!

entrópia fogalom

Hamvas Béla: Patmosz I-II.
Philip K. Dick: Kizökkent idő
William Nicholson: Rokon lelkek társasága
Jevgenyij Zamjatyin: Mi
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Paul Auster: A végső dolgok országában
Aldous Huxley: Sziget
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Philip K. Dick: Csordulj, könnyem, mondta a rendőr
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Arthur Bloch: Murphy törvénykönyve
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat
Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai
Philip K. Dick: Ubik
Philip K. Dick: A halál útvesztője
Stanisław Lem: Az Úr Hangja
Terry Pratchett: Erik
Hamvas Béla: Scientia sacra
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Ursula K. Le Guin: Égi eszterga
Inzelt György: Kalandozások a kémia múltjában és jelenében
Timothy Ferris: A világmindenség
John Updike: Szegényházi vásár / A farm
Matt Ridley: Génjeink
Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni / A hétfő szombaton kezdődik
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás
Emmanuelle Arsan: Emmanuelle – Lecke a férfiakról
Jason Epstein: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Roger Zelazny: A Fény Ura
Brian Daley: Érzékeny búcsú a birodalomtól
Mészáros Ernő: A Föld rövid története
Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők
M. Scott Peck: A járatlan út
Jodi Picoult: Házirend
Josef H. Reichholf: A kék bolygó
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Kerstin Gier: Zafírkék
Farkas Zsolt: Mindentől ugyanannyira
Paul Verhaeghen: Omega minor
Harlan Ellison (szerk.): Dangerous Visions
Philip K. Dick: A Frolix-8 küldötte
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Veszprémi Tamás: Általános kémia
Greg Egan: The Clockwork Rocket
Jacek Dukaj: Extensa
John Scalzi: Vének háborúja
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik
Csíkszentmihályi Mihály – Reed Larson: Kamasznak lenni
Dan Simmons: Endymion
Swati Avasthi: Ököl/Jog
Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség
Robert J. Sawyer: WWW 1 – Világtalan
Alastair Reynolds: Jelenések tere
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
James Luceno: Darth Plagueis
Lauren Beukes: Moxyland
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Jeff Lindsay: Dexter és a végső vágás
Andy Weir: A marsi
Varga Éva (szerk.): A világ helyzete 2013
Vlagyimir Szorokin: Tellúria
Viktor Pelevin: Apolló batman
Kim Stanley Robinson: Aurora
Patkós András: Az elbűvölt fizikus
James Luceno: Katalizátor
Alexander Freed: Zsivány Egyes
Chuck Wendig: Halálmadarak
Ittzés Laura: Nyolc perc
George R. R. Martin: Álomdalok
Siddhartha Mukherjee: A gén
Dan Brown: Eredet
Kaptás András: A Tudás fénye örök
Carlo Rovelli: Az idő rendje
!

Entrópia (fizika): Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. Az entrópia műszót Rudolph Clausius (1822–1888) találta ki, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger az életjelenségek kapcsán tisztázta. Később — a formai hasonlóság alapján — Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De, minthogy negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki.
http://hu.wiktionary.org/wiki/entr%C3%B3pia


Idézetek

>!
csartak MP

– Megöregedtél, fiam!
– Ja, tudod, némelyikünknek még mindig ebben az entrópiával megvert világegyetemben kell élnünk.

385. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
>!
esőember

Az életre keltett kreatív energiának védelemre van szüksége. Gátakat kell emelnünk a zavaró tényezők ellen, csatornákat kell kiépítenünk, hogy az energia könnyebben áramolhasson, módszereket kell kitalálnunk arra, hogy ellenálljunk a külső csábításoknak és a zavaró tényezőknek. Ha nem tesszük, az entrópia biztosan letöri az érdeklődés fenntartásához szükséges koncentrációt. Akkor pedig a gondolat visszatér alapállapotába – a normális elme homályos, fókuszálatlan, állandóan elkalandozó állapotába.

