!

értelem fogalom

Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Thomas Mann: A varázshegy
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Tar Sándor: Lassú teher
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Stalker
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Lucius Annaeus Seneca: De Ira / A haragról
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Pedro Zarraluki: Újrakezdés
Buda Béla: Empátia
Gesta Romanorum
Bagdy Emőke: Pszichofitness
Stanisław Lem: Képzelt nagyság
H. G. Wells – Egon Friedell – K. W. Jeter: Utazások az időgéppel
Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete
Tobias Smollett: Humphry Clinker kalandozásai
Réz Pál: Voltaire világa
Hermész Triszmegisztosz: Hermész Triszmegisztosz összegyűjtött tanításai
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Platón: Theaitétosz
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
George Gordon Noël Byron: Naplók, levelek
Francesco Petrarca: A tudatlanságról
Pier Paolo Pasolini: Egy halott énekei / Ciants di un muàrt / Canti di un morto
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Khalil Gibran: A Próféta / A Próféta kertje
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Cassandra Clare: Az angyal
Szophoklész: Szophoklész drámái
Janne Teller: Semmi
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál keresése
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Horváth Andor: A szent liget
Csejtei Dezső: A spanyol egzisztencializmus története
Marina Sztyepnova: Lazar asszonyai
Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Karl Ove Knausgård: Halál
Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül
Jan Guillou: Könyörtelenek
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Sylvia Löhken: A személyiség ereje
Jim Butcher: Átokvihar

Idézetek

>!
krlany I+SMP

Az élet mindenekelőtt az értelem rendíthetetlen gyakorlása, részrehajlás nélkül, kiváltképp nem az élet felé részlehajlón, ami egyébként is csak divatos politikai szólam. Inkább legyünk a nép ellensége, mint a valóságé.

163. oldal, A boldogtalan fiatalok

Kapcsolódó szócikkek: élet · értelem
>!
Sli SP

(…) az értelem a cselekvés minden akadályát átformálja, átváltoztatja közvetlen céllá. Így lesz a cselekvést gátló akadályból cselekvés, az út torlaszából út.

87-88. oldal, Ötödik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: cselekvés · értelem
>!
psn P

Az értelem olyan képesség, mely lehetővé teszi, hogy felhasználjuk a környező világ erőit anélkül, hogy magát a világot elpusztítanánk.

Kapcsolódó szócikkek: értelem
>!
Sli SP

(…) olykor magának a filozófiának, sőt a gondolkodásnak hasznán is eltűnődik: vajon biztosítéka vagy akár csak előfeltétele-e a gondolkodás a boldogságnak, avagy éppen annak legnagyobb akadálya, ellensége? – kérdi több ízben is, több művében. Válaszai megint csak egymással vitatkoznak. Egyik tanmeséjének hőse, a derék brahman, így elmélkedik: …Százszor is elgondoltam, hogy én is boldog lehetnék, ha olyan ostoba volnék, mint a szomszéd vénasszony – ámde nem kérek az ilyen boldogságból… Végül is miről van szó? – mondtam. – Arról, hogy boldogok legyünk. És mit számít az, hogy értelmesek vagyunk vagy ostobák? De ezzel még nincs vége, mert akik elégedettek létükkel, bizonyosak az elégedettségükben; a gondolkodók azonban nem bizonyosak abban, hogy helyesen gondolkodnak-e. Világos tehát, hogy ha az értelem hozzájárul ahhoz, hogy rosszul érezzük magunkat, akkor nem szabad az értelmet választanunk. – Az okoskodás hibátlannak látszik, Voltaire alteregója mégis kénytelen csodálkozva megállapítani: …Mindazonáltal senkivel sem találkoztam, aki ráállott volna a vásárra, hogy hülyeségével váltsa meg elégedettségét. Amiből arra következtettem, hogy a boldogság ugyan fontos nekünk, de az értelem még fontosabb. A dilemma az 1760-as években igen sokat foglalkoztatja: Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkodik az ember, annál boldogtalanabb – írja 1764-ben Madame du Deffand-nak. – Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkodnak…

237. oldal, A műkedvelő filozófus (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · boldogtalanság · értelem · gondolkodás · Voltaire
>!
Carmilla 

A műveltség az embernek külsődleges ékessége, az értelem azonban velünk született, és magának az embernek a része. Nem szégyellem a műveltség hiányát, az értelemét azonban szégyellném.

