embertelenség fogalom
Idézetek
Az embertelenségnek semmi nem szabhat határt.
26. oldal
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás 89% Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?
D) PROBLÉMÁK AZ INTERPERSZONÁLIS KAPCSOLATOK SÍKJÁN
[…]
– az egoizmus, individualizmus, a kíméletlen önérvényesítés, a karrierizmus, a kivagyiság, a versengés […]
– a kompromisszumkészség hiánya
[…]
– közösséghiányról, a szolidaritás, az egymásra figyelés és a felelősség hiányáról.
[…]
– a kellő „alázat” hiánya[…]
[…]
– a bezárkózást, magányosságot,
– a családok szétesését, a családi szerepek gyengülését,
– az érzelmi kiüresedést,
– a szeretet-nélküliséget, az agresszivitást, embertelenséget emlegetik, egyéb negatív cselekedetek
gyakoriságát hangsúlyozzák.
19. oldal
Azon légy, hogy az embertelen emberekkel szemben ne érezz úgy, ahogy ők az embertársaikkal szemben.
130. oldal, Marcus Aurelius: Elmélkedések - Hetedik könyv (Atlantisz, 2016) · Marcus Aurelius
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései Cassius Dio Cocceianus Marcus-életrajzával
Minden nevelés az emberség vagy embertelenség felé nyit kapukat. Azt nem garantálja, hogy a felnövekvő fiatalok rá is lépnek a számukra szabaddá tett útra, azonban lezárt kapukon átjutni tudvalevőleg még sokkal nehezebb.
54-55. oldal
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás A függőség problémája logoterápiai megközelítésben
A király legyen jóságos, irgalmas, de a többi erény is hassa át és ékesítse. A király ugyanis, ha embertelenség és kegyetlenség csúfítja el, hiába tart igényt a „király” címre, zsarnoknak kell neveznünk.
33. oldal, Szent István Intelmei fiához, Imre herceghez, 10. A jóságról, az irgalmasságról és a többi erényről (Szent István Társulat, 2014)
Aztán nem éppen rövid életem során arról győződtem meg, hogy az embert az állattól többek között a szeméremérzés különbözteti meg, és akiből ez olyannyira kiveszett, hogy már szégyenkezni sem tud, az minden emberségéből kivetkőzött, visszaesett az állatok sorába, s a körülmények szerint bármiféle embertelen dologra képes.
313. oldal (Ioan Slavici tragédiája)
Kocsis István: Történészek a kereszten avagy Az áldozatok bosszúja Regény a román történelemhamisításról
Leibniz azonban hangsúlyozza, hogy a metafizika az első: noha a világ működése sohasem zárja ki a mechanikai megfontolásokat, ezeknek csak akkor van értelmük, és csak akkor válnak intelligibilissé, ha a metafizikai megfontolások fénye vetül rájuk; a világ mechanikája a világ formája felől érthető.
Ha ezt világosan értenénk, nem lenne semmi baj. A baj abból ered, hogy megpróbáljuk a metafizikai dolgokat és kifejezéseket mechanikaiakra „visszavezetni”: világokat rendszerekre, sajátosságokat kategóriákra, benyomásokat elemzésekre és valóságos dolgokat absztrakciókra. Ez az utóbbi három évszázad őrülete, melyen oly sokan estünk át s amely mindannyiunkat megkísértett. A Newton-Lock-Descartes-féle szemlélet – amelyet az orvostudomány, a biológia, a politika, az ipar stb. annyiképpen parafrazált – az embereket képekké, automatákká, bábokká, babákká, tiszta lapokká, formulákká, számjegyekké, rendszerekké és reflexekké egyszerűsíti. Főként ez az oka annak, hogy a jelenkori kurrens orvosi szakirodalom annyira terméketlen olvashatatlan, embertelen és valótlan.
190. oldal