359. oldal

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
2 hozzászólás
>!
Dora P

Az evolúció második elve: Az organizmusoknak a fennmaradásukhoz és a szaporodásukhoz külső energiára van szükségük. Az evolúció első elve – miszerint a szikla mindig szikla marad, és a dal mindig dal – látszólag ellentmond a fizika legalapvetőbb törvényének, a termodinamika nevezetes második törvényének. Eszerint minden rendszer az idő múlásával egyszerűbb formákra bomlik le. A hegyvonulatok idővel sivatagi síkságokban terülnek szét, az égő bolygók megdermednek, a nagyszerű zsenik kiégnek. A rendszerek fennmaradásához többletenergiára van szükség. Energiát azonban nem lehet teremteni. Viszont könnyen eltűnik. Így az idő múlásával minden forma felbomlik és káoszba torkollik: Leonardo nagyszerű falfestménye az Utolsó vacsora amorf festékes foltokká halványul, a Parthenon elporlad, a csodálatos vallási eszmék és filozófiai szemléletek vulgáris nézetekké silányulnak. Az entrópia növekedése – vagyis a rend felbomlása és a mindent elsöprő véltetlenek győzedelme – eddigi ismereteink szerint a világegyetem egyik legbiztosabb tulajdonsága.

192. oldal - Az evolúció irányítása c. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
1 hozzászólás
>!
Aemilia

Azért van valami lebilincselő a kétségbevonhatatlan kijelentésben, hogy a világegyetem nem kizárólag entrópia-meddőhányó létrehozásával foglalkozik, hanem időnként és helyenként olyan lenyűgöző antientropikus képződményekben fejezi ki magát, mint amilyenek a kettős pulzárok és a matematikusok.

219.

Timothy Ferris: A világmindenség Mai kozmológiai elméletek

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
>!
Cicu

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Az erotika fő ellensége az érzékiség.
– Ó, Mario! Ez már fárasztó.
– Untatom?
– Nem. De túlságosan is szereti a paradoxonokat.
– Ez nem igaz. Nyilván tudja, mi az entrópia.
– Igen, felelte Emmanuelle, sikertelenül igyekezve emlékezetébe idézni a szót.
– Nos, az entrópia nagyjából az energia kiuzsorázása, hanyatlása, úgy leselkedik az erotikára, mint az egész világmindenségre. S az entrópiának az a formája, mely az erotikáéra leselkedik, nem annyira a társdadalom megszokása, mint inkább az érzékek kielégülése. A kielégült nemiség a halál felé tart. Emlékezzünk Don Juan mély mondására: „Ami nem ragad magával, az megöl engem!” Ugyanezt mondtam, amikor az egyensúlyról beszéltem. Minden pillanatban, minden egyénnél a csömör fenyegeti a vágyat. Fenyegeti az állandó boldogság, a béke, az örök álom. Mint mikor a férjes asszony kebleire a vászon teljes szélességében ráborul a „Vége” felirat. A „happy end” utáni siralmas jövő. Csak úgy védekezhetünk ellene, ha ha nem engedünk a kielégülés csábításának, ha sohasem fogadunk el olyan élvezetet, amely nem biztosítja, hogy még egyszer képesek legyünk élvezni, vagy hogy az elért orgazmus után ismét fel tudjunk izgulni.
– Mario…
A férfi oktatóan felemelte egyik ujját:
– Nem az ejakuláicó erotikus, hanem az erekció.

181-182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
3 hozzászólás
>!
csartak MP

Az ember eredeti állapota, amely az önmagára irányuló tudat kifejlődését megelőzően fennállt, valóban a belső béke állapota lehetett, melyet csak időről időre zavart meg az éhség, a szexualitás, a fájdalom és a veszély felbukkanása. A pszichikai entrópia azon formái, melyek mostanában annyi kínt okoznak nekünk -beteljesületlen vágyak, meghiúsult elvárások, magány, frusztráció, szorongás, bűntudat- valószínűleg csak nemrégen váltak az elme megszállóivá. Az agykéreg hatalmas növekedésének és a kultúra jelképes gazdagodásának melléktermékei mindannyian- a tudat felbukkanásának árnyai.

