entrópia fogalom

Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Philip K. Dick: Kizökkent idő
William Nicholson: Rokon lelkek társasága
Jevgenyij Zamjatyin: Mi
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Paul Auster: A végső dolgok országában
Aldous Huxley: Sziget
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Philip K. Dick: Csordulj, könnyem, mondta a rendőr
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Arthur Bloch: Murphy törvénykönyve
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat
Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai
Philip K. Dick: Ubik
Philip K. Dick: A halál útvesztője
Stanisław Lem: Az Úr Hangja
Terry Pratchett: Erik
Hamvas Béla: Scientia sacra
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Ursula K. Le Guin: Égi eszterga
Inzelt György: Kalandozások a kémia múltjában és jelenében
Timothy Ferris: A világmindenség
John Updike: Szegényházi vásár / A farm
Matt Ridley: Génjeink
Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni / A hétfő szombaton kezdődik
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás
Emmanuelle Arsan: Emmanuelle – Lecke a férfiakról
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában
Jason Epstein: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Roger Zelazny: A Fény Ura
Brian Daley: Érzékeny búcsú a birodalomtól
Mészáros Ernő: A Föld rövid története
Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők
M. Scott Peck: A járatlan út
Poul Anderson: Oroszlánszív
Yliaster Daleth: Demonomicon
Vida Gábor: Fakusz három magányossága
Csíkszentmihályi Mihály: És addig éltek, amíg meg nem haltak
Tomáš Borec: Jó napot, Ampère úr!
Jodi Picoult: Házirend
Josef H. Reichholf: A kék bolygó
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Kerstin Gier: Zafírkék
Farkas Zsolt: Mindentől ugyanannyira
Paul Verhaeghen: Omega minor
Tom Stonier: Információ és az univerzum belső szerkezete
Harlan Ellison (szerk.): Dangerous Visions
Philip K. Dick: A Frolix-8 küldötte
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Veszprémi Tamás: Általános kémia
Greg Egan: The Clockwork Rocket
Jacek Dukaj: Extensa
John Scalzi: Vének háborúja
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik
Csíkszentmihályi Mihály – Reed Larson: Kamasznak lenni
Dan Simmons: Endymion
Swati Avasthi: Ököl/Jog
Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség
Robert J. Sawyer: Világtalan
Alastair Reynolds: Jelenések tere
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
James Luceno: Darth Plagueis
Lauren Beukes: Moxyland
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Jeff Lindsay: Dexter és a végső vágás
Máté Gábor: Szétszórt elmék
Andy Weir: A marsi
Varga Éva (szerk.): A világ helyzete 2013
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Vlagyimir Szorokin: Tellúria
Viktor Pelevin: Apolló batman
Kim Stanley Robinson: Aurora
Diederik Jekel: Szabotázs a hátizsákban és más mesék fizikából
Patkós András: Az elbűvölt fizikus
James Luceno: Katalizátor
Alexander Freed: Zsivány Egyes
Chuck Wendig: Halálmadarak
Ittzés Laura: Nyolc perc
George R. R. Martin: Álomdalok
Siddhartha Mukherjee: A gén
Dan Brown: Eredet
Kaptás András: A Tudás fénye örök
Carlo Rovelli: Az idő rendje
George R. R. Martin: Éjvadászok
Markéta Baňková: Szarka az entrópia birodalmában
Yoon Ha Lee: Vezércsel
Cixin Liu: A halál vége
Stephen King: Az Intézet
Para-Kovács Imre: A Vosztok-tó jege
Jason Aaron: Thor király
!

Entrópia (fizika): Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. Az entrópia műszót Rudolph Clausius (1822–1888) találta ki, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger az életjelenségek kapcsán tisztázta. Később — a formai hasonlóság alapján — Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De, minthogy negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki.
http://hu.wiktionary.org/wiki/entr%C3%B3pia


Idézetek

CSSMesi>!

Teljesen felpörget a zsákmányom, gyerekek: az új, illegális telefon, amelyet nem lehet kiiktatni, és olvasni tudja az illegális letöltéseket is (ezt próbáljuk ne nagyon terjeszteni), és a pöffeteg kis VIMbot, amely majd visszaállítja a forgólakást abba a szupertiszta állapotba, amelyet azóta nem ért el, hogy az anyuskám kiválasztotta a katalógusból. Nem mintha valaha is különösebben érdekelt volna, hogy hősként küzdjek a beszivárgó entrópia ellen, de jó kis változás lesz.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
csartak P>!

