Evelina Conti személy
Idézetek
– Tudom, hogy nagyon be vagy pöccenve, de akkor is örülök, hogy hazajöttél. Átkozottul rémes ez a hely nélküled. Veled sokkal elviselhetőbb.
42. oldal
– Nem, csak azt hiszem, nagyon ügyesen el tudod hitetni másokkal, hogy mindig csak azt teszed, amit ők akarnak.
60. oldal
– Nekem nyugodtan elmondhatod. Te is tudod.
– Persze.
– Szóval, akkor beszélj, kisöcsi!
– Ugye tudod, hogy sokkal nagyobb vagyok nálad? – kérdezte Adriano.
– Eve megvonta a vállát.
– Na és? Én viszont két évvel előbb születtem. A méret semmit nem számít, akkor is én vagyok az idősebb.
– Teljesen mindegy. Ha akarlak a vállamra kaplak, körberohanom veled a házat, és még csak lihegni sem fogok. A nagy lószart vagyok én kisöcsi.
– Mondogasd csak magadnak! – felelte a nővére énekelve.
83. oldal
– Menjünk, bulizzunk és táncoljunk, amíg lehet!
89. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Jaj, Adriano!
[…]
– Ha ott lesz lehet, hogy kinyírom. A kis köcsögjei nem fognak megakadályozni.
– Inkább játszd a jófiút! […] – Add meg apának, amit akar, és akkor te is megkapod, amit te akarsz!
[…]
– Ez most olyan, mintha a lelkemet adnám el – mondta Adriano.
– Még az is lehet.
– Az már úgyis Alessáé.
– Megér ennyit ez a szerelem? – kérdezte Evelina.
Igen.
– Csak annyit kérek, hogy segíts higgadtnak maradnom.
173. oldal
– Persze tudom, hogy ez az egész már nagyon régen történt, de az efféle sebhelyek cseppet sem gyógyulnak olyan könnyen, ahogyan az emberek azt elképzelik.
84. oldal