Európa helyszín

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Viktor Jerofejev: Az orosz lélek enciklopédiája
Caleb Carr: A Halál angyala
Christopher Moore: Vérszívó démonok
Jókai Mór: Az utolsó budai basa
E. M. Forster: Út Indiába
Graham Greene: Gyógyulás
Aleksandar Zograf: Pszichonauta – Látomások a Balkánról
Antoine de Saint-Exupéry: Az ember földje
Körmendy Zsuzsanna (szerk.): Szép versek 1993
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Május 1. New Yorkban
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
Simone de Beauvoir: Amerikai útinapló
Buda Béla: Empátia
David I. Kertzer: A pápák a zsidók ellen
Galántai József: Az első világháború
Kácsor Zsolt: István király blogja
Sajó László: Írottkő
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Tiziano Terzani: A vég nekem a kezdet
Esterházy Péter: Esti
Szlankó Bálint: Az elnök, a képviselő és a diplomata – történetek az új Európai Unióból
Lion Feuchtwanger: A siker
Viktor Pelevin: T
Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Márai Sándor: A teljes napló 1952–1953
Martin Andersen Nexö: Az üres helyek utasai
Montesquieu: Igaz történet
Robert McKee: Story
Alekszandr Szergejevics Puskin: Levelek
Spiró György: Magtár
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
David Mitchell: Felhőatlasz
Gellér Katalin: XIX. századi francia festészet
Szilágyi Ákos (szerk.): A negyedik Oroszország
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Igor Janke: Hajrá, magyarok!
Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió
Lakner Zoltán – Tóth Ákos: Rendszerválás
Csejtei Dezső: A spanyol egzisztencializmus története
Szalai Sándor – Erdődy János (szerk.): A forradalmi Ady
Sztaniszlav Sztratiev: Másutt
Stephen Graubard: Az elnökök
Melissa Landers: Elidegenítve
Katus László: Európa története a középkorban
E. Lockhart: A hazudósok
Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók
Edward Rutherfurd: Párizs
Fidrich Róbert (szerk.): Húsatlasz
Radu Aldulescu: A népirtás krónikái
Réti László: Falak mögött
Pablo Neruda: Óda a költészethez
Horváth Andor (szerk.): Szavak májusa
Solymári Dániel – Pallos Tamás: Ferenc pápa útján
Diane Ackerman: Menedék
Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai
Katie Khan: 90 perc
Elif Shafak: Éva három lánya
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Békés Márton: Fordul a szél
Pascal Bruckner: Képzelt rasszizmus
Thilo Sarrazin: Ellenséges hatalomátvétel
Márai Sándor: Európa elrablása

Idézetek

egy_ember>!

Nem járhatott sokat külföldön. Hogy mit olvasott össze, azt nem tudom, de Európában nagyon régóta nem mutatható ki kannibalizmus. Az lehet, hogy a világon bármit megesznek, de egymást azért mégsem. Bár, ami a németeket illeti, velük sose tudni, hányadán áll az ember…

226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Európa · európaiak · kannibalizmus · német
1 hozzászólás
DaTa>!

Gyönyörű, okos, bűnös, nagyszerű, ártatlan, véres, egyetlen Európa.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Európa
Sz_László>!

Európa öngyilkosságot követ el. Vagy legalábbis vezetői az öngyilkosság mellett döntöttek. Az, hogy az emberek velük tartanak-e ezen az úton, már más kérdés.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Európa
robinson P>!

– Európa elpuhult, és el fog bukni.

318. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Európa
Elyndelou>!

Európa muzsikája hosszú csöndek közé ékelt tébolyult lárma.

496. oldal - Levelek a kastélyból (Cartaphilus, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Európa
sirszalhasogato P>!

A szentatyát gyakran támadják, mert a menekültek, migránsok befogadása kapcsán is radikális evangéliumi álláspontot képvisel. Vajon hol húzódik a határ a jogos, indokolt európai önvédelem és az említett krisztusi radikalizmus között? Létezhet egyensúly?

