Esztergom helyszín

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Hegedüs Géza: Korona és kard
Jókai Mór: Az utolsó budai basa
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Evlia Cselebi: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664
Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum
Benczédi László – Bertalan Vilmos – Papp Antal – Aradi Nóra: Budapest
Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye
Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország
Granasztói György: A középkori magyar város
Karczag György: Zúgó nyilak
Tüskés Tibor: Babits és Pécs
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Sárközi Mátyás: Párban magányban
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Lengyel Tibor: „Itt állok, nem tehetek mást”
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Ladocsi Gáspár: Játékok imái
Evlia Cselebi: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1666
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 1.
Péter Korniss: Szentendre
Trux Béla: Az inkvizítor
Király Anikó: Csak barátok?

Idézetek

sztimi53>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Szép, színes XVII. vagy XVIII. századbeli rézkarcok függtek a várószobában és a lépcsőházban. Esztergom városa. Az előtérben karóba húzottak és egy elítélt, aki a karóba húzás előtt még a feszületet csókolja. Győr városa. Bal felől akasztanak, jobbra fejeznek.

30. oldal, Magvető, 2005.

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · Győr · rézkarc
18 hozzászólás
Ydna>!

Sötét volt. Az égen felhő, a földön is felhő: köd, két lépésre nem lehetett látni. Pedig kár, érdemes volna máskülönben leírni a városkát. Mert akkor még nem voltak a városok uniformisban, sem klasszisokba osztva. Most már háromszáz egyforma Kapos van, vagy száz Losonc, vagy húsz Kassa, és van a végén a városok anyja: Budapest. Csakhogy ez nem olyan anya, aki szoptatja a gyerekeit, ellenkezőleg őt szoptatják a gyerekek, s maradnak mellette örökké satnyák, kicsinyek, vérszegények.

Azelőtt nem voltak ezek a sablonok. Minden város különbözött a másiktól. Csupa gyönyörűség volt ide-oda utazni. Aki sok várost ismert, ugyanaz az érzése volt, mintha sok atyafia volna szétszórva a világban, s az mind igen kellemes lenne valamely oldaláról. Újhelyen jó bort kap az ember, Tiszaújlakon fölséges bajuszpedrőt, Körmöcön olyan csipkét, mint a hab, Miskolcon foszlós cipót, Rimaszombaton csutorát vehet, Gácson olyan posztót, mint a bőr, Léván olyan bőrt, mint a posztó, Esztergomban nyerget, Szabadkán katrincát, Selmecen pipát, Győrben bicskát, Libetbányán borovicskát.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csipke · Esztergom · Győr · Léva · Miskolc · Rimaszombat · Szabadka
1 hozzászólás
ppeva P>!

Februárius. Csikorgó hideg. Vastag jéggel fedett folyó, szekérrel is átkel azon most akárki.
A jégen át lovascsapat tart Esztergomnak. A büszke erőd ott magaslik a Duna felett. Királyváros, érseki székhely, kalmárparadicsom.

22. oldal, Második fejezet - A kiátkozott király városában (Lazi, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Esztergom
Lélle P>!

