Emma O'Donovan személy

Louise O'Neill: Te kerested a bajt

Idézetek

_Katie_ P>!

Lehetséges, hogy az ember egyszerre szeretné azt, hogy minden megváltozzon, és hogy mégse változzon meg a világon semmi?

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
_Katie_ P>!

Mind ártatlanok, amíg be nem bizonyosodik a bűnösségük. De én nem. Én hazug vagyok, amíg be nem bizonyosodik az őszinteségem.

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
fkbrigii>!

Akkor is számít, ha nem emlékszem? Akkor is számít, ha nem akartam, hogy megtörténjen?

232. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
_Katie_ P>!

Itt csak egyetlen oldal van, és az soha nem az enyém.

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
fkbrigii>!

Nem esem szét. Csak fel vagyok hasítva a varrások mentén, és kitépik a belsőmet, amíg teljesen üres nem leszek.

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
fkbrigii>!

Hogy lehet az, hogy két szem, egy orr és egy száj olyan különböző módokon helyezkedhet el, hogy az egyik ember szép lesz tőle, a másik pedig nem?

309. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
Ninácska P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– És igen, Conor rendes meg minden, de soha nem járnék vele.
– Én azt hittem, már megvolt neked – mondja Jamie, és rákoppint a rádió hangerőgombjára.
– Conor? Nem, soha nem voltunk együtt. Miből gondoltad?
– Hát, nem is tudom. – Megvonja a vállát. – Már mindenki mással voltál. Nehéz számon tartani.
Felnevet, mintha csak viccelne. Lehajtja a napellenzőt, és a tükörben engem néz, hogy lássa a reakciómat. Én is nevetek.
( Rohadt kurva )

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan · Jamie Murphy
fkbrigii>!

Mosolyognom kell, kedvesnek kell lennem, és úgy kell tennem, mintha érdekelnének mások problémái, különben rám mondják, hogy szemét dög vagyok. A többiek nem értik, milyen fárasztó egész nap játszani ezt a színjátékot.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
_Katie_ P>!

Ja, hát igen, mindenkinek megvannak a maga problémái

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan
fkbrigii>!

Az alvásért élek. Vannak napok, amikor semmi másra nem tudok gondolni. Csak arra a boldog pillanatra, amikor elkezdenek hatni az altatók, amikor érzem, hogy az agyam ellazul, amikor eltűnnek az élek, amelyeken megsebezhetem magam, és belezuhanhatok az álmaimba. Abban a pillanatban úgy tehetek, mintha meghalnék, hogy elengedem ezt az egészet, és átsiklok a másik világba, bármi legyen is az. Szeretném azt hinni, hogy ilyen lesz a halál. Szeretném hinni, hogy olyan egyszerű lesz, mint elaludni.

201. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma O'Donovan