emberi természet fogalom
Idézetek
Becsüljük meg, amit már elértünk, tartsuk továbbra is kordában az éhezést, a járványt és a háborút, és őrizzük az ökológiai egyensúlyt? Kétségtelenül ez lenne a legbölcsebb út, de nem valószínű, hogy ezt követjük majd. Az ember ritkán elégszik meg azzal, amije van. A leggyakoribb reakció, miután elértünk valamit, nem az elégedettség, hanem az, hogy elkezdünk még többre vágyakozni. Az ember mindig jobbat, nagyobbat, szebbet keres.
27. oldal
Yuval Noah Harari: Homo Deus 88% A holnap rövid története
Képtelen vagyok elhinni, hogy a háború csupán a nagy emberek, az uralkodó körök és a kapitalisták műve. Nem, nem, a kisember ugyanolyan szívesen háborúzik, ha nem így volna, a népek már rég fellázadtak volna ellene! Az emberben benne lappang a pusztítás, a gyilkolás, az öldöklés és a tombolás ösztöne, és amíg az emberiség, minden egyes embert ideértve, gyökeresen meg nem változik, addig háborúk fognak dúlni, és mindent, amit építettek, termesztettek és tenyésztettek, tönkretesznek és elpusztítanak, hogy azután elölről kezdjék!
253. oldal
Azt mondják, csak négyféle emberi érzelem létezik, és ebből egyik a szomorúság, de annak több fajtája is van. Gyász. Kudarc. Elhagyatottság. Depresszió. Némelyik elkerülhetetlen. Némelyik szükséges. Némelyik kell ahhoz, hogy teljes értékű emberek legyünk.
– Soha nem találkoztam még emberrel, aki teljesen rossz lett volna. Olyannal igen, aki nagyrészt rossz volt, de teljesen rosszal nem. Mindenki volt egyszer gyerek, és bennem ezért van remény az emberekkel kapcsolatban. A végén csak azt teszik az asztalra, amijük van, és megvan az oka, amiért úgy viselkednek, ahogy, még ha ők maguk sem tudják, mi ez az ok. Van, amikor időbe telik megtalálni, de mindig van ok.
241. oldal
A halálfélelem ugyanúgy alapvető része az életünknek, mint a szeretet. Elidegeníthetetlen a létezésünktől, és általa megmutatkozik valódi személyiségünk. Inkább teszünk egy lépést hátra, és becsukjuk a szemünket? Vagy elég erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy elsétáljunk a szakadék széléig, és lenézzünk? Abban a sötét illúzióban akarjuk megtudni, mit várhatunk az élettől, amelybe ez a felszínes világ kényszerít, mintha vak hernyók lennénk egy örök bábban? Begubózunk, lehunyjuk a szemünket, és várjuk a halált? Vagy inkább kitörünk, és repülünk?
7. oldal
Az emberek mindig olyankor szokták elterelni a szót valamiről, amikor rosszul érzik magukat az adott témával kapcsolatban.
266. oldal