!

Eve Dallas személy

J. D. Robb: Halálos összeesküvés
J. D. Robb: Halálos születésnap
J. D. Robb: Halálos szertartás
J. D. Robb: Halálos csábítás
J. D. Robb: Halhatatlan a halálban
J. D. Robb: Meztelenül a halálba
J. D. Robb: Halálos képmás
J. D. Robb: Halálos ártatlanság
J. D. Robb: Halálos hűség
J. D. Robb: A halál szemtanúi
J. D. Robb – Susan Plunkett – Dee Holmes – Claire Cross: Csöndes éj
J. D. Robb: Mámoros halál
J. D. Robb: A halál fényében
J. D. Robb: Halálos bosszú
J. D. Robb: Halálos ünnep
J. D. Robb: Halálos ítélet
J. D. Robb: Halálos árulás
J. D. Robb: Immortal in Death
J. D. Robb: Halálos híresség
J. D. Robb: Halálos számítás
J. D. Robb: Halálos hálátlanság
J. D. Robb: Halálos rögeszme
J. D. Robb: Halálos kötődés
J. D. Robb: Brotherhood in Death
J. D. Robb: Halálos testvériség
J. D. Robb: Apprentice in Death
J. D. Robb: Halálos növendék
J. D. Robb: Echoes in Death
J. D. Robb: Secrets in Death
J. D. Robb: Dark in Death
J. D. Robb: Halálos visszhangok
J. D. Robb: Halálos titkok

Idézetek

>!
danlin 

Eve zavartan meredt a tenyerében tartott egyszerű, szürke gombra.
– Ez a ruhámról szakadt le.
– Igen. Nem igazán illik hozzád… élénkebb színeket kellene viselned. A limuzinomban találtam. Úgy terveztem, hogy visszaadom.
– Ó – de amikor Eve utána nyúlt, Roarke összezárta körülötte az ujjait.
– Micsoda átlátszó hazugság – nevetett saját magán a férfi. – Egyáltalán nem akartam visszaadni.
– Csak nem egy gombimádóval hozott össze a sors?
– Úgy hordom magamnál, mint egy kisiskolás a szerelme hajának egy tincsét.
Tekintetük összeakadt, és Eve édesen megborzongott. Sokkal édesebben annál, hogy észrevegye, Roarke mekkora zavarban van.
– Ez hátborzongató.
– Én magam is így gondolom – ennek ellenére visszacsúsztatta a gombot a zsebébe. – És tudod, mit gondolok még, Eve?
– Fogalmam sincs.
– Azt gondolom, beléd szerettem.

15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
>!
schalby P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Roarke
Amikor Mavis Eve válla fölött elolvasta, meglepetten füttyentett.
– De nem az a Roarke! A rettenetesen gazdag, meseszép, szexisen titokzatos Roarke, aki nagyjából a Föld és az űrbe telepített műtárgyak huszonnyolc százalékát birtokolja?
– Amennyire tudom, ő az egyetlen ilyen nevű ember – bosszankodott Eve.
– Ismered – forgatta zöld szemeit Mavis. – Dallas, megbocsáthatatlanul alábecsültelek. Mesélj el mindent. Mikor, hol, hogyan? Lefeküdtél vele? Mondd, hogy lefeküdtél vele, utána meg mesélj el minden apró részletet.
– Volt egy eltitkolt, szenvedélyes afférunk, amiből egy fiú született, akit buddhista szerzetesek nevelnek a Hold árnyékos oldalán – rázta meg összeráncolt szemöldökkel Eve a dobozt. – Csillapodj már, Mavis. Csak érintett az ügyben, amiben éppen nyomozok, és ami – tette hozzá, mielőtt Mavis szólásra nyithatta volna a száját – szigorúan titkos.
Mavis nem forgatta tovább a szemét. Amikor Eve kiejtette a titkos szót, tudta, hogy a barátnőjét semmilyen hízelgés, könyörgés vagy nyafogás sem tántorítaná meg
– Oké, de annyit elárulhatnál, hogy élőben is olyan jól néz ki, mint a fotókon?
– Jobban – dünnyögte Eve.
– Jézusom, tényleg? – nyögött fel Mavis, és a szófára omlott. – Azt hiszem, mindjárt elélvezek.
– Te tudod – tette le Eve komoran a csomagot. – De honnan tudta meg, hogy hol lakom? Egy rendőr lakcímét nem tartalmazzák a nyilvános adatbázisok. Honnan tudhatta? – ismételte meg csendesen. – És mire készülhet?
– Az Isten szerelmére, Dallas, nyisd már ki. Talán csak egy kis fényt akar csempészni az életedbe. Vannak olyan férfiak, akik vonzónak találják az elutasítóan viselkedő nőket. Érzékenynek látják őket. Lefogadom, hogy gyémántok – jelentette ki Mavis, és türelmetlenül elmarta a dobozt. – Egy nyaklánc. Egy gyémánt nyaklánc. Talán rubin. Szenzációsan néznél ki egy rubinlánccal a nyakadban.
Könyörtelenül letépte a csomagolópapírt, félrelökte a doboz tetejét, és kezével beletúrt a belsejében lévő, arannyal szegett szövetbe.
– Mi az ördög ez?
De Eve eddigre már megérezte az illatát, és – bár ezért dühös volt magára – mosolyogni kezdett.
– Kávé – dünnyögte, és nem is volt tudatában, mennyire ellágyult a hangja, miközben a Mavis kezében tartott barna zsák után nyúlt.
– Kávé.
Az illúzió szertefoszlott, és Mavis csak bámult.
– A pasinak több pénze van, mint magának az úristennek, és egy csomag kávét küld neked?
– Valódi kávét.
– Akkor valódit – legyintett undorral Mavis. – Nem érdekel, mibe került ez az átkozott cucc. A nők csillogni akarnak.
Eve az arcához emelte a zsákocskát, és mélyen beszívta az illatát.
– De nem ez a nő. Az a kutyaütő pontosan tudja, mivel vehet le a lábamról – sóhajtott fel. – És nem is csak egy módon.

