Etna helyszín

Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái
Szenteleky Kornél: Isola Bella
Bánffy Miklós: Milolu
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc / Lighea
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Mathias Énard: Zóna
Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz
François-René de Chateaubriand: René
!

Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A vulkán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

Neve valószínűleg a görög aitho (égni) vagy föníciai athana (tűzhely) szavakból ered. A helyiek által használt Mongibello elnevezés a latin mons (hegy) és az arab dzsabal (hegy) szavak keverékéből alakult ki. A vulkán több szempontból is érdekes:

először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben;
másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak.
A tényezők felkutatását nehezíti, hogy a tűzhányó a Földközi-tenger vidékének tektonikai szempontból legbonyolultabb területén fekszik.

A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket.

Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj.

2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.

!

Etna (24.hu)


Idézetek

forElle>!

…Malcolm Lowry, aki tíz évvel korábban megírta Vulkán alatt című regényét, talán éppen az Etna miatt költözött 1954-ben Taorminába, ebbe a túlságosan szép, már-már hamis díszletnek tűnő faluba, de az is lehet, hogy a felesége, Margerie választotta ezt a helyet, férjének, az iszákos Lowrynak levegőváltozásra van szüksége, ő is csatlakozik a Zónában lakó angolszász művészcsapathoz, Joyce, Durell, Hemingway, a fasiszta Pound, az egzaltált Burroughs, Malcolm kezében mindig ott van egy üveg ital, miközben nézi a Naxosi-öböl vizében csillogó kardhalakat,..

Kapcsolódó szócikkek: 1954 · Etna · Malcolm Lowry · Taormina
csgabi P>!

A Lipari-szigetek. Rücskös, bolondforma sziklák. Csupa kialudt vulkán. Az egyik a Stromboli. Most is füstöl. Csak szelíden füstöl. Bélésen pipázik, mint valami jóságos nagybácsi, pedig azt mondják, még gyakrabban komiszkodik, mint az öreg Etna.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Etna · vulkán
Carmilla >!

Empedoklesről azt regélik, hogy eszméinek merevsége pesszimizmusba, a pesszimizmusa pedig az Aetna kráterébe vezette, ahová önszántából vetette magát.

140. oldal (Magánkiadás, 1924)

Kapcsolódó szócikkek: Etna
Gregöria_Hill>!

Végre megérkeztek Mascaliba, a lávatenger szélére. A kalauzok megostromolták Duhaut-ékat, mindenki menekültnek adta ki magát és mindenki el akarta mesélni a lávaömlés borzalmait. Egy öreg kecskeszakállas ember fényképet árult az Etna kitöréséről, és öt lírát kért egy képért.

Kapcsolódó szócikkek: Etna · Mascali
2 hozzászólás
_ada >!

Már estefelé járt az idő. Ilyen sokáig aludt! Az Etna mögött sápadt rózsaszínek sóhajtoztak, mint halk angyali énekek. Valahol a kert alján tilinkó mélázott. Valami ősi pogány dallam szökdécselt, hullámzott az estében, talán egy etruszk pásztor vagy egy szép okeanida után kószáló pán furulyázott ilyen egyszerűen, ilyen jámbor és tiszta életszerelemmel ezer esztendőkkel ezelőtt.

12-13. oldal, 3. (Kráter, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Etna · tilinkó
dokijano>!

[…] ez a táj, amelyben csak néhány mérföldnyi távolságra van egymástól a Randazzo* körüli pokol és a gyönyörűséges Taormina-öböl, ez az éghajlat, amely hat hónapon át sújt bennünket negyvenfokos lázzal; számolja csak meg, Chevalley, számolja meg: május, június, július, augusztus, szeptember, október; hatszor harminc napon át zuhog a fejünkre meredeken a nap; […] maga még nem tudja, de mi bízvást elmondhatjuk, hogy nálunk tűzeső hull, mint a biblia elátkozott városaira; a hat hónap bármelyikében is, ha egy szicíliai komolyan dolgoznék, annyi energiát pazarolna erre, amennyi három embernek is elegendő volna.

*Község az Etna tövében, amelynek a környékét a tűzhányó kitörése annak idején elpusztította.

244. oldal, Negyedik fejezet - 1860. november - Chevalley és don Fabrizio (Európa, 1984.)

Kapcsolódó szócikkek: Etna
>!

Sok esztendő nyomora gyülemlett fel Szicíliában, a fenyegető lázadást aligha lehetett elhárítani. Füstölgött az Aetna is, éjjelente kénszagú vörös füst gomolygott a tetején, dübörgött a mély.
A kormány nem tudott volna semmiről? Hosszú idő elteltével végre valaki fölvilágosította őket, mire bizottságot neveztek ki. Már az némi nyugalmat hozott egyeseknek, hogy a bizottság tagjai egy szép napon végighajtattak a korzón. Persze a nép aligha észlelte, hogy a javát akarnák. Az asszonyok az ajtókban álltak és csúfolódtak, a gyerekek a kocsik körül ugráltak és ezt kiabálták. „Tolvajok! Tolvajok!”
Minden a lázadást siettette. Az emberekkel továbbra sem törődtek, nem nyugtatgatták a város lakóit. Nem akadt hivatalnok, akiben megbíztak volna, még azokat viselték el a leginkább, akiket csak megvesztegetéssel lehetett vádolni. Többekről suttogták: tagjai a maffiának, amely a törvényszegést védelmezi Szicíliában. A pénz és a hatalom vezényelt.

