Engel Dávid személy
Idézetek
Áron visszakúszott az ülésére, és hogy megtámaszkodjon, kezét Dávid combjára helyezte, úgy foglalt helyet.
– Ha rajtad múlna, örökké ott lenne, ugye? – kérdezte kajánul. Dávid dühösen pillantott rá, majd anélkül, hogy gondolkodott volna, akkorát csapott Áronra, amekkorára csak az erejéből tellett.
– Mondtam én, hogy vicces évnek nézünk elébe.
65-66. oldal
Ilyennek születtem, és meg kell tanulnom együtt élni a hátrányaival és az előnyeivel is.
44. oldal
– Emlékszel még rám, Mr. Előkelő Idegen? – kérdeztem tőle.
Dávid úgy mért végig, mintha akkor látott volna először.
– Mi lenne, ha nem a Facebook adatlapomról tudnál meg rólam dolgokat? – kérdezte felpaprikázva, utalva arra, hogy előző este posztolta Ákos dalát. – Esetleg kérdezhetnél is.
73. oldal
– Az emberek pedig mindenütt emberek. A jók és a rosszak ugyanolyanok, akármelyik földrészen éljenek is.
201. oldal
– (…) Az enyém vagy.
Dávid akaratlanul is felnevet, amitől Áron kissé értetlenül mered rá.
– Tudsz róla, hogy minden könyvben, amit olvasok, ezt mondják a pasik a szerelmüknek?
A smaragdzöld szempárban nincs más, csak komolyság, ami minden egyes szavának nyomatékot ad.
– Mert ennek a két szónak hatalma van.És pontosan kifejezik, amit érzek.
340. oldal, 41. fejezet