Erich Maria-Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan könyv
Idézetek
A film az előző év nagy regényújdonságából készült, melyet Urbino doktor a háború barbárságától lesújtva olvasott el: Nyugaton a helyzet változatlan.
| → |
|---|
A visszaemlékezésekkel és regényekkel kapcsolatban feltűnő, hogy nagyjából egy évtized telt el, mire az első fontos alkotások megjelentek, ennyi kellett az élmények feldolgozásához. Jó példa a talán leghíresebb háborús regény, Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című műve, 1929-bőI, amelyet először folytatásokban közöltek, addig példátlan kiadói reklámkampány kíséretében. Az azonnali világsiker nyomán a regényből 1930-ban amerikai filmet forgattak, amelynek németországi bemutatóját hatalmas botrányok kísérték. Az éppen megerősödő nácik ugyanis a német szellemhez és a német háborús erőfeszítésekhez méltatlannak találták a regényt és a filmet, ezért a berlini bemutató idején dr. Goebbels szervezésében tömegtüntetésekkel tiltakoztak ellene. Végül a filmfőbizottság Németország tekintélyére hivatkozva nem engedélyezte a filmbemutatót; a nácik győztek – ők egy másik, egy hősi háborús narratívát akartak látni, nem azt, ami Remarque regényéből kiolvasható. Az 1933-as németországi könyvégetések egyik áldozata Remarque műve lett.
50. oldal - Hogyan dolgozták fel a gyászt, miként emlékeztek a háborúra?
| → |
|---|
El se tudom hinni, hogy egy mondatban említetted az Alkonyatot a Nyugaton a helyzet változatlannal.
7. oldal, 1. fejezet (Könyvmolyképző, 2017)
Vili csak áll a ’29-es nyárban,
fogalmam sincs, hogy mire gondol,
hogy szeretné-e, ha feltámadna
Nagy Sándor Bukephalosz nevű lova,
és az övé lenne, Vilié,
én az év regényére gondolok,
Remarque Nyugaton a helyzet változatlanjára,
Verdunre, ami után elképzelhetetlennek látszott
Sztálingrád, de az ember nem ismer lehetetlent,
és Józsira, aki egy este a Rézhercegnőt
olvasta apáméknak a Wesselényi utcában,
a Rézhercegnő kétezer év után feléledt,
és történt, ami történt, …
1929, Kaszony; 31.o.
Megismertette vele Goethe, Hesse és Mann műveit, valamint Remarque mostanra betiltott regényét is. A nyugaton a helyzet változatlant.
81. oldal
| → |
|---|
Olvasta a Nyugaton a helyzet változatlant? Remarque részletes képet fest a „kiürülő” Németországról; a háború vége felé egyszerűen elfogyott a katonájuk. Persze lehet számmisztikázni, hadba küldeni az öregeket meg a gyerekeket, de előbb-utóbb ők is elhullanak, és akkor tényleg nem marad senki…
317. oldal
A német nyelvből is megkaptam ugyan a jelest, de ezt csak annak köszönhettem, hogy vizsgáztató tanárommal elég folyékonyan elbeszélgettem mindennapos dolgokról, sőt bizonyos bányászkifejezéseket – amelyeket én Schaffer mérnöktől tanultam – nem is ismert. Később még inkább elszakadtunk a tankönyvtől, mert a mérnök Erich Maria Remarque: Im Westen nichts Neues* című regényét olvastatta velem, s az így megtanult szavak ismeretében könnyűszerrel megértettem és feldolgoztam a tankönyv primitív szövegeit.
*Magyarul: Nyugaton a helyzet változatlan – a szerkesztő megjegyzése
82. oldal, 8. Tanulás (Alinea, 2018)
| → |
|---|