137-138. oldal, Első könyv - "Akkor majd nagy ínség uralkodik.", IX. Sirokkó (Palatinus, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Etna · Szicília
Nazanszkij >!

Valaki arra kérte az angol hölgyet, lépjen fel maga is, hiszen az ünneplés elsősorban őt illeti.
Tetszett az ajánlat, elfogadta. Hajdan fiatalkorában gyakran énekelt, s különben is, az angol kisasszonyoktól sohasem állt távol az éneklés. Máskor talán nem veszi észre az efféle biztatást. Most jólesett neki. Utolsónak lépett fel. Átvillant rajta, mit jelent egy antik görög színpadon föllépni. Itt temették el Antigonét, itt mutatott be áldozatot Iphigénia. Ő pedig előrelépett két lépést, és úgy fogadta a hódolatot. Fölzúgott a taps, szinte dübörgött. S ő ott állt, mögötte az Aetna, a háttér messzeségében a tenger, előtte zöldellő mező, s a fűvel benőtt padokon a szegénység. Érezte, Diamante a lábainál hever.
Bellinit választotta, mint mondták: a „mi Bellininket”, aki az Aetna tövében született.
A hölgy persze nem tudott énekelni, a hiúsága vitte színpadra, hogy hódoljon neki a nép, amely a zeneszerző valamennyi hangjegyét ismerte.
A mandolinos húzta először fanyar mosolyra a száját, s maga is hamis dalba kezdett. Aztán jöttek a többiek: a betegarcú kacagott, a hajcsár a tenyerét csapkodta a térdéhez.
Hirtelen mind együtt voltak, de nem sejtették micsoda ostobaságot követnek el. De hát a görögök földjén nem tűrték a hamis hangú barbárokat. Pepa úgy röhögött, mint életében soha: „Szent Paszkálra, a donna egyetlen hangja sem tiszta!”
A szegények, most, hogy életükben egyszer végre jóllakhattak, miért ne derülnének felszabadultan? Valóságos mámor szállt rájuk. Különben nem azért kaptak enni, hogy holmi hamis hangokkal – fűrész s reszelő .,csikkanásokkal" – kínozzák magukat! Pisszegtek, csúfolódtak, hátravetették magukat üléseiken a nevetéstől. Nem voltak ők rabszolgák.
Az énekes belesápadt. Elképedve kérdezte: .Rajtam nevetnek?" De elhessegette, elénekelte az áriát, s azt gondolta, más oka van a kacagásnak, pisszegésnek.
Az ének végén felhangzott a taps, s ekkor a holdfényben láthatta, kacagással ötvöződik a tenyércsapkodás, közben az emberek a hasukhoz kapkodnak. Most már tisztán hallotta a gúnyolódást. Valósággal menekült a színpadról. Még az Aetnát is nevetni vélte.

201-202. oldal, Második könyv - Az Antikrisztus országról országra jár, és kenyeret ad a szegényeknek., II. Kenyeret és cirkuszt (Palatinus, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Antigoné · Etna · Iphigeneia · Szent Paszkál · Vincenzo Bellini
Dénes_Gabriella>!

Egy nap fölmásztam az Aetna csúcsára, a hatalmas tűzhányóra, mely egy szigeten lángol. Alattam a kétes láthatáron fölemelkedni láttam a napot; láttam Szicziliát egy ponttá összezsugorodva, s láttam a tengert mérhetlen messzeségben elterülni. A folyók úgy tüntek föl a magasból, mint térképen húzott földrajzi vonalak. S míg szemem egyik oldalon a táj nagyszerűségén merengett, másik oldalon az Aetna kráterébe mélyedt, mely a fölgomolygó fekete gőzökön át föltárta előttem lángoló belsejét.

Kapcsolódó szócikkek: Etna · Szicília
judybee >!

PROMÉTHEUSZ […]
A Földnek szörnyszülött fiát, Kilikia
barlangjának lakóját egykor, százfejű
szilaj Tüphónt is szánakozva láttam én:
legyőzetett, ki minden istennel dacolt.
Száz torkon át sziszegve szállt a borzalom,
félelmes fényt villámlott mindegyik szeme,
s már készen állt Zeusz trónját elpusztítatni.
De jött és eltalálta Zeusz éber nyila,
a villám, mely leszállva tűzlángot lehelt,
s elhallgattatta felfuvalkodott szavát,
mert áthatolt a tűz a belsőrészeken,
s hamvába roskadott a lázadó erő.
És most, akár a dögtetem, haszontalan,
tengerszoros partjára vetve nyúlik el,
az Étna súlyosan föléje tornyosul,
magas hegyormon ül s izzó vasat ver ott
Héphaisztosz, és innét tör egykor majd elő
a tűzfolyam, kegyetlen foggal falva fel
a termékeny Szicílián a tág mezőt.
Lángot lihegve hord a szél tüzes nyilat,
epét okádva ily vihart kavar Tüphón,
bár villámával Zeusz szénné égette már.

10. oldal