értelem fogalom

Márai Sándor: Füves könyv
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Robert Merle: Majomábécé
Frank Herbert: A Dűne istencsászára
Thomas Mann: A varázshegy
Biblia
James Joyce: Ulysses
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Tar Sándor: Lassú teher
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok
Szilvási Lajos: Légszomj
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Osho: Bátorság
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Stalker
Anne Rice: A Kárhozottak Királynője
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Anna Seghers: A hetedik kereszt
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
Vladimir Nabokov: Pnyin professzor
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Pedro Zarraluki: Újrakezdés
Buda Béla: Empátia
Gesta Romanorum
Bagdy Emőke: Pszichofitness
Stanisław Lem: Képzelt nagyság
H. G. Wells – Egon Friedell – K. W. Jeter: Utazások az időgéppel
Georges Duby: A katedrálisok kora
Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Tobias Smollett: Humphry Clinker kalandozásai
Réz Pál: Voltaire világa
O. Carl Simonton – Stephanie Matthews-Simonton – James L. Creighton: A gyógyító képzelet
Hermész Triszmegisztosz: Hermész Triszmegisztosz összegyűjtött tanításai
Apuleius: A mágiáról / Virágoskert
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Apuleius: A világról
Platón: Theaitétosz
Stefan Zweig: Bizánc meghódítása
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
George Gordon Noël Byron: Naplók, levelek
Mérő László: Az érzelmek logikája
Francesco Petrarca: A tudatlanságról
Pier Paolo Pasolini: Egy halott énekei / Ciants di un muàrt / Canti di un morto
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Khalil Gibran: A Próféta / A Próféta kertje
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Cassandra Clare: Az angyal
Szophoklész: Szophoklész drámái
Janne Teller: Semmi
Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál keresése
Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: A meditáció szakaszai
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Horváth Andor: A szent liget
Csejtei Dezső: A spanyol egzisztencializmus története
Marina Sztyepnova: Lazar asszonyai
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Karl Ove Knausgård: Halál
Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül
Jan Guillou: Könyörtelenek
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Sylvia Löhken: A személyiség ereje
Feldmár András: A rettenetes, a csodálatos
Bernard le Bovier de Fontenelle: Holtak párbeszéde
Becca Prior – Hayden Moore: Talált CelEB / Nem játék
Nora Roberts: A Sors csillagai
Jim Butcher: Átokvihar
Szabó T. Anna: Ár
Kylie Scott: Lies
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
Marjane Satrapi: Persepolis
Moldova György: Hátsó lépcső
Gianrico Carofiglio: La disciplina di Penelope
Nina George: Déli fények
Erich von Manstein: Elveszett győzelmek
Ben Shapiro: A történelem jobb oldala
Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
Ella Frank: Entice
Charlotte Brontë – Emily Brontë – Anne Brontë: Brontë minden napra
Jo Nesbø: Vérhold
Alessandro Mari: Qualcosa resta

Idézetek

Lélle P>!

Zénón azt mondta, hogy a filozófusnak értelmébe kell előbb belemártania szavait, mielőtt száján kijönnének […]

437. oldal, Második kötet, Phókión (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: értelem · filozófus · szó
1 hozzászólás
Lélle P>!

SOCRATES BÖLCS VÁLASZA

Nagy Sándor egyik katonája egy ízben meglátta Socratest, odalovagolt hozzá és megszólította:
– Kinek az embere vagy, kedvesem?
– Olyan úrnak vagyok a hűbérese – hangzott a válasz –, hogy az én uram szolgája a te uradnak ura.
– De hiszen a föld kerekén nincsen hatalmasabb az én uramnál! – kiáltotta a katona. – De mert ezt mondtad, odaviszlek az uramhoz, hadd halljuk, kicsoda a te urad, akiről ilyen hallatlan dolgokat állítasz. – És odavezették Nagy Sándor elé.
– Kedvesem – kérdezte a király –, ki a te urad, akiről azt állítod, hogy az ő szolgája uram énnekem?
– Az én uram az értelem – válaszolta Socrates –, ennek pedig az akarat a szolgája. Igazam van tehát, mert te ezidáig akaratod szerint kormányoztad birodalmadat, nem pedig értelmed szerint. Vagyis uramnak szolgája – az akarat – a te urad.
Ennek hallatára így szólt Nagy Sándor:
– Bölcsen válaszoltál, kedvesem, menj békességgel!
És ettől a naptól kezdve a király nem akarata szerint, hanem értelme szerint kezdte kormányozni birodalmát.

