Érdy-kódex könyv

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
!

Az Érdy-kódex késő középkori magyar kódex.

Az 1524 és 1527 között készült munka 90 főbb szentnek a legendáját, illetve prédikációkat tartalmaz, de szerepel benne egy ének is Szent István királyhoz. A legendák nagyobbrészt a Legenda aurea legendáinak fordításai, ugyanakkor több magyar szentnek is őrzi a történetét. Az Érdy-kódex a legnagyobb középkori magyar legendagyűjtemény, egyúttal a legterjedelmesebb középkori magyar nyelvű kézirat (334 levelet tartalmaz).

Másolója egy ismeretlen nevű kartauzi rendi szerzetes. Nevét első ismertetője, Érdy János (1796–1871) múzeumi őr után kapta.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rdy-k%C3%B3dex


Idézetek

Véda P>!

A vízkeresztet követő vasárnapokat az Érdy-kódex így nevezi meg: első menyegzős vasárnap, másod menyegzős vasárnap, harmad menyegzős vasárnap, meg a többi, vagyis amikor az Egyház nem tiltja a menyegzőket. Ezeket természetesen nem ezeken az Úrnak szentelt vasárnapokon tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat. Ezzel meg is könnyítette a híveknek az időbeli tájékozódást. Ennek maradványa, hogy a szegedi, továbbá a kalocsai nép hagyományosan így nevezi meg a farsang vasárnapjait: első vasárnap, második vasárnap, harmadik vasárnap, meg a többi. Az utolsó a farsangvasárnap, húshagyóvasárnap, amelyről majd bővebben is szólunk.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából – I.: december 1. – június 30. / II.: július 1. – november 30.

Kapcsolódó szócikkek: Érdy-kódex · vasárnap
Véda P>!

Most kezdődik a,
Most kezdődik a,
Most kezdődik a tánc.

Így állítja, de rosszul mondja a nóta: nem most, az ősidőkben kezdődött a tánc, és nem mulatságként járták akkoriban. A primitív kultúrákban a tánc kultikus rendeltetésű. Mágikus szimbólum-cselekedetek sorozata alakította sokféle típusát a varázsló tánctól kezdve az avató, termékenység, harci táncon át a temetési és asztrális táncig. Belőlük fakadt aztán a fejlődés során a népies és a társasági, illetve a színpadi, művészi tánc.

A magyarságnál is ez volt a folyamata alakulásának. Sámánjaink voltak az első táncosok. A Hunor-Magyar monda az ősanyai tánc emlékét őrzi. A szentgalleni kalandról szóló feljegyzés pedig azt sejteti, hogy a honfoglalás korában a tánc már nemcsak kultikus jellegű volt. Az Érdy-kódex adatából meg, mely szerint Szent István halálakor 3 évre az egész ország területén megtiltották a táncot, arra következtethetünk, hogy abban az időben általánosan dívott már a népi tánc. Viszont a kultikus jellegű tánc is hosszú életű maradhatott a városokban is, mert az 1279. évi budai zsinat többek között meghagyta a plébánosoknak, hogy a polgárokat ne engedjék a templomokban és a temetőkben táncolni.Arra pedig, hogy egyesek igencsak értettek a tánchoz, utal az, hogy a táncos jelzőből személynév lett. Az elsőt, Táncos Lászlót 1350-ből ismerjük.

A tánc szavunk egyébként a középfelnémet Tanz szó közvetlen átvétele. Magyar származású megfelelője a tombolás szó volt, a tomb ige származéka, mely továbbél a tobzódik, toporzékol igéinkben.

Kapcsolódó szócikkek: 1279 · 1350 · Érdy-kódex · tánc
Véda P>!

Áldozócsütörtök az Érdy- és Vitkovics-kódexben áldozónap, régi erdélyiek ajkán áldozó, áldozónap; moldvai csángó népünknél iszpász, Jézus mennybemenetelének ünnepe, egyúttal több régi templomnak búcsúnapja.

[…]

Számos középkori egyházunk, kolostorunk a Megváltó (Salvator) oltalmába ajánlotta magát. Így a bencés Szekszárd (1061), Kapornak (XII. század), Lekér (1340), a pálos Batina (Kiskőszeg, 1334), továbbá Derzs (1393), az újkorban Pozsony (jezsuiták, 1672), Bazin (kapucinusok, 1674), Léva (ferencesek, 1677). A búcsút a középkorban még áldozócsütörtökön tartották, de a XV. századtól Urunk színeváltozása ünnepén is. Ezt az áttételt elsősorban az obszerváns Provincia Salvatoriana szorgalmazta.

Számos búcsjáróhelyünknek (Gyűd, Mátraverebély, Radna) a keresztjárónapokat követőleg áldozócsütörtök az évkezdő nagy ünnepe.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

Kapcsolódó szócikkek: 1061 · 1340 · 1393 · 1672 · Érdy-kódex · Léva · Pozsony · Szekszárd
Véda P>!

Katalin, vagyis Sienai Szent Katalin, a dominikánusok harmadrendjének tagja (1347-1380), a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje. Nagy Lajos királyunkkal is levelezett. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására (stigma) találta méltónak. Élettörténetének, legendájának magyar változata: Szénabeli dicsőséges apáca szűz Szent Katerina asszonynak ő élete, amely az Érdy- és Érsekújvári-kódexben olvasható.

[…]

Nagytekintélyű alexandriai névadója miatt páratlan népszerűsége ellenére sem tudott különleges kultusza, patronátusa kibontakozni. Újabb ábrázolásaival csak dominikánus templomainkban találkozunk.

Kalendáriumi hatásra született népies neve Széna Kata. Ünnepének időjárásából egyes helyeken termésre, kaszálásra következtetnek.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából – I.: december 1. – június 30. / II.: július 1. – november 30.

Véda P>!

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.

Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából – I.: december 1. – június 30. / II.: július 1. – november 30.

Kapcsolódó szócikkek: Érdy-kódex
Véda P>!

Urunk színeváltozása, Transfiguratio, az Érdy-kódexben Úr színe változatja, a Müncheni-kódex naptárában Úrnak megváltozása, Jézus táborhegyi színváltozásának ünnepe.
Melyik a legszentségesebb zsinat, Kontziliom? – kérdezi Bod Péter. Meg is felel rá: A melly gyűjtetett a Tábor hegyén; a melly mind válogatott Személlyekből állott. Jelen vólt ott a Kristus akiben nagynak a tudománynak minden kintsei. E Világról három választott Férjfiak: Péter, Jakab, János. A más Világról két nevezetes Szentek: Tőrvény-adó Móses, a ditsőséges Próféta Illyés. Az Ég megnyilatkozott, a Szent Lélek fényességben megjelent, az Atyának szava hallatott: Ez az én szerelmes Fiam. Bóldog Kontziliom az, a mellynek Presese (elöljárója) a Kristus, szolgál benne s Adsessor Móses, Illyés, Péter, Jakab, János, és az Atyának Igéje hallatik.
A napot, a Táborhegyen épült hárem bazilika felszentelésének ünnepét egyébként az első keresztény évezred végén kezdik számontartani. Nézetünk szerint nyilvánvaló összefüggésben az első milleniumra, 1000-re várt világvégével, illetőleg Krisztus új földreszállásának eszkatológikus hitével.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából – I.: december 1. – június 30. / II.: július 1. – november 30.

Kapcsolódó szócikkek: Bod Péter · Érdy-kódex · Müncheni kódex