emberi természet fogalom

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a majomember
José Saramago: Vakság
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz
Stephen King: Az
Stefan Zweig: Sakknovella
Kertész Imre: K. dosszié
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem
Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
Arthur Koestler: Sötétség délben
Robert Merle: Majomábécé
Stephen King: A rémkoppantók
Stephen King: Dolores
Frank Herbert: A Dűne istencsászára
Anne Frank: Anne Frank naplója
Salman Rushdie: Szégyen
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
E. M. Nathanson: A piszkos tizenkettő
Déry Tibor: Két asszony / Szerelem / Niki
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
John Milton: Elveszett Paradicsom
James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Nikosz Kazantzakisz: Akinek meg kell halnia
Tamási Áron: Ábel
Dean R. Koontz: Égi jel
Philip K. Dick: Már megint a felfedezők
L. M. Montgomery: Szerelmek
L. M. Montgomery: A Mesélő Lány
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek
Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból
Albert Camus: A pestis
Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok
Michael Crichton: Szörnyek szigete
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Berkesi András: Akik nyáron is fáznak
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek / A legutolsó nap
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika
Howard Roughan: Vakjátszma
Dennis Lehane: Titokzatos folyó
David Seamands: Gyógyító sebeink
Thuküdidész: A peloponnészoszi háború
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Egymilliárd évvel a világvége előtt
Szergej Sznyegov: Istenemberek
Táncsics Mihály: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak
Georges Simenon: Maigret szórakozik
Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások
Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor története
Albert Sánchez Piñol: Hideg bőr
Henry Fielding: Joseph Andrews
Országh László (szerk.): Az el nem képzelt Amerika
Dániel Anna: Diderot világa
Ifjabb Plinius: Levelek
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Lynn Barber: Egy lányról
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Elias Canetti: Tömeg és hatalom
Stacey O'Brien: Wesley, kedvesem
B. K. S. Iyengar: Jóga új megvilágításban
Guy de Maupassant: Szörnyszülöttek anyja
Arisztotelész: Eudémoszi etika / Nagy etika
Elias Canetti: A hallás iskolája
Shoko Tendo: Jakuzák holdja
Olga Tokarczuk: Őskor és más idők
Nádas Péter: Fantasztikus utazáson
Nazianzoszi Szent Gergely: Nazianzoszi Szent Gergely beszédei
Déry Tibor: Kyvagiokén
Stephanie Barron: Az udvarház rejtélye
Jo Nesbø: Denevérember
Lengyel Dávid: Kozma András naplója
Wilkie Collins: A fehér ruhás nő
Pünkösti Árpád: Vörös vándorlámpás
Raffai Sarolta: Ne félts, ne félj
Tersánszky Józsi Jenő: Egy vezérbika emlékiratai
James Luceno: Darth Plagueis
Wm. Paul Young: Keresztutak
Csernus Imre: A kiút
Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom
Andrzej Sapkowski: Baptism of Fire
Salman Rushdie: A sátáni versek
Maurice Druon: A vaskirály / A megfojtott királyné
Maurice Druon: Korona és méreg / Az ősi törvény
Maurice Druon: Franciaország nőstényfarkasa / Liliom és oroszlán
Marisha Pessl: Éjszakai mozi
Ramez Naam: Nexus
Margaret Atwood: Az özönvíz éve
E. Lockhart: A hazudósok
Platón: Állam
René Girard: A bűnbak
A. M. Aranth: Oculus
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie
Alexandriai Philón: Jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Tuutikki Tolonen: Mumusdadus színre lép
Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a páratlan vőlegény
Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
Jack Campbell: Vakmerő
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Gilly Macmillan: Kilenc nap
Mark Waid – Brian Augustyn: Az Igazság Ligája: Az első év I-II.
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Elizabeth Strout: A nevem Lucy Barton
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Ifj. Veress István (szerk.): Téridő – ugróknak
Sarah Tomley: Mit tenne Freud?
Chris Carter: A halál szobrásza
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Lyndsay Faye: Jane Steele
Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Martha Wells: Exit Strategy
Dacre Stoker – J.D. Barker: Dracul
Dan Simmons: Dermesztő nyár
Sigrid Undset: Asszony
Jennifer Chambliss Bertman: Könyvvadászok
Berg Judit: Az őrzők
A. Túri Zsuzsa: Sivatagi szél
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma
Jewel E. Ann: Zajlik az élet
Vitalij Kaplan: Hajdani Őrség
Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei
Fiona Cummins: A gyűjtő
Michael Robotham: Fulladás
R. J. Hendon: Gyomláló
Titus Livius: Róma története a Város alapításától (XXI-XXX. könyv)
Szántó Dániel: Egy pap vallomása
Fróna Zsófia: Fegyverek Háza
Basa Katalin: A névtelen királynő
Szergej Lukjanyenko: A szabadság íze
Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni
Kalmár Lajos Gábor: Rose és a sárkányverem
Csontos Imola: Az óceán kis gyöngye. Talán
Szántó Dániel: A hatszög
Collin Cleary: Mi az odinizmus?
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Bernáth Zsolt: Holnapelőtt, tegnapután
Colum McCann: Apeirogon
Jørn Lier Horst: A barlanglakó
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
Jennifer Hillier: Apró kis titkaink
Kristina Ohlsson: Viharjelzés
John le Carré: Ezüstfény
Virginie Despentes: Vernon Subutex 1-3.
Josephine Tey: Az idő gyermeke
Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék

Idézetek

csauperjel>!