J.D. Robb: Meztelenül a halálban

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · kávé · Roarke
>!
PandaSára P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ennek nem szabad megtörténnie.
– Dehogynem, a pokolba is – vágott vissza Roarke.
Ö csak érezte a veszélyt, Eve viszont olyan tisztán látta, mint az őket körülvevő gyilkos
szerszámokat.
Vannak emberek, akik alkudoznak, ha akarnak valamit. És vannak, akik egyszerűen csak
elveszik.
– Néhányan nem engedhetjük meg magunknak, hogy megbocsássunk.
– Bassza meg a szabályokat, Eve!

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
>!
otaksa

– Itt Roarke. Most már felküldheti a vacsorát – bontotta a vonalat, és továbbra is mosolyogva Eve felé fordult. – Ugye nincs kifogása egy kis tészta ellen?
– Alapjában véve nincs. Azt viszont ki nem állhatom, ha irányítanak.
– Ez is olyasmi, amit szeretek magában – ült le, noha Eve nem követte a példáját, és a nő rosszalló tekintete ellenére előhúzta a cigarettatárcáját. – De kényelmesebbnek találom, ha egy tál forró étel fölött pihenjük ki a feszültséget. Maga nem pihen eleget, Eve.
– Maga nem ismer engem eléggé ahhoz, hogy eldöntse, mit csinálok eléggé, és mit nem. És nem engedtem meg, hogy idebent rágyújtson.
Roarke meggyújtotta a cigarettáját, és az illatos füstfelhő mögül Eve szemébe nézett.
– Ha nem tartóztatott le azért, mert feltörtem a lakást, és behatoltam, akkor a dohányzásért sem fog. Hoztam egy üveg bort. Kinyitottam, és a konyhapulton hagytam, hogy lélegezzen. Kér egy pohárral?

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
>!
Nita_Könyvgalaxis P

– Csak egy kis dulakodás egy szelet csokiért – magyarázta, és megborzongott.
– Ki nyert? – nézett a szemébe Roarke, de csak olyan hosszan, hogy éppen kényelmetlenül érezze magát.
– Én. Nagy hiba közém és a kajám közé állni.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
>!
Maria_pillowbook P

– Szeretném, ha feleségül jönnél hozzám.
Roarke-nak zúzódás virított az állkapcsán, vér pettyezte a zakóját, de a szeme csillogott. Eve arra gondolt, minden bizonnyal elment az esze.
– Épp az imént vertek szarrá minket, itt állunk egy bűntény színhelyén, ahol egyikünk vagy mindkettőnk majdnem otthagyta a fogát, te pedig ara kérsz, hogy menjek hozzád feleségül?
Roarke átölelte Eve derekát.
– Szerintem tökéletes az időzítés.

361. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
1 hozzászólás
Hirdetés
>!
bbedyy

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Én szeretném kiválasztani a saját esküvői ruhámat. És én is akarom megvenni. Nem az átkozott pénzed miatt megyek hozzád.
Roarke folytatta a mosolygást, miközben magára öltötte a zakót.
– Akkor hát miért akarsz hozzám jönni hadnagy? – nézett rá Roarke egyre komorabban, de mindig is türelmes embernek tartotta magát. – Többszörös választást szeretnél?
– Mert soha nem mondasz nekem nemet – állt fel Eve, és zsebre vágta a kezét.
– Ezért csak fél pont jár. Próbálkozz újra.
– Mert elment az eszem.
– Ezzel sem nyerted meg az álomutazást a Star 50 tropikus paradicsomába.
Eve vonakodva elmosolyodott.
– Talán azért, mert szeretlek.
– Talán szeretsz is – lépett vissza hozzá elégedetten Roarke, és megfogta Eve izmos vállát. – Mennyivel lehet még rosszabb? Betáplálhatnál néhány bevásárlóprogramot a számítógépbe, végignézhetnél tucatnyi gyönyörű ruhát, végül pedig azt rendelhetned meg, amelyiket csak akarod.
– Eredetileg én is erre gondoltam – forgatta Eve a szemét. – De Mavis lebeszélt róla.
– Mavis – sápadt el kissé Roarke. – Eve, mondd, hogy nem Mavisszel mész vásárolni.
Roarke reakciója kissé felvidította.
– Szerzett egy hozzáértő barátot. Egy divattervezőt.
– Édes Krisztus.
– Azt mondta, tuti kapcsolat. A Sohóban. csak valami áttörés kellene, hogy nevet szerezzen magának.
– Szökjünk meg. Most rögtön. Remekül nézel ki.
– Beijedtél? – vigyorodott el Eve.
– Rettenetesen.
– Remek. Akkor egy egyre állunk – és előrehajolt, hogy megcsókolja. – Most az elkövetkező hetekben azon aggódhatsz, mit fogok viselni a nagy napon. De már mennem kell – veregette meg Roarke arcát. – Húsz percen belül találkozunk.
– Eve – ragadta meg Roarke a kezét. – Ugye nem készülsz semmi meggondolatlanságra?
Eve kiszabadította magát.
– Hozzád megyek, vagy nem? Mi lehet ennél is nagyobb meggondolatlanság?

9-11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Leonardo · Mavis Freestone · Roarke
>!
PandaSára P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Mit sikerült kiderítened?
– Hadnagy, én… ah…
Eve követte Peabody tekintetét, és a válla fölött hátrapillantott. Roarke épp ebben a pillanatban lépett be a szobába. Egyenesen a zuhanyzóból érkezett, meztelen mellkasán vízcseppek csillogtak. A derekára kötött fehér törülköző alig takart el valamit a testéből.
– Nem fáradnál ki a kamera látószögéből, Roarke, mielőtt a társam agyvérzést kap?
Roarke a kommunikátor felé pillantott, és elvigyorodott.
– Hello, Peabody.
– Hello – és még a kommunikátoron keresztül is hallható volt, hogy Peabody mekkorát nyelt. – Örülök, hogy látlak. Hogy érzed magad?
– Remekül. És te?
– Micsoda?
– Roarke – sóhajtott fel Eve. – Ha nem hagyod békén Peabodyt, kikapcsolom a videót.
– Azt nem teheted, hadnagy – hallatszott Peabody reszelős hangjából a csalódás, amikor látta, hogy Roarke kisétál a képmezőből. – Jézusom.
– Csillapítsd le a hormonjaid, Peabody, és jelents végre.

155-156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · Roarke
>!
PandaSára P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– (…)Szolgálatban voltál, vagy csak kikapcsolódtál egy kicsit?
– Úgy mondanám, mindkettő egyszerre – vonta fel a szemöldökét, mert két kíváncsi kéz simogatni kezdte a fenekét. – Szolgálatban vagyok, Roarke. Épp egy szolgálatban lévő rendőr fenekét masszírozod.
– Ettől csak még érdekesebb lesz a dolog – harapott bele Roarke Eve nyakába. – Nem akarnád megsérteni a szabályzatot?

151. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas · Roarke
>!
krisztin1 P

… sokszor a túlélőknek sem sokkal könnyebb, mint az áldozatnak.

Második fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eve Dallas