     A magyarok és németek természete és szokásaik. Ime, itt végződik a magyar vilájet. Innen nyugat felé egész Bécsig, Prágáig és Londsát vilájetig német és álámán vilájetek vannak. A magyarok innen oda fegyveresen nem mehetnek, hacsak a németek segítségül nem hívják őket a harczba. Olyankor a magyarok fegyveresen jönnek, csakhogy melléjük ekkor még a magyar katonáknál is több német katonát tesznek őrizetül.
    A németek és magyarok között a békességes együttélés sohasem volt meg. Egymással nem egyeznek meg s egymásban nem bíznak, mivel a magyarok néhányszor az oszmánoknak meghódoltak s a németek tartományát és népét Szulejmán khánnal feldúlatták. Mind a ketten messiási vallásúak ugyan, de azért egymást éppen nem szeretik. A németek Esztergom és Székesfejérvár felé sem fegyveresen, sem fegyvertelenül nem mennek, mert a magyaroktól félnek és csak nagy csapatban járnak s egymással csak dárda végével beszélgetnek. A németek birodalma azonban erős és terjedelmes, a magyaroké pedig Szulejmán khán idejétől fogva, midőn Esztergom vára és a »korona« kezükből kiesett, igen elgyengült s a német a magyarok fölött hatalmaskodva, rájákká tette őket. A németek a magyarok mellett olyanok, mint a zsidók, bátorságuk nincs és kardosan lóra nem ülnek, hanem csupán gyalogos puskások és gránátosok. Övükön rövid pózna van s mikor lőni akarnak, akkor ezt villa alakban felállítják s azon lőnek. Az oszmán vitézek módjára kézből nem lőnek, hanem szemeiket becsukják s úgy lőnek. Fekete sapkájuk nagy, czipőik orra hosszú, sarka magas, télen-nyáron a keztyüt kezükről le nem teszik.
    A magyar nép országa gyenge, de jó asztaluk van s a vendéget igen szeretik. Országuk gabonatermő ország s a nép földmíves. Való igaz, hogy vitéz nép s a tatárok módjára mindenfelé kettős lóval nyargalnak; öt-tíz paripájuk is van s övükön kardot viselnek. Olyan ruhájuk van, hogy a mi végbeli katonáinktól alig lehet őket megkülönböztetni. Kuhejlán lóra ülnek, tisztán járnak, tisztán étkeznek, a vendégre különös figyelmet fordítanak. Foglyaikat nem kínozzák, mint a németek s a kardot az oszmánlik módjára forgatják. Szóval: a magyarok jótermészetűek, reggelenkint ép úgy tisztára megmossák az arczukat, mint az oszmánlik.

147-148. oldal, V. A török követ utazása Bécsbe - A magyarok és németek természete és szokásaik (Históriaantik, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · magyarok, magyarság
robinson P>!

Ki ne ismerné Esztergomban Karvaly Gábort vagy, ahogy mindenki nevezte, a „Szép Gábrist”?

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · Karvaly Gábor · Sárosi Felícia
latinta P>!

Nyárra mégis kimegyünk Esztergomba. Mihály ott akarja megírni Jónás-poémáját. Az Úristen elküldte Jónás prófétát, hogy hirdesse Ninive népének: pusztulás vár rá, ha nem tér jó útra. Mihály szerint új prófétára van szükség, mert a világ ismét vesztébe rohan. Azt nyilatkozta valamelyik újságnak, hogy mivel bíró volt az apja, a vérében van az ítélkezés, nem tud belenyugodni abba, amit az igazságérzete nem szentesít. Két sora szüntelenül a fejemben zakatol: Aki éltét hazugságba veszti, / a boldogságtól magát elrekeszti. Úgy érzem, ez nem csak erkölcsi intés, relációkra is vonatkozhat.

117. oldal (Noran, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · Ninive
Cneajna P>!

Magyarország szent hegye, vagy ahogy a történelem folyamán gyakran nevezték, a „Magyar Sión”, államiságunk és kereszténnyé válásunk bölcsője: az esztergomi Várhegy. Természetes adottságai predesztinálták arra, hogy az ókor óta fontos őr- és kultuszhely legyen. Solva, ahogy a rómaiak nevezték, a limes fontos pontja volt, és a Dunát átszelő kereskedelmi vonalat vigyázta. Marcus Aurelius császár itt, a Garam torkolatánál felütött táborában írta Elmélkedéseit 170-180 közt.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom · Marcus Aurelius
KingucK P>!

A magam részéről én el sem tudtam képzelni, hogy máshol éljek. Szerettem Esztergomot, ezt az egykor virágzó egyházi központot és végvárat, amely a születésemkor – az Úr 1720. esztendejében – sajnos már csak árnyéka volt egykori önmagának.
Apám elbeszéléséből ismerem a rövid történetét.

Az esztergomi máglya

Kapcsolódó szócikkek: 1720 · Esztergom
KingucK P>!

Immáron nem hátrafelé, Esztergom irányába néztem, hanem előre, Buda felé. Mindenképpen én akartam az első lenni, aki észreveszi, mikor megérkezünk.

A Gellért-hegy titka

Kapcsolódó szócikkek: Buda · Esztergom
robinson P>!

A város tobzódott a gazdagságban. Nem is olyan régen még Esztergom volt a királyok városa, de jelentősége azután sem csökkent, hogy a királyi udvar Budára költözött. Hiszen itt maradt az ország második számú nagyhatalma, az esztergomi érsekség.

Kapcsolódó szócikkek: Esztergom