Minél mélyebbre hatolt Isten tekintete az emberi belsőben, annál forróbb szeretet gyúlt Istenben az ember iránt.
    Csakhogy az ember hálátlannak bizonyult, földműveléssel, gyermeknemzéssel foglalkozott, és ügyet sem vetett Istenre. Mire az isteni elmében megjelent a szomorúság, melyből sötétség szivárgott.
    Isten viszonzatlanul beleszeretett az emberbe.
    Az isteni szeretet, mint minden szeretet, néha terhes. Az ember megérett, és úgy döntött, megszabadul a tolakodó szeretőtől. »Hadd menjek el – mondta. – Hagyd, hogy a magam módján ismerjem meg a világot, és láss el az útra.«
    »Nem boldogulsz nélkülem – felelte Isten. – Ne menj el.«
    »Hagyj békén« – mondta az ember, és Isten szomorúan hajtotta le neki az almafa ágát.
    Isten magára maradva búslakodott. Azt álmodta, hogy ő kergette ki az embert a Paradicsomból – annyira fájt neki a gondolat, hogy elhagyták.
    »Gyere vissza hozzám. Rettenetes a világ, könnyen megölhet. Nézd a földrengéseket, vulkánkitöréseket, tűzvészeket és árvizeket« – mennydörögte az esőfelhőkből.
    »Hagyj békén, boldogulok magam is« – válaszolta az ember, s azzal elment.

168-169. oldal, A Játék ideje (L'Harmattan, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: bűnbeesés · Édenkert · emberek · emberi természet · Isten
3 hozzászólás
SallySlingshot>!

Az ember csak a gonosztettben rafinált. De milyen egyszerű és közvetlen a szeretet őszinte szavaiban.

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet · szeretet
gesztenye63>!

Az ember, ha veszélybe kerül, vagy egyáltalán nem fogja fel a helyzetet, vagy rögtön kettő helyett kezd gondolkodni. Mialatt egyik énje mérlegeli, hogy mi a további teendő, a másik biztosítja a gondolkodáshoz, szükséges pillanatot, mindent lát, és mindent észrevesz.

101. oldal, A hajnalok itt csendesek

Kapcsolódó szócikkek: emberek · emberi természet · veszély
Chöpp >!

Az emberek a legádázabb ellenségei saját maguknak.

195. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
Lunemorte P>!

Amikor azért posztolunk, hogy „lájkoljanak” minket, az valójában a bennem lévő bizonytalanság és önbizalomhiány megjelenése. Ilyenkor a másik ember általi megerősítésre van szükségem.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bizonytalanság · emberek · emberi természet · Facebook
FreeAngel P>!

Ha az ember túl nyíltan beszél borzalmas dolgokról, az emberek elhúzódnak.

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet · őszinteség
Trizsi>!

Az én tapasztalataim szerint viszont, ha az embereket a sorsukra hagyják, kétféle dologra juthatnak: nem sok mindenre és semmi jóra.

201. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
Lélle P>!

[…] általános emberi tulajdonság, hogy szívesen elhisszük, amire vágyunk.

71. oldal, Feljegyzések a gall háborúról, Harmadik könyv (Magyar Helikon, 1974)

Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései A gall háborúról / A polgárháborúról

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
1 hozzászólás
Chöpp >!

Az emberek annál jobban megbíznak az ítéletükben, minél kevesebb az ismeretük vagy a tapasztalatuk, hogy alátámasszák.

98. oldal Maigret szórakozik

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
6 hozzászólás
Édeskiskönyvkritikák>!

Törvényszéki pszichológusként találkoztam már gyilkosokkal, pszichopatákkal és szociopatákkal, de nem vagyok hajlandó jókra és rosszakra osztani az embereket. A bűntett inkább a jó hiánya, nem pedig valami elkerülhetetlen, ami bele van kódolva a DNS-ünkbe, vagy amit ránk erőltettek a hülye szüleink, a nemtörődöm tanáraink vagy a kegyetlen barátaink. A gonoszság nem egy állapot, hanem egy tulajdonság, és amikor ez valakinél nagyon felerősödik, a személyisége meghatározó elemévé válik.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: DNS · emberi természet · gonoszság · gyilkos · · pszichopata · rossz