entrópia fogalom
Entrópia (fizika): Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. Az entrópia műszót Rudolph Clausius (1822–1888) találta ki, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger az életjelenségek kapcsán tisztázta. Később — a formai hasonlóság alapján — Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De, minthogy negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki.
http://hu.wiktionary.org/wiki/entr%C3%B3pia
Idézetek
Teljesen felpörget a zsákmányom, gyerekek: az új, illegális telefon, amelyet nem lehet kiiktatni, és olvasni tudja az illegális letöltéseket is (ezt próbáljuk ne nagyon terjeszteni), és a pöffeteg kis VIMbot, amely majd visszaállítja a forgólakást abba a szupertiszta állapotba, amelyet azóta nem ért el, hogy az anyuskám kiválasztotta a katalógusból. Nem mintha valaha is különösebben érdekelt volna, hogy hősként küzdjek a beszivárgó entrópia ellen, de jó kis változás lesz.
73. oldal
Némi vigaszt merített Zuzanna abból a tudásból, amelyet az LG természetéről szerzett az utóbbi időben: az LG az LG-t vonzza, nem olyan könnyű kiűzni a szervezetből az LG-atomokat. Bár a gének szintjén ez a szövetek elfajzásához vezet, hiszen az LG-elvek többségében más LG-elveket „választanak”, kerülik az EQR-DNS-eket, bekövetkezik az idegi struktúrák öregkori inerciája is – ugyanakkor ez komoly konzerváló erőt is jelent. Aki teljes egészében átíródott az LG-re, potenciálisan halhatatlan lenne, vagy legalábbis sokkal kevésbé lenne kitéve az entrópiának.
Abból a tényből, hogy az entrópia elszigetelt rendszerben csak nőhet, illetve legfeljebb állandó marad, azt a következtetést vonták le a XIX. század második felében, hogy egyszer majd minden energia hővé alakul, megszűnik minden változás és beáll a világban a „hőhalál”. Ez a szemlélet azonban hibás, nem elszigetelt rendszerben az entrópia csökkenthető is, a világegyetem pedig nem tekinthető zárt rendszenek.
101. oldal
A társadalmi entrópia növekszik, ha a szabadságunk vagy a társadalmat összekötő közös értékek csorbát szenvednek. Az is növeli azonban az entrópiát, ha növekszik a szabadság vagy az összetartó erő a másik rovására. És ez bármely két egymást kiegészítő feltétel esetén fennáll. Például a a felelősség nélküli szabadság destruktív, az egyéni kezdeményezést nélkülöző egység fojtogató, az egyenlőség pedig, ha a különbségeket figyelmen kívül hagyják, demoralizáló.
328-329. oldal
Valamikor az ötvenes években [Norbert] Wienertől hallottam először a termodinamika második törvényéről, amely azt szögezi le, hogy a természetben a zárt rendszerek feltartóztathatatlanul hanyatlanak, ahogy a hőmérsékletük mindinkább egyenlővé válik a környezetükével.
…
A törvény értelmében mind a por, mind az atmoszféra végül rendezetlen molekulákká bomlik, amelyek aztán még tovább bomlanak, mígnem az összes energia kiáramlik a rendszerből, és mindennek egyforma lesz a hőmérséklete. Ezt a bomlást entrópiának nevezik.
135. oldal
Az elmélet (ti. a Gaia-elmélet) Schrödinger neves osztrák fizikus elképzelésén alapul, aki az élőlényeket olyan egységekként értelmezte, amik nincsenek fizikai-kémiai egyensúlyban. Az egyensúlytól való eltérés azt jelenti, hogy a rendszer entrópiája, azaz rendezetlensége nem maximális. Más szóval: az élőlények képesek entrópiájuk csökkentésére (természetesen halálukig).
128. oldal
Mészáros Ernő: A Föld rövid története Múlt, jelen, jövő
Kezdetben volt a kód. A kód benépesítette a tengereket üzenetével, szüntelenül és örökké másolva önmagát. A kód felfedezte, hogyan lehet átrendezni a molekulákat oly módon, hogy az entrópia áradatából kiragadva őket, élővé váljanak. A kód a bolygó szárazföldjeinek poros poklából zöldellő paradicsomot varázsolt. A kód végül is eléggé kifinomulttá és ügyessé vált ahhoz, hogy megépítsen egy kocsonyás szerkezetet – az emberi agyat, amely felfedezhette és tudatosíthatta magának a kódnak a létezését.
23. oldal, 1. kromoszóma - Élet
Régebben a világvégről apokaliptikus látomásokat tápláltak. Később entrópiaelméletektől borzongtak, aztán hogy elfogy a szén és az olaj. Újabban a túlnépesedéstől, és attól, hogy a légkör telítődik radioaktivitássa. Végül az atomháború. A megzavaró, hogy az értelmi homályt tekintve mindennek van valószínűsége. A katasztrófa teljesüléséhez minden feltétel kész, főként a két legfontosabb, a korlátolt ember és a pusztuláshoz szükséges eszközök. A katasztrófaelmélet azonban nem értelmes, legalábbis nem értelmesebb, mint a sötét korszakban bármikor volt.
64. oldal, III. kötet
Édesapám szerint az entrópia növekedése az emberiség bűnösségével hozható kapcsolatba; az Abendland hanyatlása vagy a rendszeres börzekrachok szükségszerű következményei a termodinamika második törvényének. És ha egy boldog család boldogtalanná lesz, nő az entrópiája. Lásd a Karenina Anna kezdőmondatát!
106. oldal (Magvető, 2000)