10.fej. Hogyan adjunk értelmet életünknek? A harmónia visszaszerzése 313.old.

Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
6 hozzászólás
>!
Stone

A fürdővíz hőmérséklete roppant fontos. Ha túl forró, csak kínlódva lehet beszállni. Ha meg nem elég forró, az egésznek semmi értelme, hiszen éppen az a cél, hogy az ember megolvassza engesztelhetetlen testét. A langyos fürdő a semminél is rosszabb. A langyos fürdő azt mondja, hogy reményeid és álmaid sosem válnak valóra. Maga a tetten ért entrópia, az energia könyörtelen elszivárgása egyenesen az univerzum hőhalálába. Szóval a víz legyen forró, forró, forró: olyan forró, hogy fél óra kelljen a beszálláshoz.
[…]
A jó fürdő kulcsa, hogy a kezet beledugva forró legyen ugyan, de elviselhető, mert a test még forróbbnak fogja érezni, és hagyjunk helyet egy forró vízlöketnek a beszállás utánra.

200-201. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
>!
Zonyika P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

De ez csupán a saját világom, gondolta. Nem az egész univerzumot nyeli el a szél, a hideg, a sötétség és a jég többrétegű takarója. Ez az egész csupán bennem játszódik le, mégis, mintha odakint látnám. Különös. Vajon az egész világ énbennem van? Elnyelte a testem? Vajon mikor történhetett? Ez is csak a halál egy víziója lehet, hűtötte le magát. A bizonytalanság, amit érzek, ez a lassú, de biztos út az entrópia felé, ez maga a folyamat, és a jég, amit látok, a sikeres folyamat eredménye. Amikor lehunyom a szemem, az egész világegyetem eltűnik.

121. oldal

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
>!
Nílkantha

Az embernek tropizmusa a rend. Kulcs az egyik zsebben, aprópénz a másikban. A mandolint G-D-Á-É-re hangolja. A természeti világ tropizmusa a rendetlenség, az entrópia. Ember a Természet ellen… századokon átnyúló csata ez. A kulcsok az aprópénzzel akarnak elvegyülni. Mandolinok a lehangolódáson vannak. Minden rend magában hordja felbomlásának magvát. Minden rend halálra ítélt, s mégis érdemes megvívni a csatát. (Nathanael West)

168. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1963

Kapcsolódó szócikkek: entrópia
>!
calwz

Az első ellenség, amelyre számított itt: a vezetékes rádió, a hangszóró volt, és előre elhatározta, hogy minden legális és illegális eszközzel harcolni fog ellene. Először meggyőzéssel, aztán egy tűvel átdöfi és rövidre zárja a vezetéket, végül akár a konnektorokat is kitépi a falból. A mindenütt jelen lévő hangszóró, amelyet valami okból a széles körű kultúra jelének hisznek, sokkal inkább a kulturális elmaradottság és a szellemi tunyaság jele. De Vagyimnak szinte soha és senkit nem sikerült erről meggyőznie. Ez az örökös zümmögés, a kéretlen információk és nem magunk választotta zene váltakozása (amely többnyire nem is illik a hangulatunkhoz) időrablás és entrópia, a szellem szétszórása, ami nagyon kényelmes a ványadt lelkeknek, de elviselhetetlen a kezdeményezőkészeknek. Az az ostoba ember, akiről Epikurosz szólt, ha megajándékoznák az örök élettel, valószínűleg nem bírná ki másképp, mint reggeltől estig a rádiót hallgatva.

Kapcsolódó szócikkek: entrópia