Étienne St. Clair személy

„What? You aren't afraid of heights?”
[…]
„I just can't fathom why anyone would stand on a ledge when there's a respectable amount of walking space right next to it.”

chapter 8

Elszórt, udvarias taps. Körülnézek, és döbbenten látom, hogy St. Clair engem néz. Tapsol, és felém emeli a kezét. Elpirulok, és elkapom a fejem.

Fölteszi a kitűzőt a saját ruhájára, a pazar, kétsoros, fekete kabátra, amiben tényleg nagyon európainak látszik.
– […] – Állj! Ne csináld ezt! – rázom a fejemet St. Clairnek. – Tönkreteszed azt a jó kabátot.
– Bocs, talán kéred? Esetleg kiegyensúlyozná a gyűjteményedet – int a bordó mellényemre.

29. oldal

– Mindenki itt van, kivéve St. Clairt – nyújtogatja Meredith a nyakát, és körülnéz az étkezőben. – Ő általában késik.
– Mindig – helyesbít Josh. – Mindig késik.

– Étienne.

– És ez? Yaourt?
– Jesszus. Mit tudom én. Joghurt?
– Őstehetség! És azt mondod, még sohasem éltél Franciaországban?

21. fejezet

– Gyere, nézzük meg a kriptát!
– Kriptát? – dermedek meg. – Úgy érted, a kripta kriptát?

177. oldal

A babatörlő felé biccent.
– Mi mást rejtegetsz még a zsebedben? Porrongyot? Bútorfényt?
– Csak vigyázz, Étienne! – fenyegeti Anna. – Majd mindjárt a te karodat dörzsölöm le.
– Ha előtt félrevonulunk, semmi akadálya – vigyorog a srác.

28. oldal

Ideje volna felhagynod a sztereotípiákkal, és kialakítani a saját véleményed.