Elizabeth Jones személy
Idézetek
– Hogy tudtad átvészelni a börtönt? – kérdezem.
– Mindig a holnapra gondoltam. Minden egyes túlélt nappal közelebb kerültem a szabadulásomhoz. Egy ketrec sem tart örökké, Beth! Mindennap próbáltam találni egy apróságot, amiért hálás lehettem, mint például, amikor tíz perccel tovább maradhattam kint az udvaron, vagy amikor elmehettem szemetet szedni, vagy amikor fagyit kaptunk desszertre. Így tudtam megőrizni a józan eszemet: a sok szarság helyett egyetlen jó dologra koncentráltam.
Egy apróság.
162. oldal 15 fejezet
– Ne arra koncentrálj, amit nem tehetsz meg, hanem arra, amit igen. Ne csak olyasmiken gondolkodj, mint a bulizás mega szórakozás, vagy mit tudom én, hogy mi az ami foglalkoztat. – Chase hangja mogorva. – Mert nem ilyesmiktől leszel felnőtt.
– Mi van, ha én nem akarok felnőtt lenni? – suttogom.
– Senki sem az akar lenni, drága.
182. oldal
Ha az emberek fényt bocsátanának ki, én most olyan fényesen ragyognék, mint a hold egy derült éjszakán.
Néhány dzsekim lóg a fogason, a padon pedig pár Sarah J. Maas könyv van, amiket nyolcvanadjára olvasok újra, egy doboz mentás cu korka, egy spray, amit Scarlett vett nekem az utolsó Victoria Secret kiáru sításon és néhány iskolai holmi.
Nincs már többé szükségem alkoholra. A világ legjóképűbb srácának a kezét fogom, és úgy érzem, mintha repülnék.
27. oldal
Miközben a szél a hajam alá kúszok és meglibbenti azt, én számba veszem mindazokat a bűnöket, amiket épp most követtem el.
Elfogadtam egy meghívást egy buliba olyan srácoktól, akiket nem ismerek.
Buliba megyek a szomszéd városba, egy olyan környékre, ami nem éppen az a fehér kerítése, előkertes-almafás hely, mint amilyen az én biztonságos, cuki kis szülővárosom.
Beszálltam egy autóba ismeretlenek mellé. Minden bizonnyal ez a legnagyobb vétek mind közül. Ha a szüleim rájönnek, valószínüleg kolostorba küldenek.
De ezt kapjátok ki!
Mindez engem kurvára nem érdekel!
17. oldal, 2. fejezet - One small thing