Némi vigaszt merített Zuzanna abból a tudásból, amelyet az LG természetéről szerzett az utóbbi időben: az LG az LG-t vonzza, nem olyan könnyű kiűzni a szervezetből az LG-atomokat. Bár a gének szintjén ez a szövetek elfajzásához vezet, hiszen az LG-elvek többségében más LG-elveket „választanak”, kerülik az EQR-DNS-eket, bekövetkezik az idegi struktúrák öregkori inerciája is – ugyanakkor ez komoly konzerváló erőt is jelent. Aki teljes egészében átíródott az LG-re, potenciálisan halhatatlan lenne, vagy legalábbis sokkal kevésbé lenne kitéve az entrópiának.

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
csartak P>!

Abból a tényből, hogy az entrópia elszigetelt rendszerben csak nőhet, illetve legfeljebb állandó marad, azt a következtetést vonták le a XIX. század második felében, hogy egyszer majd minden energia hővé alakul, megszűnik minden változás és beáll a világban a „hőhalál”. Ez a szemlélet azonban hibás, nem elszigetelt rendszerben az entrópia csökkenthető is, a világegyetem pedig nem tekinthető zárt rendszenek.

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
psvianne>!

A társadalmi entrópia növekszik, ha a szabadságunk vagy a társadalmat összekötő közös értékek csorbát szenvednek. Az is növeli azonban az entrópiát, ha növekszik a szabadság vagy az összetartó erő a másik rovására. És ez bármely két egymást kiegészítő feltétel esetén fennáll. Például a a felelősség nélküli szabadság destruktív, az egyéni kezdeményezést nélkülöző egység fojtogató, az egyenlőség pedig, ha a különbségeket figyelmen kívül hagyják, demoralizáló.

328-329. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
Aranymag>!

Valamikor az ötvenes években [Norbert] Wienertől hallottam először a termodinamika második törvényéről, amely azt szögezi le, hogy a természetben a zárt rendszerek feltartóztathatatlanul hanyatlanak, ahogy a hőmérsékletük mindinkább egyenlővé válik a környezetükével.

A törvény értelmében mind a por, mind az atmoszféra végül rendezetlen molekulákká bomlik, amelyek aztán még tovább bomlanak, mígnem az összes energia kiáramlik a rendszerből, és mindennek egyforma lesz a hőmérséklete. Ezt a bomlást entrópiának nevezik.

135. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia · Norbert Wiener
1 hozzászólás
csartak P>!

Az elmélet (ti. a Gaia-elmélet) Schrödinger neves osztrák fizikus elképzelésén alapul, aki az élőlényeket olyan egységekként értelmezte, amik nincsenek fizikai-kémiai egyensúlyban. Az egyensúlytól való eltérés azt jelenti, hogy a rendszer entrópiája, azaz rendezetlensége nem maximális. Más szóval: az élőlények képesek entrópiájuk csökkentésére (természetesen halálukig).

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
Ookami>!

Kezdetben volt a kód. A kód benépesítette a tengereket üzenetével, szüntelenül és örökké másolva önmagát. A kód felfedezte, hogyan lehet átrendezni a molekulákat oly módon, hogy az entrópia áradatából kiragadva őket, élővé váljanak. A kód a bolygó szárazföldjeinek poros poklából zöldellő paradicsomot varázsolt. A kód végül is eléggé kifinomulttá és ügyessé vált ahhoz, hogy megépítsen egy kocsonyás szerkezetet – az emberi agyat, amely felfedezhette és tudatosíthatta magának a kódnak a létezését.

23. oldal, 1. kromoszóma - Élet

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
Andukaphar>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