Kapcsolódó szócikkek: értelem · műveltség
>!
Kkatja P

    A kortárs társadalom egy másik, már említett jellegzetessége szintén pusztító hatással van az értelemre. Mivel soha senki nem csinál végig egyedül egy teljes feladatot, hanem annak csak egy részét, mivel a dolgok dimenziója és az embereket tömörítő szervezetek túl nagyok ahhoz, hogy egészében meg lehessen őket érteni, soha semmit nem látunk át a maga teljességében. Ezért nem tudjuk megfigyelni a jelenségek mögötti törvényszerűségeket. Elegendő az intelligencia ahhoz, hogy egy nagyobb egység adott részterületét megfelelően kezeljük, akár gépről, akár államról legyen szó. De az értelem csak akkor fejlődhet, ha az egészet át tudja fogni, ha megfigyelhető és irányítható egységekkel van dolga. (…) Másképpen fogalmazva, bizonyos nagyságrend fölött szükségszerűen eltűnik a konkrétság, és az absztrakció veszi át a helyét; ezzel pedig elhomályosodik a valóságérzékelésünk. Elsőként Arisztotelész látta meg ezt a problémát, aki úgy véli, hogy egy akkora városban, amelynek lakossága számát tekintve nagyobb, mint egy mai fogalmaink szerinti kisváros, nem lehet élni.

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · értelem · intelligencia · társadalom
Hirdetés
>!
Kkatja P

Annak ellenére, hogy mindenki kötelességtudóan olvassa az újságot, nem értjük a politikai események jelentését, ami mélységesen rémisztő, mivel intelligenciánk segítségével olyan fegyvereket gyártunk, amelyeket értelmünkkel képtelenek vagyunk ellenőrizni. Tudjuk, hogyan, de nem tudjuk, miért és azt sem, mi célból.

158. oldal

Kapcsolódó szócikkek: értelem · intelligencia
>!
Sli SP

Kutasd figyelő gonddal a magad, a világ és embertársad vezérlő értelmét. A magadét: hogy azt igazságos értelemmé formáld, a világét: hogy el ne felejtsd, minek a része vagy és embertársadét, hogy átlásd, vajjon esztelen-e, vagy belátó s hogy egyúttal a vele téged összefűző rokoni kapcsolatot is számbavedd.

182. oldal, Kilencedik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: értelem
>!
Sli SP

A nap mintegy szétömleni látszik, s bár mindenüvé jut belőle, mégsem apad ki. Ez onnan van, mert szétömlése tulajdonképen kisugárzás. Ettől a kisugárzástól kapta a «napsugár» is a maga nevét. Hogy milyen a napsugár, azt megláthatod, ha megfigyeled a napból valami résen át a sötét helyiségbe behatoló fényt: egyenes sugárban terjed, s mintegy nekifeszül az útjában álló, a mögöttes űrt előle elzáró szilárd tárgynak – ott megáll, le sem csúszik, le sem esik. Ugyanígy kell értelmednek áradni és szétömleni: de nem kiapadni, hanem folyton sugárzani – a szembenálló akadályokra nem erőszakosan vagy szenvedélyesen ráfeszülni, le sem esni, hanem ott maradni és a fénye számára hozzáférhetőt megvilágítani. Ami pedig őt visszautasítja, az maga magát fosztja meg a fénytől.

170. oldal, Nyolcadik könyv (Franklin-Társulat / Parthenon, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: értelem · fény · Nap
>!
Sli SP

Helyénvalónak tartom az olvasót e helyütt arról is felvilágosítani, hogy az országgyűlési határozat neve ebben az országban hnhloayn, ami hozzávetőleges fordításban körülbelül annyi, mint „buzdítás”: ugyanis semmi fogalmuk nem lévén arra vonatkozólag, hogy egy értelemmel felruházott lényt „kényszeríteni" lehessen – csakis a tanácsot és a buzdítást ismerik, mivel ha egy élőlény ellenkezésbe kerülne a rációval, azonnal fel kellene adnia igényét, hogy az értelmes teremtmények közé számíttassék.

344. oldal, Negyedik rész - Tizedik fejezet (Európa, 1960)

Jonathan Swift: Gulliver utazásai A világ több távoli országába

Kapcsolódó szócikkek: értelem