Emma Nelson személy

Esküszöm, a pasik csapatban a legostobább dolgokra képesek.

55. oldal

– Mit hallgattál?
– Tegnap? Jobbára Dave Matthewst. Hootie és a Blowfisht. Egy kis Green Dayt.
– A Green Dayt? – bólint elismerően. – A „Basket Case” volt az első szám, amit megtanultam gitározni.

182. oldal

Három perced van, hogy lent legyél, mer' elrabolunk!!!

346. oldal

Magával ragad a gondolat, hogy a Facebook nem csak rám és Joshra korlátozódhat. Megeshet, hogy bárkit kikereshetek, és megtudhatom, mit tartogat számára a jövő.

100. oldal

Ez a valami… ez a Facebook, vagy bárminek is hívják… a jövőből van.

37. oldal

Fecske gatyában végez felüléseket! A mellkasa izmos, de… fecskében?
– Emma!
Nevetek, miközben Josh letépi az ágyáról a lepedőt, és a derekára tekeri.
Rögtön elvörösödik. – Még sosem hallottál arról, hogy kopogni illik?
– Kopogtam – rázom a fejem az ütemre. – De ennél fontosabb kérdés: még sosem hallottál bokszeralsóról?

160. oldal

A CD-im halmazából előásom a Green Day Dookie című nagylemezét, becsúsztatom a lejátszóba, és gyorsan előretekerem, amíg a „When I Come Around” című számhoz érek.

195. oldal

    Emma az ajtóra mutat. – Fuss, Rómeó. De nemsokára indulnunk kell különben elkésünk az iskolából.
    Kivágtatok.

174. oldal

340. oldal

MA NEM SZAKÍTHATOK Grahammel, bár a barátaimnak azt mondtam, ha legközelebb találkozunk, megteszem.

(első mondat)