Elizabeth néni személy

Lélegzet-visszafojtva várjuk, amíg Elizabeth néni szemügyre veszi az újszülöttet: lány, szegényke.

Ma éjjel elmondom az imáimat.
Már nem kell az ágy lábánál térdelnem, a tornaterem kemény padlóján, Elizabeth néni figyelő tekintete előtt, aki összefont karral s az övéről lógó elektromos sokkolóval ott áll a szárnyas ajtóban. Lydia néni eközben a hosszú sorokban térdeplő hálóinges nők között lépdel, s hol a hátunkra, hol a fenekünkre, hol a karunkra csap – épp csak suhint – a mutatópálcájával, ha meggörnyedünk vagy lankad a figyelmünk.

30. fejezet