!

Elvi Okoye személy

James S. A. Corey: Tiamat dühe

Idézetek

>!
csilla123 P

– Ostobának érzem magam – jelentette ki. – Tényleg azt hittem, hogy tudományos küldetést telesítünk.
– Mert nem az?
Elvi hüvelykujjával a monitor felé bökött.
– Az ott nem tudomány. A “gyújtsuk fel, és meglátjuk, mi lesz” nem tudomány. Mintha dinamitot dobnánk a tóba, hogy kiderüljön, hány hal teteme jön fel a felszínre.
– Vagyis… természetfilozófia?
– Katonai baromság. Minden problémát úgy oldanak meg, hogy megpróbálják felrobbantani.

161. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elvi Okoye · Fayez Okoye-Sarkis
2 hozzászólás
>!
Razor SMP

– Bármikor fellázadhatunk – szólalt meg vidáman Fayez.
– Esélyünk se lenne – ellenkezett Travon. – Megcsináltam a navigációs elemzést. Még ha elfoglalnánk is a hajót, a Förgeteg atomokká zúzna minket, mielőtt kijutnánk valamelyik kapun.
Jézusmáriám, Travon – hüledezett Fayez. – Csak vicceltem.
– Ó – hökkent meg Travon. – Bocsánat.
– Emlékszem arra, amikor még csak tudós voltam – merengett Elvi. – Tetszett. Kellemes volt.

212-213. oldal, Huszonegyedik fejezet: Elvi

Kapcsolódó szócikkek: Elvi Okoye · Fayez Okoye-Sarkis
Hirdetés
>!
csilla123 P

A természet mindenütt gyönyörű volt, bárhol talált rá Elvi. És kegyetlen. Nem értette, miért várta folyamatosan, hogy az emberiség más legyen. Miért tett úgy, mintha ugyanazok a szabályok, amelyek pumákra és az élősködő darazsakra vonatkoztak, nem lettek volna érvényesek őrá is. A természet minden szinten vad volt és vérszomjas. A Bibliában még az angyalok is meggyilkolták az emberek kisgyermekeit, amikor Isten erre kérte őket.

349. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elvi Okoye