Azt hiszem, a megközelítésben van a hiba. Megint óvatosan mondom, hogy igyekszünk mindenféle szólamok mögé bújni, mint az európai kultúra védelme, (…) Gondoljunk bele: egyikünk sem választhatja meg, hova szülessen. A Közel-Keletről vagy Afrikából menekülőnek ugyanolyan joga van az élethez, mint nekem. A feloldást én abban látnám, hogy Jézus személyén keresztül megnézzem, vajon mitől értékes a mi európai életünk. Attól, hogy nagy kőtemplomaink vannak, meg sok pénzünk, és külföldre megyünk nyaralni, vagy pedig attól vagyunk értékesek, mert nagyobb a szeretetünk. És ez az, amivel Ferenc pápa szembesít bennünket, hogy Európa igazi kincse a lelki kincs. (…) A bibliai, krisztusi alapokon nyugvó európai kultúra lényege a hitből fakadó jóság, az emberség, a szeretet. Ettől vagyunk, ettől lehetünk igazán európaiak, és ezzel kell most példát mutatni. (…)

227-228. oldal, XII. állomás (Athenaeum, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: bevándorlás/ migráció · emberség · Európa · Ferenc pápa · szeretet
Sziszandria P>!

Ráncba akartam szedni őket, hogy normális európai népet csináljak belőlük, de ahogy elnéztem, a drágalátos magyarjaim még ezer év múlva is azon fognak tűnődni, hogy kik ők, honnan jöttek, és mit keresnek Európában.

137. oldal

Kácsor Zsolt: István király blogja Avagy hogyan alapítottam meg Magyarországot valójában?

Kapcsolódó szócikkek: Európa · I. (Szent) István · magyarok, magyarság
Sziszandria P>!

– Igazából a magyarok sem tudják, hogy kicsodák, honnan jöttek, és mit keresnek Európában – válaszolta titokzatosan Tar fia Kavar, ami nagyon különösen hatott Vörös Erik számára, aki pontosan tudta, hogy a vikingek a nagy sárkányisten leszármazottai, az égből jöttek, s lehetőleg minél több bort akarnak vedelni Európában.

12. oldal

Kácsor Zsolt: István király blogja Avagy hogyan alapítottam meg Magyarországot valójában?

pável>!

Van még szellemi Európa?… Vagy csak országok, határok, pénzrendszerek, politikai rendszerek, s beteges nacionalizmus maradt az egészből? Nem tudok felelni. Van még valami, amiben feltétlenül egyezik Európa, úgy, mint Erasmus idejében, mikor a reformáció feldúlta a nemzeti társadalmakat, mégis egyezett a humanizmus műveltségében? Miben „egyezik" ma Európa?

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Európa · Rotterdami Erasmus
Kek P>!

Csukás István:
Rassz-versek és gén-dalok

Egy dalmát
ette a vadalmát,
egy fogát kitörték,
nem eszik, csak körtét,
meghagyták az ínyét,
nem eszik, csak dinnyét.

               *
Egy csecsen
rágódik egy csecsen.
Tele szájjal interjúvolna:
kecske csecs ez, avagy juh volna?

               *
Egy zürjén
elmereng élete zűrjén:
a balhák mind rámugornak,
mért születtem finnugornak?

               *
Egy hucul
nyulat húz kurucul,
így szól: énrám ne pikkelj,
mért nincs rajtad halpikkely!

               *
Egy nyenyec
azt mondja, hogy konyec!
Nem eszem több pirogot,
mivel a cár kirugott!

               *
Egy dán
feküdt a járdán.
Férfi és nő mind rám hága,
fura város Koppenhága!

               *
Egy albán
átúszott az Elbán.
Ez már Európa?
Ekkor vágták orrba.

56-57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csukás István · Elba folyó · Európa · Koppenhága · körte