értelem fogalom
Idézetek
SOCRATES BÖLCS VÁLASZA
Nagy Sándor egyik katonája egy ízben meglátta Socratest, odalovagolt hozzá és megszólította:
– Kinek az embere vagy, kedvesem?
– Olyan úrnak vagyok a hűbérese – hangzott a válasz –, hogy az én uram szolgája a te uradnak ura.
– De hiszen a föld kerekén nincsen hatalmasabb az én uramnál! – kiáltotta a katona. – De mert ezt mondtad, odaviszlek az uramhoz, hadd halljuk, kicsoda a te urad, akiről ilyen hallatlan dolgokat állítasz. – És odavezették Nagy Sándor elé.
– Kedvesem – kérdezte a király –, ki a te urad, akiről azt állítod, hogy az ő szolgája uram énnekem?
– Az én uram az értelem – válaszolta Socrates –, ennek pedig az akarat a szolgája. Igazam van tehát, mert te ezidáig akaratod szerint kormányoztad birodalmadat, nem pedig értelmed szerint. Vagyis uramnak szolgája – az akarat – a te urad.
Ennek hallatára így szólt Nagy Sándor:
– Bölcsen válaszoltál, kedvesem, menj békességgel!
És ettől a naptól kezdve a király nem akarata szerint, hanem értelme szerint kezdte kormányozni birodalmát.
64. oldal (Magyar Könyvklub, 2001)
Gesta Romanorum 74% Középkori elbeszélések
A kortárs társadalom egy másik, már említett jellegzetessége szintén pusztító hatással van az értelemre. Mivel soha senki nem csinál végig egyedül egy teljes feladatot, hanem annak csak egy részét, mivel a dolgok dimenziója és az embereket tömörítő szervezetek túl nagyok ahhoz, hogy egészében meg lehessen őket érteni, soha semmit nem látunk át a maga teljességében. Ezért nem tudjuk megfigyelni a jelenségek mögötti törvényszerűségeket. Elegendő az intelligencia ahhoz, hogy egy nagyobb egység adott részterületét megfelelően kezeljük, akár gépről, akár államról legyen szó. De az értelem csak akkor fejlődhet, ha az egészet át tudja fogni, ha megfigyelhető és irányítható egységekkel van dolga. […] Másképpen fogalmazva, bizonyos nagyságrend fölött szükségszerűen eltűnik a konkrétság, és az absztrakció veszi át a helyét; ezzel pedig elhomályosodik a valóságérzékelésünk. Elsőként Arisztotelész látta meg ezt a problémát, aki úgy véli, hogy egy akkora városban, amelynek lakossága számát tekintve nagyobb, mint egy mai fogalmaink szerinti kisváros, nem lehet élni.
157. oldal
Annak ellenére, hogy mindenki kötelességtudóan olvassa az újságot, nem értjük a politikai események jelentését, ami mélységesen rémisztő, mivel intelligenciánk segítségével olyan fegyvereket gyártunk, amelyeket értelmünkkel képtelenek vagyunk ellenőrizni. Tudjuk, hogyan, de nem tudjuk, miért és azt sem, mi célból.
158. oldal
Ha az életnek egyáltalán van értelme, akkor a szenvedésnek is kell legyen értelme. Hiszen a szenvedés része az életünknek – ugyanúgy, mint ránk mért sorsunk és a halál. Csak az elszenvedett szükség és a halál által válik az emberi lét teljessé.
133. oldal, ...mégis mondj igent az életre (Európa, 2021)
