fájdalom fogalom
Idézetek
Hogyan segíthetünk azokon, akik fájdalmat élnek át? A válasz lényegében ugyan az, mint amit a „hogyan szeressünk?” kérdésre adunk. Ha arra kérnek, mutassak rá valamelyik bibliai igére, amely megtanít, miként segítsünk a szenvedőkön, az 1Korintus 13-hoz lapoznék, amely olyan ékesen szól a szeretetről. Ennyi kell a szenvedőnek: szeretet, nem pedig tudás vagy bölcsesség. Isten a rá jellemző módon hétköznapi embereken keresztül hozza el a gyógyulást.
198. oldal, 13. – A gyógyulás frontján; A legtöbb, amit tehetünk (Harmat, 2018)
Mi ebből a tanulság a kötelékfóbiás, narcisztikus személy partnere számára? Az, hogy szembe kell néznünk a kijózanító valósággal; nem lehet minden kapcsolatot megmenteni, és vannak olyan partnerek, akik csak fájdalmat okoznak. Ha azzal áltatjuk magunkat, hogy velünk ez nem történhet meg, mert mi különlegesek vagy mások vagyunk, akkor nagyon valószínű, hogy mi magunk is rendelkezünk narcisztikus vonásokkal.
221. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
„– Szolga, mondd el az itteni, Nyolcadik Körbeli szado-mazo első szabályát a vendégünknek.
– Okozz fájdalmat, de ne tégy kárt, úrnőm.
– És a másodikat.
– Mindig tartsd tiszteletben a menekülőszót, úrnőm.
– És a harmadikat.
Griffin Zach-re pillantott válaszadás előtt.
– A vanília szex nem engedélyezett, úrnőm.”
A káosz fájni fog, de ne féljenek tőle! Mert a fájdalom valójában csak rövid ideig tartó érzés. A gyengeség távozik így a testből. Fáj, amikor megszabadulunk tőle. De aztán sokkal jobb lesz!
75. oldal
Frei Tamás: Puccs Moszkvában 85% Putyin végnapjai – André Calvi visszatér
Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani, emlékszem, volt egyszer egy barátom.
Arthur atya nem szeret a fájdalomról beszélni, de én igen. Szerintem fontos, hogy őszinték legyünk a tünetekkel kapcsolatban.
286. oldal
a föltámadás gyilkos reménye kiirtja
a csontokba szuvasodottnak hitt fájdalmakat is.
98. oldal, Varga Szilveszter: Album
Toldi Éva (szerk.): Teleírt világ Fiatal költők versei
Rá kell ébrednie, hogy a fájdalom folyadék. Gyorsan csúszik le a torkán, és körbeveszi a gyomrában lévő ételt, akárhányszor vizet iszik. Átfolyik a vénáin, sötéten és nehezen, kitölti a csontüregeit, amíg már olyan nehéz lesz a teste, hogy alig tudja felemelni a fejét. Beborítja a bőrét, mint a sár, ott örvénylik a szeme előtt, és mindent, amit csak lát, fakó szürkévé változtat. Éjszaka felkúszik a padlóról az ágyba, beissza magát az ágyneműbe, nyalogatja a sarkát, a könyökét és a torkát, és kúszik felfelé, egyre feljebb, amíg úgy nem érzi, hogy belefullad a bánatba.
304. oldal
Ezek mind hozzáférhetetlenek. Mintha mindnyájan szigeten lennének, távol az emberektől, távol az emberi törvényektől. Ha volna oda út. A szigethez, ehhez a biztonsághoz, a festékhez. De nincs oda út. Nem lehet elkomédiázni az életet, nem lehet felöltöztetni. Vannak, akiknek csak a fájdalom marad, a kegyetlen, alaktalan fájdalom, mely semmire sem jó, semmire sem használható, csak arra, hogy fájjon, ebbe aztán beleássák magukat, mindig mélyebben hatolnak bánatukba, mely csak az övék, a végeérhetetlen tárnába, a sötét bányába, mely végül összeomlik fölöttük, és akkor ott maradnak, nincs mentség.