I nyomban, előkészítés nélkül mindent rám zúdított:
– Tudom: holnapután lesz nálatok az INTEGRÁL első próbarepülése… Nos, ezen a napon a kezünkbe kaparintjuk.
– Hogyan? Holnapután?
– Igen. Ülj le, és ne izgulj. Nem veszíthetünk egy percet sem. A több száz ember között, akiket tegnap találomra elfogtak az Őrzők, 12 mefi is akadt. S ha két-három napot késünk, elpusztulnak.
Hallgattam.
– Hogy figyelemmel kísérhessék a próbarepülés menetét, elektrotechnikusokat, műszerészeket, orvosokat, meteorológusokat kell hozzátok küldeni. S pontosan 12 órakor – ne feledd –, amikor az étkezéshez csengetnek, s mindenki az ebédlőbe megy, mi a folyosón maradunk, mindenkit bezárunk az ebédlőbe – s az INTEGRÁL a miénk… Értsd meg: erre feltétlenül szükség van. Az INTEGRÁL a mi kezünkben fegyver lesz, amely segít abban, hogy egyszerre végezzünk mindennel, gyorsan, fájdalommentesen. Az ő aerójuk… nulla! Jelentéktelen muslica lesz a keselyűvel szemben. Azután pedig: ha elkerülhetetlen, a hajtóművek torkát lefelé irányíthatjuk, s elég, ha…
Felpattantam.
– Ez lehetetlen! Képtelenség! Hát nem érted, hogy az, amit kiötöltetek, forradalom?
– Igen, forradalom! Miért lenne képtelenség?
– Azért, mert forradalom nem lehet. Mert – ezt nem te, ezt én mondom – a mi forradalmunk volt az utolsó. S többé semmiféle forradalom nem lehetséges. Ezt mindenki tudja…
Szemöldökének gúnyos, hegyes háromszöge:
– Kedvesem: te matematikus vagy. Sőt, mi több: filozófus – matematikai alapon. Tehát: nevezd meg nekem az utolsó számot!
– Hogyan? Én… nem értem: miféle utolsót?
– Nos, az utolsót, a legfelsőt, a legnagyobbat.
– De I, hiszen ez képtelenség. Ha a számok szorzata végtelen, hogyan akarhatsz utolsót?
– Akkor te miféle utolsó forradalmat akarsz? Nincs utolsó – a forradalmak soha nem érnek véget. Az utolsó csak a gyerekek számára létezik: őket ijeszti a végtelen, az pedig nagyon fontos, hogy a gyerekek éjszaka nyugodtan aludjanak.
– De mi az értelme, mi ennek az egésznek, az értelme, a Jótevő szerelmére kérdem? Mi az értelme, ha már mindenki boldog?
– Tegyük fel… Na, jól van: legyen hát így. De mi lesz tovább?
– Nevetséges! Abszolút gyerekes kérdés. Mesélj el valamit a gyerekeknek az elejétől a végéig, mégis feltétlenül megkérdezik: és utána, és tovább?
– Csak a gyerekek bátor filozófusok. S a bátor filozófusok feltétlenül gyerekek. Éppen azt kell kérdezni, amit a gyerekek, mindig azt kell, hogyan tovább?
– Nincs semmi tovább! Pont. Az egész világ mindenség egyenletes, mindenütt szétömlött a…
– Ahá: egyenletesen, mindenütt! Nem, éppen ez az a bizonyos dolog: az entrópia, a pszichológiai entrópia. Előtted, matematikus előtt talán nem világos, hogy csak a különbözőségben – a hőmérsékletek különbözőségben, kontrasztjában –, csak bennük van élet. S ha mindenütt, az egész világmindenségben minden egyformán meleg vagy egyformán hűvös, a testeket… meg kell lökni, hogy tűz, robbanás, gyehenna legyen. S mi meglökjük őket.
– De I, értsd meg, értsd meg elődeink a Kétzsázéves Háború után éppenhogy ezt tették.
– Nekik is igazuk volt – ezerszeresen igazuk. Csupán elkövettek egy hibát: később azt kezdték bizonygatni, hogy éppen ők az utolsó szám, ám ilyesmi nincs a természetben, nincs. Éppúgy hibáztak, mint Galilei: igaza volt, hogy a föld forog a nap körül, ám nem tudta, hogy az egész naprendszer még valamilyen központ körül forog, nem tudta, hogy a föld igazi, nem viszonylagos pályája korántsem naivan kör alakú.
– És ti?
– Mi egyelőre tudjuk, hogy nincs végső szám. Lehet, hogy elfeledjük. Igen, majdnem biztos, hogy elfeledjük, mire megöregszünk, ahogy óhatatlanul minden megöregszik. S akkor majd mi, szintén óhatatlanul lehullunk, ahogy ősszel a levelek a fáról, ahogy holnapután ti…

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
Frank_Waters I>!

Régebben a világvégről apokaliptikus látomásokat tápláltak. Később entrópiaelméletektől borzongtak, aztán hogy elfogy a szén és az olaj. Újabban a túlnépesedéstől, és attól, hogy a légkör telítődik radioaktivitássa. Végül az atomháború. A megzavaró, hogy az értelmi homályt tekintve mindennek van valószínűsége. A katasztrófa teljesüléséhez minden feltétel kész, főként a két legfontosabb, a korlátolt ember és a pusztuláshoz szükséges eszközök. A katasztrófaelmélet azonban nem értelmes, legalábbis nem értelmesebb, mint a sötét korszakban bármikor volt.

64. oldal, III. kötet

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
tothmozerszilvia I>!

Édesapám szerint az entrópia növekedése az emberiség bűnösségével hozható kapcsolatba; az Abendland hanyatlása vagy a rendszeres börzekrachok szükségszerű következményei a termodinamika második törvényének. És ha egy boldog család boldogtalanná lesz, nő az entrópiája. Lásd a Karenina Anna kezdőmondatát!

106. oldal (Magvető, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: entrópia