Erzsébet híd helyszín
Idézetek
Egy, csak egy helyet említek, a pesti Duna-partnak az Erzsébet híd előtti szakaszát; sokszor üldögéltem ott, természetesen a rakodópart alsó kövén, el-elmenekülvén az egyetemi órákról. Ott egyszer rám nézett egy lány. Én meg vissza. Mintha szívemből szólt volna.
Máig nézem.
125. oldal (Magvető, 2018)
Nézte a madarat, a hegyet, az Erzsébet-hídnak a házak fölé nyúló, sárga tornyát bénán lecsüngő láncaival, a végtelen, megtiport várost torka elszorult, szeméből ki akartak törni a könnyek, és életében először kimondta ezt a szót: hazám.
24. rész
Tudnivalók, közlekedési korlátozások a február 1-i eseményekkel kapcsolatban
Mint ismeretes, holnapután, február elsején, egy keddi napon, délután háromnegyed hatkor vége lesz a világnak. Mindjárt utána az utolsó ítélet következik.
A fővárosi tanács illetékes ügyosztálya felkéri a lakosságot, hogy kerülje a pánikot. Másfelől viszont türelmetlenkedni is fölösleges, mert kivétel nélkül mindenki sorra kerül.
Nagyobb méretű közlekedési korlátozásokra nem lesz szükség, de az Alagutat – az esetleges beomlást veszélye miatt – délután 3-kor lezárják. Ettől kezdve a 4-es, 5-ös, 56-os autóbusz a Lánchíd helyett az Erzsébet-hídon közlekedik.
A vasutak, hajók, autóbuszok menetrendszerűen járnak, sőt, a Vigadó térről egy sétahajó különjárat is indul (elegendő számú jelentkezés esetén) fellobogózott ravatalként úszik lefelé a Vaskapu festői vidéke és Fekete-tenger felé.
Mindazokkal, akik életük meghosszabbítását akarják kérvényezni, máris közöljük, hogy kívánságuk nem teljesíthető. Még terhes anyák és újszülöttek sem képeznek kivételt, pedig néhányan jogosan panaszkodnak amiatt, hogy épp holnapután háromnegyed hatkor jönnek a világra, és ennek folytán roppant rövid életűek lesznek.
Másfelől viszont különleges szerencse éri mindazokat, akik ebben az időpontban amúgy is elhaláloztak volna.
Ezek most jót röhögnek a markukba.
Flórián mindig szerette az Erzsébet-hidat.
Aludni is tilos
Ilyen sorrendben haltak meg a budapesti hidak
1944-11-04 Margit-híd pesti szakasza
1944-12-24 Északi összekötő vasúti híd
1944-12-31 Déli összekötő vasúti híd
1945-01-14 Horthy Miklós-híd
1945-01-16 Ferenc József-híd
1945-01-18 Lánchíd
1945-01-18 Margit-híd budai szakasza
1945-01-18 Erzsébet-híd
Az Árpád-hidat nem robbantották fel, mert ekkor még csak félkész állapotban
volt.
És ilyen sorrendben támadtak föl
1946-01-15 Kossuth-híd (gyalogosforgalom)
1946-01-18 Kossuth-híd (hivatalos átadás)
A Kossuth-hidat 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották.
1946-08-20 Szabadság-híd, az újjáépített Ferenc József-híd
1947-11-16 Margit-híd (Fele szélességében)
1948-08-01 Margit híd (Teljes szélességében)
1949-11-21 Lánchíd
1950-11-07 Árpád-híd
1952-11-22 Petőfi híd
1953. június Déli összekötő vasúti híd
1955. május Északi összekötő vasúti híd
1964-11-21 Erzsébet-híd
…Nem szerencsés harcászati szempontból a Rókus Kórház fekvése. Korábban épült, mint az öt-hatemeletes bérházak, belóg a Rákóczi útra.
…..
Ezúttal mind a Keleti pályaudvar, mind a háborúban felrobbantott Erzsébet híd rozsdás torzója felől….egyaránt szenvedélyesen lőtték a kórház utcára belógó részét.
…..
A Nemzeti Színházat a Körútról lövik, pedig az nem lóg be sehová.
6-7. oldal
Az eredeti változatot 1893-ban kezdték építeni, akkor még Eskü téri híd néven, végül az öt évvel később meggyilkolt királynéról nevezték el. 1903-ban az uralkodó, Ferenc József jelenlétében avatták föl. Sokan a város legszebb hídjának tartották, sajátos, okker színét a ritka színes fotók őrzik. 1945 januárjában robbantották föl a németek.
A város területén itt a legkeskenyebb a folyó, így már a rómaiak idején volt e helyütt révátkelő, majd hajóhíd, azután a török korban úgynevezett repülőhíd. Zsigmond és Mátyás király is tervezett ide állandó hidat, de mint tudjuk, az első ilyen a szabadságharc után megnyitott Lánchíd lett.
1945 novemberében az Erzsébet híd nyomvonalától északra állították föl a Petőfi pontonhidat, de azt a jégzajlás előtt el kellett bontani. A következő évben újra át lehetett kelni rajta, és akkor már a Margit híd helyett szolgáló Manci híd nyomán Böske hídként emlegették a pestiek. Ezt a Lánchíd megnyitása (1949) után a Boráros térhez helyezték át.
A régi nyomvonalát pontosan követő kábelhidat Sávoly Pál tervezte. 1960-ban kezdték el építeni, négy év múlva, 1964. november 20-án adták át. Azóta csak két új Duna-híd, a Lágymányosi (immár Rákóczi) és északon a Megyeri híd készült el Budapest területén.
Az ezüst híd a főváros egyik nevezetessége lett: eleinte a kétszer kétsávos autóút között vágányok is húzódtak rajta, majd 1973-ban, a kettes metró átadásakor megszüntették itt a villamosközlekedést.
47. oldal, Épül az új Erzsébet híd