érzelem fogalom

Az érzelmek természetüknél fogva nem lehetnek ésszerűek.

210. oldal, Közjáték - Az okok keresése

Az érzelmeink nem luxuscikkek, hanem alapvető részei lényünknek, a természetünknek.
Nemcsak azért léteznek, hogy örömet szerezzenek, hanem létfontosságú túlélési funkcióval is rendelkeznek. Segítenek eligazodni, értelmezik a világot számunkra, olyan alapvető információkkal látnak el minket, amelyek nélkül nem tudnánk boldogulni.

208. oldal

– De mit gondolnak, mi történik a képen? – folytatja Miss Moore. – Mit akar a művész közölni erről a nőről? És mit éreznek, amikor ránéznek?
Mit érez? Még soha nem tették fel nekem ezt a kérdést. Egyikünknek sem. Nem illik éreznünk. Britek vagyunk.

96-97. oldal, Kilencedik fejezet

     Az érzelmi rugalmasság mégsem a gondolatok irányításáról és a pozitív gondolkodás erőltetéséről szól. Noha az embereket rá lehet venni a gondolataik megváltoztatására, el lehet érni például, hogy ahelyett, hogy „biztos elcseszem az előadásomat” azt gondolják, hogy „én leszek a legnagyobb király”, a legújabb kutatások szerint ez mégsem működik. Sőt, épp a kívánttal ellentétes hatást válthat ki.
     Az érzelmi rugalmasság az ellazulásról, a higgadtságról és a tudatosabb életről szól, vagyis arról, hogy magunk választjuk meg, hogyan reagálunk érzelmi figyelmeztetőrendszerünk jelzéseire. Ahhoz a megközelítéshez áll a legközelebb, amelyről Mégis mondj igent az életre! című könyvében a náci haláltábort túlélő Viktor Frankl pszichiáter írt. Eszerint a lehetőségek kiaknázására alkalmasabb, teljesebb életet kellene élni. „Az inger és a reakció között létezik egy tér – mondja Frankl. – Ebben a térben lehetőség nyílik a reakcióink megválasztására, válaszainkban pedig a fejlődés és a szabadság lehetősége rejlik.”

13-14. oldal, 1. fejezet - A merevségtől a rugalmasságig (HVG Könyvek, 2017)

Dr. Goodall azzal hatott rám a leginkább, hogy nem gombnyomásra működő ösztönlényeknek tartotta az állatokat, és ezzel meghazudtolta azt az általánosan elterjedt nézetet, amely a felvilágosodás korában élt, túlzottan is redukcionista tudóstól, Descartes-tól ered, és amely azon alapszik, hogy az állatoknak nincsenek igazi érzelmeik. […] Goodall bebizonyította, hogy minden egyes csimpánz külön egyéniség, és ezzel más tudósokat is arra inspirált, hogy vizsgálatokkal igazolják, az elefántok, az orángutánok, a gorillák és a farkasok is önálló személyiségek.

144. oldal, 10. A biológus egy napja