!

Enrico Fermi személy

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Marx György: A marslakók érkezése
Kathy Reichs: Végzetes utazás
Kim Stanley Robinson: Aurora
!

Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert. Fermi 1938-ban fizikai Nobel-díjat kapott az indukált radioaktivitással kapcsolatos munkájáért.
Forrás: Wikipédia

!

A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.
Az Univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kell, hogy legyen. Miközben 1950-ben kollégáival (vélhetően Teller Ede, Emil Konopinski és Herbert York) ebéd közben erről beszélgetett, a fizikus Enrico Fermi azt kérdezte: „Hol vannak?” – másképp: „Hol vagytok?” („Where is everybody?”)Fermi felvetette a kérdést: hogyan lehet az, hogy ha számos fejlett földön kívüli civilizáció létezik a Tejútrendszerben, még nem találtunk olyan bizonyítékokat, mint idegen űrszondák, idegen űrjárművek vagy rádióadások. Fermit tartják annak, aki jelentősen leegyszerűsítette a földön kívüli élet valószínűségének problémáját. Azonban a téma szélesebb körű vizsgálata 1975-ben, Michael Harttal kezdődött el, és az elméletre néha úgy hivatkoznak, mint ”Fermi–Hart-paradoxonra”.
Forrás: Wikipédia


Idézetek

>!
sztimi53 P

A fizikusok tehát egyre nagyobb és hatékonyabb gépeket építettek, és segítségükkel számtalan részecskét és részecskecsaládot találtak, vagy legalábbis sok ilyen létezésére következtettek; megjelentek a müonok, pionok, hiperonok, mezonok, K-mezonok, Higgs-bozonok, közvetítő vektorbozonok, barionok és tachionok. Ez még az atomfizikusoknak is sok volt egy kicsit. Egyszer Enrico Fermitől megkérdezte egy diákja egy bizonyos részecske nevét. A professzor így válaszolt: „Fiatalember, ha képes lennék megjegyezni minden részecske nevét, botanikusnak mentem volna.”

154. oldal, 11 fejezet, Mark Mester Kvarkjai, Akkord, 2006.

Kapcsolódó szócikkek: Enrico Fermi · fizikus · Higgs-bozon
9 hozzászólás
>!
csartak MP

Szóval, tudod, Fermi paradoxonára megvan a válasz, mégpedig így szól: mire az élet elég okos lesz ahhoz, hogy elhagyja a bolygóját, túl okos lesz ahhoz, hogy el akarjon menni. Mert tudja, hogy nem fog sikerülni. Úgyhogy otthon marad. Otthon szeret lenni. És miért is ne így lenne? Még csak azzal sem fárad, hogy megpróbál jó kapcsolatba lépni bárki mással. Miért is tenné? Soha nem kapna választ. Úgyhogy ez az én megoldásom a paradoxonra. Nevezd csak Euan Válaszának.

Kapcsolódó szócikkek: Enrico Fermi
1 hozzászólás
>!
oscarmániás

Az Univerzum hatalmas kiterjedésű, csillagok milliárdjai vannak benne, közülük sok hasonló a mi Napunkhoz. Számos csillag körül bolygók keringhetnek. E bolygók számottevő hányadának felszínén folyékony víz és gáznemű légkör létezhet. A csillagból áradó fény rajtuk szerves vegyületek szintézisét indíthatta meg, ezáltal az óceán híg, meleg levessé alakulhatot. A szénvegyületek egymáshoz kapcsolódva önreprodukáló struktúrákat hoztak létre. A legegyszerűbb élőlények szaporodnak, természetes kiválogatódás folytán fejlődnek, egyre komplexebbé válnak, végül is aktív és gondolkodó lények jelennek meg. Civilizáció, tudomány, technika bontakozik ki. Új és friss világokra vágyva elutaznak a szomszédos bolygókra, később a közeli csillagok bolygóira. Így szétterjednek az egész Galaktikában. Ilyen magasan fejlett tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet.
És ekkor Fermi elérkezett a lényeges kérdéshez: Ha mindez így igaz, hát akkor hol vannak ők?
Szilárd Leónak jó humorérzéke volt, így válaszolta meg Fermi retorikáját: Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.

139. oldal, A Marslakók legendája

Marx György: A marslakók érkezése Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. századot

Kapcsolódó szócikkek: Enrico Fermi · Szilárd Leó
>!
kolika 

Az Oak Ridge a második világháború csodagyerekeként kezdte meg működését. Alig három hónap alatt építették fel 1943-ban. Akkorra már ezrek haltak meg Európában és
Ázsiában, s Enrico Fermi meg a kollégái nemrég kivitelezték az első sikeres nukleáris láncreakciót egy fallabdapályán, a Chicago Egyetem futballstadionjának lelátói alatt. Oak Ridge küldetése pofonegyszerű volt: megépíteni az atombombát.

Kapcsolódó szócikkek: atombomba · Enrico Fermi