Facebook fogalom
A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését.
Bővebben itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook
Idézetek
Az emberek menekülnek a szerelem elől. Kerüljük a tartós kapcsolatot („jó veled – mondja kedvesünk –, de inkább ne!”), s közben mindkettőnket éget a hiány. Civilizációs kütyük (e-mail, blog, Facebook, SMS stb.) mind ellenünk, érzelmeink elmélyülése ellen dolgoznak, sok millióan néznek bele a lelkünkbe, vágyainkba, az én-te viszonyba, mert ragozható, látható, kommentálható. Ez a jelenség, amire céloztam. A kifosztott magánszféra, a párkapcsolati nyomor: a közös titkok elvesztése, s vele együtt a szerelem elsorvadása. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a címbe foglalt tézissel ellentétben szerelmesek mindig lesznek. Így hát: éljenek a kivételek! Akiknek sikerül. Mert mindig vannak és lesznek, akiket megérint. Nem úgy, ahogy a giccses filmekben, s nem is úgy, ahogy a filozófiai traktátusokban. Csak normálisan.
13. oldal (Kalligram 2012)
Namármost, az eltávozott személy legközelebbi hozzátartozói megtehetik, hogy az elhunyt Facebook-profilját emlékoldallá alakítják. Azonban sok kérdés merülhet fel a jelszavak és a személyes adatok hozzáférhetőségét illetően – ezzel kapcsolatban még nem alakult ki a megfelelő társadalmi normarendszer. Vajon jó az, ha a profil a személy halála után is hozzáférhető marad? Mi az, aminek valóban privátnak kellene maradnia? Rendjén való, ha a legközelebbi hozzátartozóknak joguk van hozzáférniük eltávozott szeretteik e-mailjéhez? Vajon helyes, ha az emlékoldalakon engedélyezett a hozzászólás? Hogyan lehet elejét venni a trollkodásnak és a cyber-vandalizmusnak? Ildomos-e egy halott ember internetes profiljával interakcióba lépni? És vajon kik azok, akik ismerősként jeleníthetők meg ezen az oldalon?
342. oldal - Haláli Facebook (Athenaeum, 2014)
Randall Munroe: Mi lenne, ha? 85% Komoly, tudományos megalapozottságú válaszok abszurd hipotetikus kérdésekre
Amikor semmi nem zökkent ki az idegenség érzéséből, kinyitom a laptopomat, és megkeresem Kit Facebook-adatlapját. Csak nemrégiben lettünk ismerősök, amikor Della bemutatott minket egymásnak. Úgy tűnik, mindig ez történik, ha megismerünk valakit – hozzáadjuk a közösségi médiabeli életünkhöz. Most már ismerősök vagyunk! Láthatod, mit eszem ebédre, mégpedig a kedvenc szűrőmön keresztül, és megtekintheted az új futócipőmet, miután fölülről lekapom, hogy mindenki lássa, gyakran sportolok. És elolvashatod a csöpögős bejegyzésemet arról, hogy a világegyetem legklasszabb pasijával járok (amit az illető születésnapján vagy az évfordulónkon posztolok). Életem minden hatásvadász és megkreált pillanata a tiéd. Isten hozott, kedves követő!
27. oldal
Mármost az a probléma, hogy a mai társadalmunk a fogyasztói kultúra és az idenézz-nekem-úgyis-nagyobb-van közösségi média csodáinak köszönhetően kitenyésztett egy egész nemzedéket, amely elhiszi, hogy a szorongáshoz, félelemhez, bűntudathoz és a többihez hasonló negatív tapasztalatok abszolút nem kóserek, mert ha megnézed a Facebook hírfolyamát, ott is mindenki milyen piszok jól érzi magát! […] Rosszul érezzük magunkat, amiért rosszul érezzük magunkat. Bűntudatunk van, amiért bűntudatunk van. Dühösek vagyunk, amiért dühösek lettünk. Szorongunk, hogy mitől szorongunk.
13. oldal, 1. fejezet - Ne próbáld! (Maxim, 2018)
Mark Manson: A „Lesz*rom” rafinált művészete 80% A tökéletes élet tökéletlen megközelítése
A Facebook-függőség húsz apró jele
2. Ha kigyullad a lakás, még megosztasz egy méteres lángokat ábrázoló friss fotót, és egy hozzá passzoló könnyes idézetet. Kimenekülsz, majd visszaküzdöd magad egy tűzszelfis önlájkra.
12. Facebook-kéknek látod az eget.
Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! 80% Viharsarki Kattintós
Az Y-ok szerint viszont a lájkolás csak egy összekacsintást jelent: hogy ők félszavakból is értik egymást. És a habzsolást nem érzik habzsolásnak. Szerintük azért csinálják ezt, hogy nekik jó legyen. De ha belegondolok ebbe az egészbe, ez a fajta információéhség hatalmas kiszolgáltatottságot jelent. Ha egyik napról a másikra megszűnnének az energiaforrások, megszűnne az internet, az emberek azonnal rohannának a késhez, hogy felvágják az ereiket. De fogalmuk se lenne róla, hogyan csinálják, mert azt is a Facebookon akarnák megkérdezni… Szóval nem lenne Facebook. Akkor mi lenne?
99. oldal
Ugyan ő nem igazán kedveli Cortezt, de természetesen egy ilyen esemény után ő is várta, hogy Cortez suliba jöjjön és személyesen jobbulást kívánhasson.
– Miért nem írsz a Facebook falára? – nézett fel Virág a zenelejátszójából?.
– Ennek számos oka van, de leginkább azért nem, mert nem fogom virtuális szívecskék és idétlen képek közt kifejezni az együttérzésem, arról nem is beszélve, hogy nem vagyok híve a virtuális kommunikációnak, főleg nem közösségi üzenőfalon. A mondandóm privát és személyes, nem tartozik azokra a tagokra, akik ráragadtak a „tetszik” gombra, és ész nélkül, energiát nem sajnálva, éjt nappallá téve lógnak az interneten – magyarázta Arnold.
218. oldal, Március 17., szerda (Ciceró, 2011)