értékrend fogalom

Pszichológiai közgondolkozásunkban gyakran tapasztalható valamiféle „akaratmítosz”. Sok belső problémáról állítják, hogy azok oka az akarat gyengeségében rejlik. Úgy tűnik, hogy az ember akarati funkcióit indetermináltnak tartjuk, mintha fejlesztéséhez csak „erős elhatározás” volna szükséges, semmi egyéb. A valóságban az ember akarati élete rendkívül bonyolult szerveződésű funkciórendszer, amely egyáltalán nem független a személyiség összerendezettségétől, emocionális kiegyensúlyozottságától, az értékrendtől, stb. sőt nagymértékben ezek függvénye. Az akarat fejlesztése csak a teljes személyiség fejlődésével együtt képzelhető el.

30-31. oldal

Az igazi autizmus, erre jutott annak idején Jack, a közfejlődés iránti apátia; privát létezés, mintha az individuum lenne az összes érték megteremtője, nem csupán örökölt értékek letéteményese. Márpedig Jack Bohlen az istennek nem tudta elfogadni, hogy az Iskola és a tangépei döntik el, mi érték és mi nem. Egy társadalom értékei állandó mozgásban vannak, az Iskola viszont megpróbálja stabilizálni ezeket az értékeket, egy fix ponthoz kötni… és bebetonozni.
    Az Iskola neurotikus. Olyan világot akar, amiben nincs semmi új, nincs meglepetés. Márpedig ez a kényszerbetegek világa, véletlenül sem egészséges világ.

69. oldal

    Apu gyerekjátékokat készít. Fából. A gyerekek nem vágynak fajátékokra. Ők menő telefonra, ruhákra és készpénzre vágynak.

8. oldal

Ne sikeres akarj lenni, hanem értékes. [Albert Einstein]

20. oldal

[…] Istenem, mit ér az egész civilizáció, ha elfelejtettük, amit a legutolsó négereknél is tudnak: megidézni a halottakat…

163. oldal

Gondold át az értékrended mércéit. Nem lenne sokkal „tökéletesebb”, ha ahelyett, hogy a legszebb, legjobb és legklasszabb akarsz lenni, egyszerűen csak őszinte és nyitott lennél? Úgy értem, az lenne a tökéletes, ha mindenki tudná, hányadán áll veled, hogy bízhat benned. Szuper lenne, ha a tetteidet nem a siker esélyéhez igazítanád, inkább ahhoz, hogy te magad mit tartasz helyesnek. Mi lenne, ha megfogadnád, hogy a tökéletességre való törekvés helyett egyszerűen csak önmagad leszel?

204-205. oldal - A védekezési stratégiáktól az építkezési stratégiákig

A kiegyezés utáni polgári Magyarország nem polgári, hanem feudális, középkori értékek mellé zárkózik fel. A szerelem csak negédes édelgés, a magyar táj paraszti idill, délibábbal, gulyával, műparasztokkal, a hazafiság népnemzeti pátosz. Kiss József az ura ennek a poétikai térnek, ő a megkérdőjelezhetetlen nagyság, Arany örököse. Kiss József, akiről ma már csak azért tudunk, mert például Ady megemlíti, mondjuk, nem túl pozitív értelemben, hogy „azért nem érdemes írni, hogy az emberből Kiss József legyen”. A kor népszerű, egyszerűségre felesküdött titánjáról, Szabolcska Mihályról csak Karinthy paródiája miatt hallottunk, Ábrányi Emilről meg nem is tudjuk eldönteni, hogy költő volt-e vagy színész, netalán egy romantikus regény főhőse.

266-267. oldal, Dózsa György unokája, a lidérces, messze fény

A gondolkodás és értékrend szocializáció és kultúra kérdése is.

101. oldal