64. oldal (Magyar Könyvklub, 2001)

Gesta Romanorum Középkori elbeszélések

Kapcsolódó szócikkek: akarat · értelem · Nagy Sándor · Szókratész
1 hozzászólás
Lélle P>!

[…] nem az értelemmel élőkre jellemző az erőszakoskodás, hanem azok folyamodnak hozzá, akikben az erő esztelenséggel párosul.

14. oldal, Emlékeim Szókratészról - Első könyv (Európa, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: erő · erőszak · értelem · esztelenség
Chöpp >!

Az értelem csak akkor értékes, ha az univerzum szótlan, fizikai háttere előtt működik.

248. oldal

Kapcsolódó szócikkek: értelem
Lélle P>!

[…] az értelem a cselekvés minden akadályát átformálja, átváltoztatja közvetlen céllá. Így lesz a cselekvést gátló akadályból cselekvés, az út torlaszából út.

87-88. oldal, Ötödik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: cselekvés · értelem
Kkatja P>!

    A kortárs társadalom egy másik, már említett jellegzetessége szintén pusztító hatással van az értelemre. Mivel soha senki nem csinál végig egyedül egy teljes feladatot, hanem annak csak egy részét, mivel a dolgok dimenziója és az embereket tömörítő szervezetek túl nagyok ahhoz, hogy egészében meg lehessen őket érteni, soha semmit nem látunk át a maga teljességében. Ezért nem tudjuk megfigyelni a jelenségek mögötti törvényszerűségeket. Elegendő az intelligencia ahhoz, hogy egy nagyobb egység adott részterületét megfelelően kezeljük, akár gépről, akár államról legyen szó. De az értelem csak akkor fejlődhet, ha az egészet át tudja fogni, ha megfigyelhető és irányítható egységekkel van dolga. […] Másképpen fogalmazva, bizonyos nagyságrend fölött szükségszerűen eltűnik a konkrétság, és az absztrakció veszi át a helyét; ezzel pedig elhomályosodik a valóságérzékelésünk. Elsőként Arisztotelész látta meg ezt a problémát, aki úgy véli, hogy egy akkora városban, amelynek lakossága számát tekintve nagyobb, mint egy mai fogalmaink szerinti kisváros, nem lehet élni.

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · értelem · intelligencia · társadalom
Kkatja P>!

Annak ellenére, hogy mindenki kötelességtudóan olvassa az újságot, nem értjük a politikai események jelentését, ami mélységesen rémisztő, mivel intelligenciánk segítségével olyan fegyvereket gyártunk, amelyeket értelmünkkel képtelenek vagyunk ellenőrizni. Tudjuk, hogyan, de nem tudjuk, miért és azt sem, mi célból.

158. oldal

Kapcsolódó szócikkek: értelem · intelligencia
Chöpp >!

Ha ész és értelem vezetné a világot! Akkor előre láthatná az ember, felkészülne az eseményekre!

230. oldal

Kapcsolódó szócikkek: értelem · ész
Lélle P>!

Ha az életnek egyáltalán van értelme, akkor a szenvedésnek is kell legyen értelme. Hiszen a szenvedés része az életünknek – ugyanúgy, mint ránk mért sorsunk és a halál. Csak az elszenvedett szükség és a halál által válik az emberi lét teljessé.

133. oldal, ...mégis mondj igent az életre (Európa, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme · élet · emberek · értelem · halál · sors · szenvedés · szükség · teljesség
rókatündérlizi P>!

Az életnek csak annyi értelme van, amennyit az ember ad neki.

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · értelem