között.
249. oldal
A. S. Neill: Summerhill 95% A pedagógia csendes forradalma
– Tehát az, hogy az ember képes megbocsátani az ellenségeinek, hatással van a spirituális előmenetelére? – kérdeztem a Dalai Lámától.
– Igen, igen. Ehhez kétség sem fér – válaszolta. – Ez döntő. Egyike a legfontosabb dolgoknak. Megváltoztatja az ember életét. A gyűlölet és más romboló érzelmek gyengítéséhez ki kell alakítani azok ellentétét: az együttérzést és a kedvességet. Ha erős az emberben az együttérzés, és mély tiszteletet táplál mások iránt, akkor a megbocsátás sokkal könnyebb. Ennek oka leginkább a következő: nem akarok a másiknak ártani. A megbocsátás lehetővé teszi, hogy az ember kapcsolatba kerüljön ezekkel a pozitív érzelmekkel. Ez pedig segíteni fog a szellemi fejlődésben.
62. oldal Tűz a köldökben